Mindenki megirigyelheti a hazai invazív kardiológiai ellátást

2017.07.02. 07:22

Büszkék lehetünk vagy szégyellhetjük magunkat, ha egy nemzetközi, kardiológiai témáról beszélgető társaságban szóba kerül Magyarország? Attól függ, miről van szó. Mert bár a megbetegedések száma nyomasztóan nagy, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának előző elnöke, a Honvédkórház osztályvezető főorvosa szerint mégis vannak olyan területek, amelyek hallatán a nyugat-európaiakat is elfoghatja a sárga irigység!

- Magyarország hogyan áll a szív- és érrendszeri betegségek statisztikájában? Úgy tudom, hogy ebben nem mondhatjuk magunkat jónak.

- Sajnos nem, noha a javulás már azért elindult. 1989 és 1993 között a magyarországi keringési halálozás helyzete romlott, mutatva talán azt, hogy egy társadalmi változás zajlott le: a kommunizmus felé haladás megszűnése, és az új irány vétele az egész társadalom szintjén igen is jelentkezett minden embernél az életvitelében, a megnövekvő stresszben, illetve általában egzisztenciálisan is.

Forrás: Thinkstock

Pontosan ugyanezt látjuk most a görögöknél, ahol ugye gazdasági válság van. Ez is mutatja, hogy a keringési betegségek - bár sokan ezt nem tudják vagy nem hiszek - társadalmi és életviteli problémából is fakadnak! Csak másodsorban lehet lebontani olyan egyéni rizikófaktorokra, mint a dohányzás vagy az egyéb, többi ismert kockázati tényező. Magyarországon az egész népességre vonatkoztatva az elmúlt 20-25 évben 5 életévvel növekedett a várható élettartamban, és ennek több mint a felét a keringési betegségek eredményes kezelése adta. A szív- és érrendszeri halálozás még ennek ellenére mindig nagyon le van maradva rossz értelemben az európai átlagtól: a koronáriahalálozás kétszeres Magyarországon az európai átlaghoz képest.

- Magyarázható ez valamivel? Ennyivel egészségesebben élnek az emberek Nyugat-Európában?

- Igen! Könnyű példálózni: a mi rokonaink, a finnek az 1970-es években ugyanilyen „járványt" éltek meg a keringési betegségekben, mint ami most nálunk van. Ott akkor a társadalom összefogott, az egészségpolitikusok leültették egy asztalhoz az összes élelmiszergyártót és -forgalmazót, és a következő kérdést tették fel: mondjátok, miért akarjátok ti megölni a vásárlóitokat? Forgalmazzatok egészséges ételeket, szoktassátok le a szalonnáról az embereket! Finnországban nagyon sok sós húskészítményt, szalonnát ettek az emberek abban az időben.

A társadalom felé pedig olyan egészségkampányokat tudtak indítani, amelyek az egyébként teljesen jól ismert üzeneteket adták: egészséges táplálkozás, a fölösleges testsúly megszüntetése és elkerülése, a dohányzásról való leszokás, a rendszeres testmozgást. Semmi titkos recept nem volt, mégis társadalmi tudat szintjére tudták emelni ezeket az ismereteket. Sikerrel edukálták, nevelték így a társadalmat, az életmódkörülményeket ebbe az irányba változtatták meg, és lám: lezuhant a szív-érrendszeri halálozás az összes észak-európai országban, Finnországban, Svédországban; elérte a görög szintet, ahol soha nem volt magas. (Kivéve most ezt az utolsó néhány évet, de ez az ottani gazdasági válság következménye.) Tehát ez megoldható, ez az út járható, ez az út ki van kövezve, csak mi még nem mentünk végig rajta.

Forrás: AFP/Martin Bureau

"Ha elromlik, majd az orvos megjavítja a szívünket"

Mi viszont a gyógyításban értünk el nagy eredményeket. Igazán megirigyelhetnék a hazai invazív kardiológiai ellátás szervezését és hatékonyságát más országok is. Magyarország, a szakma és az ország is sikerrel áldozott erre, azonban a megelőzésben nagyon-nagyon gyengék vagyunk.

- Miért?

- Az emberek tudtában a saját egészségük még mindig nem értékként jelenik meg, az, hogy az egészségük megőrzéséért elsősorban nekik, maguknak kell tenni, azt még mindig nem ismerték fel. Úgy fogják fel az egészségüket, mint egy harmadlagos dolgot, hogyha elromlik, majd elvisszük a szerelőhöz, az majd megpróbálja megcsinálni úgy, ahogy a mosógépet. Nem az én problémám, hanem a szerelő gondja.Ezen nagyon nehezen lendül át Magyarország. Óriási különbségek vannak az egyes néprétegek között elsősorban iskolázottság, képzettség, szociális státusz szintjén. A legveszélyeztetettebbek a legalacsonyabb iskolázottságú és legszegényebb néprétegek, népcsoportok.

Budapest, 2014. szeptember 12. Betegek fekszenek az őrzőben a fővárosi Szent Margit Kórház felújított kardiológiai osztályán 2014. szeptember 12-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

- Melyik az a szív- és érrendszeri betegség, amelyik a legnagyobb számban okoz megbetegedést, illetve halált Magyarországon?

- A leggyakoribb keringési betegség a magas vérnyomás, legkevesebb két és félmillió van Magyarországon. Azonban a halált nem ez okozza a leggyakrabban, hanem az érelmeszesedés és annak a tragikus szövődményei, az infarktus vagy a szélütés.

- És ezek ugyanúgy megelőzhetők lennének?

- Ezek a keringési állapotok, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés, vagy az érelmeszesedés tetején létrejövő vérrögképződés, ami a szívroham vagy a szélütés forrása, az ugyanarról a tőről fakadó dolog, és ugyanúgy lehet elkerülni mindegyiket. Ezért nem is szoktuk külön venni ezeket a betegségeket, hanem majdnem hogy egy kalap alá vesszük őket, mert a megelőzésben ugyanaz a teendő.Egy általánosan egészségesebb életmóddal, az egészségügyi ismeretek birtokában drasztikus javulást lehetne elérni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Támogatóink
Merck
Egis
Most
Top 12 óra