Az arcunk is jelezheti a pitvarfibrillációt

2017.07.13. 04:15

Egy amerikai kísérletben sikerült a páciensek arcának egyszerű videofelvételével azonosítani azokat a bőrszínváltozásokat, amelyek jelezhetik a pitvarfibrillációt. Ez a monitorozási lehetőség komoly távlatokat nyithat meg a pitvarfibrilláció felismerésében és megfigyelésében.

Az Egyesült Államokbeli Rochesteri Egyetem kutatói Dr. Jean-Philippe Couderc és kutatócsoportja a résztvevők arcának rövid idejű videós megfigyelése során képesek voltak a bőrszínben bekövetkező változások alapján nyomon követni a pitvarfibrilláció fellépését. A bőrszín ugyanis a bőrfelszínhez közel fekvő erek vérellátásának függvényében változik, és ezeknek a változásoknak szívverésről szívverésre történő nyomon követése segíthet a rendellenesség felismerésében. Nincs szükség hosszú monitorozásra, a pitvarfibrilláció fellépése mindössze 15 másodperces felvétellel azonosítható.

A kutató, aki a Heart Rhythm szaklapban publikálta csoportja vizsgálatának eredményeit, elismerte, hogy az eljárás hibaszázaléka egyelőre még viszonylag nagy, körülbelül 20 százalékos, és a módszer kutatása még gyerekcipőben jár, ám nagy lehetőségek vannak benne.

Babáknál már alkalmazzák

Couderc a szaklapban kifejtette, hogy az érintésmentes video-monitorozás eljárását az újszülöttek vizsgálatából emelték át – a picikre ugyanis nagyon nehéz megfelelően felhelyezni az elektródákat, így a szívritmusukat érintés nélküli video-monitorozás segítségével figyelik.

Forrás: Thinkstock

Az ezt segítő technológiát fejlesztő Xerox céggel folytatott tárgyalások során Couderc elmondta, hogy szeretné felhasználni a módszert arra, hogy a pitvarfibrillációval küzdő páciensek pulzusszám-változásait kövesse, és így kiderülhessen, vajon ez az eljárás elég pontos lehet-e a szívproblémák felismerésére.

Változó pulzusszámok

A kísérletben összesen 21 páciens vett részt, mindegyikük pitvarfibrillációját elektromos kardioverzióval kezelték (ilyenkor rövid altatás során, elektromos defibrillátor segítségével állítják vissza a normális szinusz-ritmust). A kutatók a kardioverzió előtt, alatt és után is videóra rögzítették az arc színének változásait, a kamerát a páciensek arcától körülbelül 1 méterre helyezték el.

A kutatócsoport ezután kivonta a videojel által rögzített pulzusszám-adatokat, majd szinkronizálták a videofelvételeket az EKG-val. Így összehasonlíthatták, milyen hatékonysággal sikerült azonosítani a pitvarfibrillációt. Összesen 11 résztvevő EKG-ját és videojelét sikerült szinkronizálni, majd a kardioverzió előtti és utáni állapotot összehasonlítani. Az EKG által érzékelt pulzus és a videopletizmográfiás jelnek nevezett, a videofelvételből kigyűjtött pulzusszám-adatok normál szinusz-ritmus és pitvarfibrilláció esetén jelentősen különböztek egymástól. Az összesen elemzett 407 darab, 15 másodperces videofelvétel 80 százalékában a kutatók képesek voltak azonosítani a véráramlásnak a pitvarfibrillációval összefüggő változásait.

Couderc szerint a technológiában óriási lehetőségek rejlenek, hiszen a veszélyeztetetteket akár otthonukban is meg lehet figyelni. A vizsgálathoz ugyanis egyszerű webkamerát használtak, így bárki arcszínének változásai megfigyelhetők, ha az illető otthon vagy az irodában számítógépen dolgozik, vagy táblagépen olvas.

Magától is elkészülhet időközönként, de el is indítható a felvétel.

Forrás: Thinkstock

A kutatócsoport most egy hasonló kísérleten dolgozik, amelyben olyan elektromos eljárások során elemzik a bőrszínváltozásokat, amilyen például a kamrai tachikardia-abláció. A kutató szerint már nemcsak a pulzusszám változásait képesek azonosítani, hanem más, a kamrai aktivitással összefüggő jeleket is.

Az alapozó problémát jelenthet!

Az elvégzett vizsgálatban csak fehér bőrűek vettek részt, de Couderc szerint a pulzusszám-változások más etnikai háttérrel rendelkezőkön, például a fekete bőrűeken vagy az ázsiaiakon ugyanígy megfigyelhetők. Egy idősebb hölgynél azonban egyszerű okból nem voltak nyomon követhetők a változások: a hölgy ugyanis alapozókrémet viselt, amely elfedte bőrszínének a bőr vérellátásával összefüggő átalakulásait.

Az alapozó sajnos elfedi a bőrszín változását.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/YakobchukOlena/Yaroslav Astakhov

A technológia alkalmazásának egyik korlátja, hogy nem teszi lehetővé a folyamatos videós megfigyelést, így a rohamokban jelentkező pitvarfibrillációt nehéz vele felismerni. A tüneteket mutató pitvarfibrillációban szenvedő betegek maguk is beindíthatják a videofelvételt, amikor a jellegzetes tüneteket tapasztalják, de a tüneteket nem mutatókról naponta többször is el kell készíteni a 15 másodperces videofelvételeket, hogy sikerüljön „elkapni" a ritmuszavart. Így nekik reggel, délután és este is el kellene indítaniuk a felvételt, ám az gyakorlatilag bármikor elkészülhet, amikor a számítógép előtt ülnek.

Támogatóink
Merck
Egis
Most
Top 12 óra