A vérben keringő endotélsejtek számának emelkedése előre jelezheti a szívinfarktust

2017.10.05. 04:16

Genomikával foglalkozó amerikai kutatók olyan, az ellátóhelyeken elvégezhető teszten dolgoznak, amelynek segítségével időben felfedezhető lenne az éppen kialakulóban levő szívroham. Ha ugyanis az orvosok még a tényleges infarktus bekövetkezte előtt beavatkozhatnak, akkor elkerülhető a szív károsodása - ez pedig óriási előrelépés lenne a betegeknek. A Medscape.com-on olvasható felfedeztés jelentőségét kardiológus szakorvos kommentálja a Szívderítőn.

Valódi előrejelzés kell

– A kardiológusok általában jó eredménnyel szűrik ki azokat az embereket, akiket az átlagosnál nagyobb mértékben fenyeget az infarktus veszélye. Az akut szívkoszorúér-problémák diagnosztizálása sem ütközik nehézségekbe, ám a még küszöbön álló, komolyabb szív- és érrendszeri események előrejelzése korántsem ilyen eredményes – mondja Dr. Evan Muse, a kaliforniai La Jollában működő Scripps Translational Science Institute munkatársa. Egyben felveti azt a kérdést is: nem lenne-e hasznos az infarktus, vagy a koszorúér-betegség diagnózisánál alkalmazott módszerekhez hasonlóan olyan jeleket keresni, amelyek még azelőtt lehetővé teszik a szívroham előrejelzését, hogy a szív károsodása bekövetkezne?

Még mindig túl sokan halnak meg szívinfarktus miatt.Forrás: pixabay.com

Ahhoz, hogy a felfedezés jelentőségét megértsük, Dr. Katarina Vargova kardiológus szakorvos, a Magyar Kardiológusok Társaságának tagja az alábbiakat tartja fontosnak elmondani: a statisztikák szerint a szív- és érrendszeri megbetegedések, különösen a szívroham (szívinfarktus), jelenleg hazánkban a vezető halálokok közé tartoznak. A korszerű, nemzetközi ajánlásoknak megfelelő kardiológiai ellátás és az időben elvégzett életmentő, a szívizmot ellátó koszorúér megnyitását célzó beavatkozások (szívkatéterezés, illetve koszorúértágítás, valamint ritka esetekben a gyógyszeres vérrögoldás) ellenére Magyarországon a heveny szívinfarktusban meghalt betegek száma még mindig magas.

Következésképpen, a szívinfarktus korai felismerése és kezelése javíthatja a betegek várható túlélését és életminőségét. Dr. Muse kutatócsoportja által közölt eredmények áttörést jelenthetnek a mindennapi gyógyításban, ugyanis lehetővé tennék a közelgő szívroham felismerését, ezáltal a mihamarabbi kezelést, még azelőtt, hogy jelentős mennyiségű szívizom veszne el.

Az már a 90-es évek vége óta ismert, hogy az infarktus után megnő a keringő endotélsejtek mennyisége. Ez a növekedés azoknál az instabil anginás betegeknél is megfigyelhető, akiknél sem az EKG nem jelzi az ST-szakasz emelkedését, sem más vizsgálatok nem mutatják a szívkárosodás jeleit.

11 gén

Dr. Katarina Vargova kardiológus szakorvos emlékeztet arra, hogy a koszorúérbetegség kialakulásáért több tényező tehető felelőssé. A cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, az elhízás, a magasvérnyomás-betegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, valamint a stressz a legfontosabbak ezek közül.

Egyre precízebb módszereket fejlesztenek ki a szív- és érrendszeri katasztrófák idő előtti jelzésére.Forrás: pixabay.com

Tudományos kutatások azonban kimutatták, hogy az érelmeszesedés (ateroszklerózis) kialakulásában, illetve ennek előrehaladásában krónikus gyulladásos folyamatok, illetve a genetikai tényezők is fontos szerepet játszanak. Ezek a hatások összegződve mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az érfalat bélelő sejtek (úgynevezett endotélsejtek) működése megváltozzon, lehetővé téve a vérzsírok érfalban történő lerakódását, a különböző gyulladásos sejtek felgyülemlését és az úgynevezett plakk kialakulását.

A plakkok lassan, fokozatosan növekedve és elmeszesedve szűkíthetik be a koszorúereket.

A Szívderítő rovat további cikkei
Szeretne többet tudni a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről, megelőzéséről, a táplálkozás, a mozgás, a stressz szerepéről? Érdeklik a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel, elhízással, diabétesszel kapcsolatos legújabb hírek, kutatások? A rovat további cikkeit ide kattintva éri el!

Ennek típusos manifesztációja a közismert angina pektorisz (szegycsont mögötti, rohamokban jelentkező, fizikai, illetve pszichés terhelésre fellépő, pihenés, illetve nyelv alá helyezett nitroglicerin hatására szűnő szorító fájdalom). Egyes esetekben azonban a koszorúerekben lévő plakkok megrepedhetnek, és a szabaddá váló reaktív felszínen vérlemezkék csapzódnak össze (aggregáció), amelyek a véralvadás folyamatát elindítva, vérrögöt képezve a koszorúér gyors és teljes elzáródását, így az ér által ellátott szívizom terület elhalását okozhatják. Ez a szívinfarktus, amelynek mihamarabbi felismerése elengedhetetlen, ugyanis az elzáródott ér sürgős megnyitása életmentő lehet. Minél több szívizmot sikerül megmenteni, annál jobbak a beteg kilátásai.

