Szívinfarktust okozhat a hideg idő és a hidegfront

2017.11.01. 05:18

Van, akinek a meleg, másnak a hideg a mumusa, szívbetegeknek pedig a kettő közötti átmenet, a front is problémákat okozhat. De miért?

Hirtelen rosszullétek

A lehűlés, hidegfront általában fokozza a görcskészséget. Akik magasvérnyomás-betegségben szenvednek, azok figyeljenek arra, hogy éreznek-e fejfájást, általános rosszullétet. A fokozott görcskészség miatt is érezhetnek, és szívtáji szorító fájdalmat (angina pectorist) továbbá aki vesekövességre hajlamos, annál előfordulhat vesegörcs. A hidegfrontot kísérheti fejfájás, és gyakoribbá válnak a szülések is.

Szívbetegeknél (és persze egészségeseknél is, csak náluk ez nem gond) a hideg hatására az erek összehúzódnak, a szívizom kevesebb vért kap, mint amennyire szüksége volna. Emiatt növekszik a keringési elégtelenség veszélye és az előfordulhat, hogy valamelyik koszorúér elzáródik, és szívinfarktus alakul ki.

A hideg időjárás, és maga a hidegfront is megviseli a szívbetegeket.

Forrás: AFP/Klaus Rose

A szívbillentyű-betegek is rosszul reagálnak: náluk fulladás, lábdagadás, látszólag indokolatlan fáradtság jelentkezik, ezek mind a fokozódó szívgyengeség tünetei. A szívbetegeknél gyakoribbá válik a ritmuszavar is.

Budapesti adatok alapján hazai a szakemberek is kimutatták, hogy télen a hőmérséklet csökkenése a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát mintegy 2%-kal növeli. Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után 3-7 nappal mutatható ki.

Ha valaki tünetei súlyosbodását észleli, akkor beszéljen orvosával, hogy szükséges-e a gyógyszerelését változtatni. Esetenként több vérnyomáscsökkentőre vagy görcsoldóra lehet szükség.

Átmeneti agyi keringési zavar is kialakulhat, stroke, vérnyomáskiugrás is felléphet.Az AIRGENE európai kutatócsoport pár éve adott ki figyelmeztetést, hogy a szívrohamok télen sokkal gyakrabban következnek be, mint nyári melegben, ezért a komolyabb szívbetegségben szenvedők (főleg ha nincsenek hozzászokva) hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben, pláne idősebb korban, amikor esetleg már hajlamosak nem észlelni a testhőmérséklet csökkenését. A test hűlése, illetve a hideg azzal a veszéllyel járhat, hogy mivel a hideg reflexes úton szűkíti az ereket, anginás mellkasi fájdalom, sőt esetleg szívinfarktus léphet fel. Ugyanígy veszélye lehet a fokozott erőkifejtés is.

Hosszú távon is káros lehet

Szívinfarktus után a betegek vérében néhány napos hideg hatására megnő a gyulladást jelző fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal. Az AIRGENE európai kutatócsoport 2008-as jelentésében arra figyelmeztette a korosodó szívbetegeket, hogy hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben.

FONTOS!
Ha hidegben szívritmus zavart, mellkasi fájdalmat, légszomjat érez, hívjon orvosi segítséget. Ilyenkor nem szabad tovább folytatni a fizikai tevékenységet, mert a súlyosbíthatja állapotunkat!

A koszorúérbetegség háttere lassú, gyulladásos folyamat: ez az érelmeszesedés lényege. Az utóbbi időben a vérből több, gyulladásjelző fehérjét sikerült kimutatni és ezek mennyiségéből következtetni lehet az érbetegség mértékére, előrehaladására.

Segítünk, ha van szívbeteg a családban!
Szeretne többet tudni a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről, megelőzéséről, a táplálkozás, a mozgás, a stressz szerepéről? Érdeklik a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel, elhízással, diabétesszel kapcsolatos legújabb hírek, kutatások? A rovat további cikkeit ide kattintva éri el!

Az európai szakértőkből álló munkacsoport évekig foglalkozott a hőmérséklet, a gének, valamint a levegő szennyezettsége és a szívbetegségek közötti összefüggések vizsgálatával. Meglepő összefüggéseket találtak.

Ilyen időben sajnos rosszabbul dolgozik a szív.

Forrás: Origo

A korábbi vizsgálatokban nem foglalkoztak annak mérésével, hogy a környezeti hőmérséklet milyen módon és mértékben befolyásolja a vérben megjelenő gyulladásjelző fehérjék mennyiségét. Alexandra Schneider és munkatársai hat európai városban vontak be a vizsgálatba összesen 1003 szívbeteget, akiknek már volt infarktusa. Azt nézték, milyen változások következnek be, amikor jön a tél.

Már öt olyan nap, amikor a külső hőmérséklet tíz foknyit csökkent, négy százalékkal növelte a gyulladásjelző fehérjék mennyiségét. Egy másik fehérje vérszintjének növekedése háromnapos késéssel következett be.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tapasztalt változások azt jelzik: a koszorúérbetegségben szenvedők nem csak azért kerülnek télen a szívroham ismétlődése szempontjából fokozott veszélybe, mert a hideg reflexes úton szűkíti az ereket és ez kiváltja az anginás mellkasi fájdalmat, sőt esetleg a szívinfarktust, hanem mert a hosszútávú, kedvezőtlen hatások gyorsítják fel az érkárosítás folyamatát hidegben.

Merck
Sandoz
Egis
Most
Top 12 óra