Érdekességek a szívről

2017.09.18. 04:11

Bár élettanilag több olyan szervünk is van, ami a szívhez hasonlóan elengedhetetlenül szükséges az életben maradáshoz, mégis hagyományosan a szívet tekintjük az élet motorjának, az érzelmek, az erő és az energia központjának. A népművészet és a képzőművészet minden ágában találkozhatunk a szívvel, népdalok szólnak róla, fazekasok, fafaragók, hímzőasszonyok kedvelt motívuma, és az irodalom minden műfajában felbukkan. Ráadásul a romantikus hiedelmeken túl a szív a maga biológiai valóságában sem kevésbé érdekes.

A kirakat-dekorációk, magazinok vörös szíveihez hasonló képek évezredek óta a legismertebb szív-ábrázolások, ezt a formát rajzolták az egymást követő generációk a szerelmes levelek szélére, vésték fába, hímezték vásznakba.

Ehhez képest talán meglepő lesz, hogy ez a forma nem is emlékeztet az emberi szív valódi színére és formájára. Valamivel jobban hasonlít a szarvasmarha szívéhez – egyes feltételezések szerint innen terjedhetett volna el ez a forma az emberi szív-elképzelésekben még az ókorban.

Más szimbólumkutatók szerint viszont a szív nem magát a testrészt ábrázolja, hanem azokat a jelentéseket stilizálja, amelyeket hozzá kapcsoltak: az érzéseket, a szerelmet, a szenvedélyt. Van egy, a mediterrán tájakon őshonos növény, szív alakú levelekkel, amelyet az ókorban fogamzásgátlóként alkalmaztak – egyes kutatók pedig ebben látják a szívforma eredetijét.

Elképesztő paraméterek, bámulatos teljesítmény

Ez a viszonylag kisméretű szerv – tulajdonképpen egy izomcsomó, üregekkel és átjárókkal, belső elektromos vezérléssel – egészen fantasztikus teljesítményre képes, nem véletlen, hogy az emberi technikának csak a legutóbbi időben sikerült megközelítően lemásolni, műszívként működtetni ezt a „biotechnológiát".

A kezdetleges szív már a négyhetes magzatban elkezd verni. A szív a legcsodálatosabb „szivattyú": szünet nélkül működik akár egy évszázadon át, a magzati kortól a halálig, és percenként több liter vért pumpál a sok ezer kilométeres hosszúságú érhálózatba. Percenként átlagosan 72-szer húzódik össze és ernyed el, vagyis egy élet során több milliárd összehúzódásra képes: körülbelül 2,5 - 3 milliárd szívdobbanást élünk meg – de ennél jóval többre is képes a szív, ha az illető hosszú életet él.

Ahogy a szívet elképzelték évszázadokon keresztül.

Forrás: Thinkstock

A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, ezt a mennyiséget a szív percenként háromszor keringeti át a szervezetben. Mivel a szívnek saját elektromos impulzusa van, a testtől elkülönítve is ver, ha megkapja a megfelelő oxigénellátást.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Néha előfordul olyan fejlődési rendellenesség, hogy a szív nem bal, hanem jobb oldalon helyzkedik el, és extrém ritkán az is előfordul, hogy a testen kívülre kerül a szív a magzat fejlődése során. Ez utóbbi a rendellenesség műtéti kezelése ritkán sikeres, az életet és a beavatkozást is nehezíti, hogy a legkisebb nyomás is végzetes lehet a gyermek rendellenes szíve számára.

Vigyázat! A videó megtekintése csak erős idegzetűek számára ajánlott!

Mégis a szív vezérel?

Évezredekig a szívet tekintették minden emberi érzelem, szeretet, szerelem, gyűlölet központjának, irányítójának.
Azután, valamikor a felvilágosodás táján, az objektív, tudományos kutatások kijózanító eredményeket írtak le: mindezeknek a vezérlője nem a szív, hanem az agy.

Tudta?
A világ első sztetoszkópja (fonendoszkópja) 1816-ban"készült", amikor Théophile Laennec francia háziorvos összetekert újságot használt, hogy meghallgassa egyik nőbetege szívét.

Sokáig legfeljebb a szirupos szerelmes regényekben lehetett olyasmiket olvasni, hogy „egy ütemre vert a szívünk", vagy „megszólalt a szívem", a „szív szava" stb. Néhány évvel ezelőtt azonban egy kutatócsoport újra felvetette annak a lehetőségét, hogy a szív - valamelyest - mégiscsak befolyást gyakorol az agyra. Arra jutottak, hogy a szív és az agy között kétirányú információ-áramlás folyik, amely más szervek működésére és az egész életminőségünkre is hatással van.

A szív a saját működésével, felgyorsult vagy lassuló ritmusával, illetve az idegrendszer közvetítésével és a hormontermelés változásaival „kommunikál". A jókedv védi a szívet: a nevetés normalizálja a vérnyomást, ellazítja az érfalakat és ezáltal több vér jut a test különböző pontjaiba.

Védje szívét azzal, hogy eljön a Szívünk Napja ingyenes rendezvényeire!
A teljesen ingyenes, egész napos rendezvényen szűrésekkel, tanácsadással, előadásokkal, érdekes és szórakoztató programokkal, sportolási és ételkóstolási lehetőséggel várják az érdeklődőket. A Magyar Kardiológusok Társasága által szervezett rendezvény a Millenáris Parkban lesz, szeptember 24-én, vasárnap. A programokat ide kattintva találja meg!
Támogatóink
Sandoz
Merck
Egis
Most
Top 12 óra