Az új felfedezés lehetővé teszi, hogy vérvizsgálattal időben kimutatható legyen a szívroham kockázata.Forrás: Science Photo Library

Az érfalat bélelő endotélsejtekből álló endotélt korábban kizárólag a keringő vér és a szövetek közötti határrétegnek gondolták. Több évtizedes kutatások eredményei azonban bizonyították, hogy az endotél a szervezetben sokrétű és fontos funkciót tölt be. Egészséges állapotban az endotélsejtek meggátolják a vérlemezkék és a véralvadás folyamatában résztvevő faktorok letapadását és aktiválódását és ezáltal a vérrög kialakulását. Szabályozzák az erek tágasságát, és sejtfelszíni molekulák révén elősegítik a vérben keringő fehérvérsejtek kitapadását így a zajló gyulladás területére irányítva őket.

Egészséges egyénekben, a vérben szabadon keringő endotélsejtek száma alacsony (0-2 endotélsejt 1 ml vérben). Az érfal sérülésével járó állapotokban azonban az endotél integritása megszakad, az endotélsejtek leválhatnak és a keringésbe kerülnek. Ilyen sejtszám emelkedést több betegségben is megfigyeltek korábban. Autoimmun betegségekben, az ereket érintő gyulladásos folyamatokban (úgynevezett vaszkulitiszek esetén), sarlósejtes anémiában, bizonyos tumorok esetén, illetve súlyos gyulladásos folyamatokban (szepszisben) a vérben szabadon keringő endotélsejtek száma akár a normális százszorosa is lehet.

Észrevették a változást

Ahogyan az várható volt, az infarktuson átesett betegek keringő endotélsejtjeiben a vérlemezke-aktivációért, a trombózisért és a gyulladásért felelős gének fokozott aktivációja volt megfigyelhető, de ez nem árult el többet annál, mint amit a kutatók már egyébként is tudtak. Ők olyan diagnosztikai eljárást szerettek volna létrehozni, amely elárulhatja, hogy a gének és kifejeződési mintázatok, vagy mindkettő specifikus kombinációja előre jelezheti-e a szívproblémát.

A kutatók 11 gént találtak, amelyeknek vagy jelentősen fokozott, vagy jelentősen csökkent aktivációja volt megfigyelhető az infarktuson átesett betegek vérében, a kontrollcsoporttal összehasonlítva. Ezt a 11 génes modellt a vizsgálatot végző tudósok újabb 25 egészséges önkéntesen, és 23 infarktuson átesett betegen tesztelték, és az előző vizsgálathoz hasonló eredményt kaptak.
A hetvenes évek óta vizsgálják intenzíven a keringő endotélsejtek számának változását a szív – és érrendszeri betegségekben - tette hozzá Dr. Katarina Vargova kardiológus szakorvos. Számos tanulmány megerősítette, hogy érelmeszesedésben, heveny szívizomelhalásban, szívelégtelenségben, bizonyos szívritmuszavarokban (például pitvarfibrillációban), vagy perifériás érbetegségben is emelkedett lehet a keringő endotélsejtek száma.A koszorúér plakk repedés okozta heveny szívinfarktusban jelentősen megemelkedő sejtszám megmutatja a zajló szívizomelhalást, de nem ad információt a szövetkárosodás mértékéről. Előrejelezheti azonban a később újra bekövetkező kardiovaszkuláris esemény, illetve a várható kardiovaszkuláris halálozás kockázatát. A szívkatéterezés, illetve koszorúértágítás során, a koszorúér megnyitása után ezen sejtek száma a vérben további emelkedést mutat, mivel az érmegnyitás után a károsodott területen leszakadó sejtek a keringésbe kerülnek.

A genetikai is segíthet a folymat megértésében.Forrás: AFP

E 11 génből álló genetikai panel tagjait már korábban is azonosították például a gyulladások előrejelzésében, és a szívbetegségek kockázatainak feltárásában.

A vizsgálatot egy hét génből álló panellel is megismételték a vérmintákban, és ez a teszt is az előzőhöz hasonló eredményt hozott.

A hétgénes teszt kicsivel kevésbé erőteljes eredményt hozott akkor, amikor a stabil szívkoszorúér-betegségben szenvedő páciensek vérmintáin folytatták le a vizsgálatot. Az ebben a csoportban részt vevő betegek közel kétharmada átesett koszorúér - tágításon vagy a szívkoszorúér bypass graft műtétjén, egynegyedük pedig pitvarfibrillációban szenvedett. Az eredmények itt ugyan nem tökéletesek, mégis meggyőzőek lettek.

A keringő endotélsejtszám mellett, speciális DNS szakaszok aktiválódásából származó fehérjék termelődésének is fontos szerepe lehet a kardiovaszkuláris kockázat becslésében, a szívizominfarktus korai felismerésében - fűzött kommentárt a kutatáshoz Dr. Katarina Vargova kardiológus szakorvos.

A DNS-ről átíródó és a fehérje kialakításáért felelős mRNS mennyiségének meghatározása megmutatja az aktiválódó gének mellett azok működésének mértékét is. Ezeket vizsgálták Dr. Muse és munkatársai olyan gének felkutatásához, amelyek összefüggésben lehetnek az endotél heveny szívizomelhalásra adott válaszával. Kutatásaik során megállapították, hogy 11 olyan gén van, amelyek aktivációja jelentősen megemelkedik, vagy csökken a szívinfarktus során elszabaduló endotélsejtekben, így ezek vizsgálata a betegek vérében igen korai stádiumban jelezheti a kezdődő szívinfarktust, illetve a panaszokkal orvosnál jelentkező beteg veszélyeztetettségét, így lerövidítve az időt az érelzáródás és annak megnyitása között.