Az A-típusú személyiségek között sokkal gyakoribb az infarktus

2017.06.28. 04:35

A stresszt nem lehet kiküszöbölni az életünkből, lehet azonban jól kezelni. Szó szerint életmentő lehet, ha ezt a tudást elsajátítjuk, hiszen a stressz a szívet és az érrendszert sem kíméli.

Az 50-es években, Amerikában végezték el azt a vizsgálatot, amely később az úgynevezett A és B személyiségtípus leírásához vezetett. A kutatók 3500 embert figyeltek meg 8 és fél éven át, amíg kirajzolódott a két, egymástól döntően különböző személyiségtípus képe. Az A típusba tartozóknál megfigyelték, hogy folyton rohannak, egyre több dolgot szeretnének egyre kevesebb idő alatt elvégezni, kritikus hajlamúak, elégedetlenek, nyíltan, vagy elfojtottan agresszívek, mindenkiben konkurenciát, minden helyzetben versenyt látnak, amelyből természetesen csakis győztesen szabad kikerülni.

A B típusú személyiségek sokkal kiegyensúlyozottabbak, jobb az időbeosztásuk, általában pedig elégedettebbek saját teljesítményükkel és az életükkel.

Forrás: pixabay.com

Nem meglepő, hogy a kutatók tapasztalatai szerint az A típusú személyiségjegyekkel rendelkezőket jobban fenyegetik a szív- és érrendszeri betegségek: a megfigyelési időszak alatt 257-en haltak meg infarktusban az alanyok közül, 95 százalékuk (!) az A típusba tartozott.

Nem csak a menedzserek veszélyeztetettek

A nyugati munkakultúra és a modern világ viszont egyértelműen az A típusú személyiségeknek kedvez: ők azok a csúcsmenedzserek, akik egyszerre vannak száz helyen, folyton elérhetőek, egy pillanatra sem hagyják abba a munkát. De azok is túlterheltek, akik nem dolgoznak felsővezetőként, egyszerűen sokat követel tőlük a napi munka, a háztartás, a számtalan elintéznivaló. De stresszt okozhat a városi közlekedés zaja, a forgalmi dugó, a megoldatlan magánéleti problémák, a gyerek iskolai intője, vagy épp az, ha sokan vannak a boltban.

Forrás: Thinkstock

 

Nem mindenkire hat egyformán a feszültség, van, aki szinte fel sem veszi, van, aki elfojtja, és az sem általánosítható, hogy kinél milyen szervi panaszt vált ki, ha tartós stresszben él.

Hogyan árt a stressz?

A stressz, valamint a feszültségkeltő helyzetekben érzett harag, düh, vagy épp a lassan, alattomosan kialakuló, ám rosszabb esetben tartóssá váló depresszió a szervezet szinte minden területét károsíthatja.

A feszült helyzetekben kiválasztott adrenalin a „harcolj vagy menekülj" ősi állapotába helyezi a szervezetet, a civilizált világban viszont a leggyakrabban a stresszre adott e két természetes válasz egyike sem alkalmazható, hiszen nem keveredhetünk folyton harcba, és nem is menekülhetünk el például a családtagjaink gerjesztette feszültség elől.

Forrás: AFP

A szívverés viszont felgyorsul, a vér az izmokba áramlik, és a negatív érzelmek hatására megkezdődik a katekolamin hormonok (többek közt az adrenalin) termelése. Az utóbbi évtizedek szakirányú kutatásaiból kiderül, hogy ezek a hormonok nagymértékben hozzájárulnak az erek falán lerakódó plakkok kialakulásához. A tartós, felfokozott állapot, amelyet nem követ az ellazulás, többletmunkára készteti a szívet, ami hosszú időn keresztül megterhelő lehet.

Nem csoda hát, hogy a folyton feszültségben élő emberek gyakrabban szenvednek valamilyen szív- és érrendszeri betegségtől, és infarktust is gyakrabban kapnak. Ráadásul ez egyfajta ördögi kör, hiszen a krónikus betegségeket a depresszió fő kiváltó okai között tartják számon.

Oldjuk fel!

Bár a stresszt nem lehet teljesen kiküszöbölni az életünkből, hiszen nem vonulhatunk ki mindannyian a világból, hogy az életünket egy napsütötte vidék csendes házikójában töltsük, mégis a mindennapokban sokat tehetünk azért, hogy megtanuljuk kezelni a feszültséget.

Az egyik legjobb feszültségoldó a rendszeres mozgás: már napi fél óra sétával is tehetünk azért, hogy megszabaduljunk a napi feszültségtől. Persze nemcsak a séta, hanem bármilyen sport jó: a küzdősportok, a futás, az úszás, az aerobic, vagy a jóga ugyancsak sokat tesz a feszültség hatásának elhárításáért.

Forrás: Cultura Creative/Oscar Bjarnason

Utóbbi különösen hasznos lehet, hiszen a jógaórákon a tudatos lazítás, vagy akár a meditáció alapjait is elsajátíthatjuk. Ha nagyon feszültek vagyunk, érdemes pár percre leülni egy csöndes sarokba, és tudatosan ellazítani az izmainkat, majd egy ideig kizárólag a lassú, mély légzésre figyelni. A pozitív gondolkodás is jó út afelé, hogy aggódás és folytonos idegeskedés helyett inkább élvezzük a pillanatokat.

És hiába a rengeteg munka, ne hanyagoljuk el a családon belüli és azon kívüli emberi kapcsolatainkat sem, hiszen a támogató közösség nagyon sokat tud tenni azért, hogy magunk mögött hagyhassuk a napi feszültséget.

Támogatóink
Merck
Egis
Most
Top 12 óra