Egészséges táplálkozás - ahogy egy kardiológus ajánlja

2017.07.21. 04:13

A szív- és érrendszeri rizikófaktorok közül az egyik legjelentősebb a magas koleszterinszint, ám a zsírfogyasztással, és általában a koleszterinnel kapcsolatos ajánlások némileg finomodtak az elmúlt évtizedekben: ma már inkább ajánlanak egyes élelmiszereket, és nincs kifejezett tiltás a régen.

A múlt

A 70-es évek végén az Egyesült Államokban még „hadat üzentek" a zsír- és koleszterintartalmú élelmiszerek fogyasztásának, mondván elég annyit tennünk, hogy kevesebb zsíros ételt eszünk, és megvédhetjük magunkat a szívrohamtól. Ezért aztán amerikaiak millióinak tűnt el a tányérjáról a marhasült és a tojás, felváltották őket a könnyű joghurtok, a gabonamagvak és a sajt-ízű ropogtatni-valók. Ugyanakkor a kieső energia pótlására az egészségesnek gondolt, könnyebben emészthető szénhidrátok léptek, és Amerika elkezdett hízni.

Forrás: AFP/Roos Koole

Ma az amerikai populáció betegebb, mint valaha. A fokozott mértékű szénhidrát-fogyasztás, főleg a finomított cukrok fogyasztása ugyanis súlynövekedéshez vezet, hiszen a szervezetet arra ösztönzi, hogy zsírok formájában raktározza a kalóriát, ugyanakkor gyakran további éhséget gerjeszt. Az obezitás (elhízás) járványszerű terjedése kedvezett a diabétesz kialakulásának, ezáltal a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása 1980-2012 között 166%-kal nőtt.

Ma már minden tizedik amerikai diabéteszes, ráadásul minden harmadik amerikai túlsúlyos vagy elhízott, és bár a szívbetegségek száma csökkent, ez sokkal inkább a jobb sürgősségi ellátásnak, a dohányzás visszaszorításának és a koleszterin-csökkentő gyógyszereknek köszönhető. És még így is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot az Egyesült Államokban is.

A jelen

Azóta nagyon sokat bővült a tudásunk, kiderült, hogy a probléma nem kezelhető ilyen egyszerűen.

Forrás: AFP

Megismertük a „rossz" vagy ártó koleszterin (LDL-koleszterin, kis sűrűségű lipoprotein) és a „jó" vagy védő koleszterin (HDL-koleszterin, nagy sűrűségű lipoprotein) fogalmát. Az LDL-koleszterin lecsökkentése jelenti a prevenció és a terápia elsődleges célját, mivel az emelkedett LDL-szint szoros összefüggést mutat a szív- és érrendszeri események (szívroham, keringési eredetű halálozás) kockázatával.A HDL-koleszterin segíti az LDL-koleszterin eltávolítását a véráramból és az érfalakból egyaránt. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása emeli az LDL-koleszterint, igaz a HDL-koleszterin szintjét is.

Mai tudásunk szerint az LDL-koleszterin részecskék sem egységesek: a nagyobb méretű, kevésbé sűrű LDL-részecskék kevésbé veszélyesek, mint a kicsi, sűrű (small dense) LDL-partikulumok. Utóbbiak nehezen távolíthatóak el a keringésből, nehezen kötődnek a májsejtek felszínén található, az eltávolításukat végző LDL-receptorokhoz.

A small dense LDL „ragadós", könnyen kitapad az érbelhártya, az endothel felületéhez, sőt azon könnyen át is juthat. Az endothel alatti, úgynevezett subendothelialis térben könnyen oxidálódik, majd ezt az oxidált LDL-t a keringésből idejutó falósejtek bekebelezik, kialakul a habos sejt (foam cell), mely az érelmeszesedés, az ateroszklerózis kezdeti, legfontosabb lépése. A kicsi, sűrű, rendkívül aterogén LDL-részecskék számát növeli a telített zsírsav-fogyasztás mellett a túlzott szénhidrát-fogyasztás is.

Ma már azt gondoljuk, nem a tiltás a jó út, hanem bizonyos, jó hatású élelmiszerek fogyasztásának a növelése.

A jövő

A növényi eredetű, telítetlen zsírok, (pl. az olívaolaj), illetve a mélytengeri halakból (pl. lazac) származó zsírsavak (omega3-zsírsavak), mint a mediterrán diéta alappillérei, kifejezetten védő hatást nyújtanak a szívbetegségekkel szemben, mint ahogyan az a New England Journal of Medicine 2013-as közleménye is igazolta.

Forrás: Thinkstock

Tekintettel arra, hogy hazánkban a tengeri halak fogyasztása alacsony, az Európai Kardiológus Társaság (ESC) által heti két alkalommal (300g/hét) javasolt gyakoriságot nem éri el, növelni kellene az omega-3 zsírsavak fogyasztását, omega-3 zsírsavakban gazdag táplálékforrások fokozott bevitelével vagy étrend-kiegészítők, mint például a korszerű krillolaj étrend-kiegészítő fogyasztásával.

Az európai kardiológiai ajánlás mellett több tucat nemzetközi szervezet fogalmazott meg az omega-3 zsírsav fogyasztásra vonatkozó ajánlást, közülük érdemes idézni a Expert Workshop of the European Academy of Nutritional Sciences állásfoglalását, amely általános felnőtt populációban napi 200 mg eikozapentaénsav+dokozapentaénsav fogyasztását javasolja. További érdekesség, hogy az Európai Kardiológus Társaság heveny szívinfarktussal foglalkozó ajánlása is megemlíti az omega-3 fogyasztást azon egyénekben, akik nem tolerálják a sztatint.

Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, a sejtmembrán alkotóelemei, alapvetően meghatározzák annak megfelelő működését, áteresztőképességét (permeabilitását). Az omega-3 zsírsavak közé az ALA (alfa-linolénsav), az EPA (eikozapentaénsav) és a DPA (dokozapentaénsav) sorolhatóak.
Mivel a szervezet nem képes ezen esszenciális zsírsavakat megfelelő mennyiségben előállítani, ezért a megfelelő táplálkozással kell ezeket bevinni. A legfőbb omega-3 zsírsav források:

  • hideg-tengeri halak (lazac, tonhal, szardínia)
  • algák, krillek
  • bizonyos növények (lenmag, diófélék)

Minél magasabb az omega-3 index (EPA-DHA %-os értéke a vérben), annál nagyobb a szív-érrendszeri védettség!

A szerző kardiológus, a Tolna Megyei Balassa János Kórház osztályvezető főorvosa.

Támogatóink
Merck
Egis
Most
Top 12 óra