A stressz a szívizom vérellátási zavarárát okozza - főleg nőknél

2017.08.14. 04:16

A szívkoszorúér-betegséggel élő nők rosszabbul reagálnak a mentális stresszre, mint a hasonló állapotú férfiak. Ráadásul a nők nem a klasszikus, viszonylag könnyen észlelhető tüneteket produkálják, így betegségük hosszabb távú kilátásai nagyobb valószínűséggel lesznek rosszabbak, mint a férfiakéi - olvasható az amerikai kutatás összefoglalója a Medscape.com-on.

Fizikai és mentális feszültség

A kutatás résztvevőit három, mentális stresszt okozó feladattal – matematikai feladattal, tükörben való követéssel és dühről szóló emlékek felelevenítésével – bízták meg, majd futógépes edzéssel fizikai stresszt okoztak nekik.

Ezután meghatározták a szívbetegség rizikófaktorainak változásait, a stressz kiváltotta miokardiális ischémiát (a szívizom vérellátásának romlását), vérmintából mutatták ki a vérlemezke-felhalmozódást, és a pácienseknek a depressziót, az ellenséges érzelmeket, a szorongást és a szociális stresszt felmérő kérdőíveket is ki kellett tölteniük. Lássuk, mi történt!

A stressz más tüneteket váltott ki nőknél.

Forrás: Thinkstock

A szívkoszorúér-betegséggel élő férfiak körében nagyobb arányban észleltek vérnyomásemelkedést, illetve a szív- és érrendszeri betegségek klasszikus rizikófaktorainak változását, ahogy az várható is volt.

Ám a nőknél ezzel szemben gyakrabban volt észlelhető a stressz hatására bekövetkező miokardiális ischémia, nagyobb arányú volt a kollagénnel összefüggő vérlemezke-felhalmozódás és többször számoltak be negatív érzelmekről is.

A mentális stresszt okozó feladatok után a nők 57 százalékánál, míg a férfiak 41 százalékánál észleltek stressz okozta szívizomvérellátási zavart, ám az edzés okozta fizikai stressz után már nem volt jelentős eltérés a férfiak és nők miokardiális ischémia-eredményei között.

Az orvosoknak is tudniuk kell róla

Dr. Zainab Samad, a Duke University orvosi karának munkatársa, a kutatás vezetője és kollégái szerint világosak és mérhetőek a különbségek a nők és férfiak stresszre adott pszichológiai és fiziológiai reakciói között.

További vizsgálatot igényel azonban a nőknek a kutatás során észlelt nagyobb hajlama a stressz kiváltotta miokardiális ischémiára (a szívizom vérellátási zavarára), különösen azzal összefüggésben, hogy a szívizomzat oxigénhiányos állapota a betegség rosszabb prognózisát hozza magával. Ez a felfedezés magyarázatot adhat az „ischémiás paradoxonra" is, amely szerint a szívbetegséggel élő nőknek kevésbé súlyosak a tüneteik, mégis rosszabbak a hosszú távú kilátásaik.

„A tanulmány bebizonyította, hogy a mentális stressz másképp befolyásolja a férfiak és a nők szívének egészségi állapotát. Ezzel pedig az orvosoknak is tisztában kell lenniük a betegek kockázatának felmérésekor és a kezelés során" – jelentette ki Dr. Samad.

A kutató azt is hozzátette: „a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, milyen pontatlanok a jelenleg rendelkezésre álló kockázatbecslő eszközök, amelyek a kockázati tényezők egy fontos spektrumát, a pszichológiai stresszre adott fiziológiás válaszokat, mindkét nem, különösen a nők esetében egyszerűen kihagyják a számításból."

A szívbetegséggel élő nőknek kevésbé súlyosak a tüneteik, mégis rosszabbak a hosszú távú kilátásaik.

Forrás: Thinkstock

A stressznek a betegség hosszú távú kilátásaira gyakorolt hatása azonban további vizsgálatot igényel, és egy jobb mérőeszköz kidolgozására is szükség van.

A vizsgálatról

A vizsgálat során egy gyógyszervizsgálatban (egy szerotonin-újrafelvételt gátló gyógyszer a placebóval szemben) részt vevő 250 férfi és 56 nő adatait elemezték. A résztvevők átlagos életkora 63 év, átlagos testtömegindexe 29 volt. A kutatásban részt vevő hölgyek 31 százaléka számolt be arról, hogy élete során szenvedett már depresszióban, a férfiaknál ez az arány 10 százalék volt.

Támogatóink
Merck
Egis
Most
Top 12 óra