Beethoven szívritmuszavara magyarázhatja a műveiben megjelenő hirtelen és meglepő ritmusváltásokat

2017.07.18. 04:13

Egy kutatás szerint Beethoven szívritmuszavara magyarázhatja egyes műveiben a hirtelen és meglepő ritmusváltásokat.

A Michigani és a Washingtoni Egyetem kutatói - egy kardiológus, egy orvostörténész és egy Beethoven-szakértő zenetudós - a komponista műveinek olyan részleteit vizsgálták, amelyeknek ritmusát inspirálhatta Beethoven szívritmuszavara.

Amikor az ember szívverése egy szívbetegség miatt kiesik a ritmusából, ezt előrejelezhető minták szerint teszi. Úgy véljük, hogy ilyen mintázatokat hallunk Beethoven zenéjében is - magyarázta Joel Howell, a Michigani Egyetem orvosprofesszora, a tanulmány egyik szerzője.

A szívműködést a vegetatív idegrendszer szabályozza. A szívizomrostok egy része munkaizomrost, ez gondoskodik a szív összehúzódásáról, a többi pedig az ezt megfelelő időközönként (normál esetben percenként mintegy hetvenszer) kiváltó ingerület képzéséről és vezetéséről, vagyis a szívritmusról.
Az ingerület kiindulópontja a jobb pitvarban lévő ún. sinuscsomó, innen vezetődik el az ingerület a szív többi részébe.

Ludwig van BeethovenForrás: AFP

Egészséges embernél ez a kétféle szívizom, a munkaizomzat és az ingerületképző és elvezető rendszer összehangoltan, harmonikusan működik. Meglehetősen gyakori azonban az is, hogy valamilyen belső vagy külső okból ez az összehangoltság felborul, a szívizom összehúzódásai a szokottnál sűrűbben vagy éppen lassúbban, esetleg szabálytalanul, extra ütésekkel, illetve kihagyásokkal történnek – ilyenkor beszélünk szívritmuszavarokról.

A kutatók példaképpen az 1825-ben komponált 13., B-dúr vonósnégyes (opus 130) záró Cavatina-tételét említik, amelyben egy ponton a hangnem hirtelen Cisz-dúrra vált, a ritmus pedig zavarodottságot sugall és azt az érzést kelti, mintha valakinek légszomja lenne. Ezt a részt Beethoven a "beklemmt" utasítással látta el, amelynek jelentése - szorítva, szorongatva, szívszorítón - a szívbetegségekre utaló mellkasi nyomásra is utalhat - írták a szerzők, akik szerint e részlet szívritmuszavarral való hasonlatossága félreérthetetlen.

További művek részleteiben is hasonló mintákat találtak: ezek közé tartozik a 31., Asz-dúr zongoraszonáta (opus 110), valamint a 26., Esz-dúr "Les adieux/Lebewohl" zongoraszonáta (opus 81a) nyitánya. Beethoven utóbbi művét Bécs 1809-es francia ostroma közben írta.

Forrás: Origo

A szívritmuszavar mellett a komponista számos egyéb feltételezhető betegségéről tudunk, köztük alkoholizmusáról, bél-, máj- és vesebetegségeiről, valamint a leggyakrabban emlegetett süketségéről, amelynek hatására még jobban érzékelhette szívverését - jegyzik meg a szerzők a Perspectives in Biology and Medicine című folyóiratban publikált tanulmányban.

Észre sem vesszük?

Ha a szívritmuszavar enyhe és csak ritkán jelentkezik, gyakran előfordul, hogy az érintett nem is észleli. A betegek leggyakrabban szapora vagy szabálytalan szívdobogásról, gyors vagy rendszertelen, kihagyó pulzusról számolnak be, de jelezheti a ritmuszavart kábultság, zavartság, látás- vagy beszédzavar, súlyos esetben eszméletvesztés, keringés-összeomlás is.Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá váló, önmagában nem életveszélyes pitvarfibrilláció mielőbbi felismerése, és - ma már - megfelelő kezelése (pl. véralvadásgátló szerrel) rendkívül nagy jelentőségű az általa okozott stroke kivédése szempontjából!