Időseknél nem biztos, hogy a nagyon alacsony vérnyomás a jó

2017.09.11. 04:18

Egy olasz kutatás, amelyben memóriaklinikák vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedő pácienseit vizsgálták, arra a következtetésre jutott, hogy azoknál, akinél a napközbeni szisztolés (laikusként "felső") vérnyomásértéket 128 Hgmm alattira sikerült levinni, 9 hónap alatt a kognitív képességek nagyobb arányú romlása következett be, mint magasabb szisztolés vérnyomásértéket mutató kortársaiknál - olvasható a Medscape.com-on.

A kutatás következtetései szerint az időskori kognitív problémákkal küzdő emberek állapotát a szisztolés vérnyomás (a vérnyomás két száma közül az első, magasabb) szigorú kontrollja negatívan befolyásolja, és érdemes lenne a terápia céljaként inkább a 130 és 145 közötti napközbeni szisztolés vérnyomásértéket megjelölni.

A Firenzei Egyetem munkatársaként dolgozó Dr. Enrico Mossello és kollégái a JAMA Internal Medicine című szaklap internetes oldalán publikált kutatásukban közel 200 beteget vizsgáltak. A páciensek átlagos életkora 79 év volt, 68 százalékuk demenciában szenvedett, 32 százalékuk a kognitív képességek enyhe fokú károsodását szenvedte el.

Kortól és állapottól független eredmények

A betegeket Olaszország két memóriaklinikáján kezelték, és igazoltan demenciával vagy a kognitív képességek enyhe fokú károsodásával küzdöttek. A vizsgálatban résztvevő páciensek 73,3 százalékának magas volt a vérnyomása, és 69.8 százalékuk vérnyomáscsökkentőt szedett.

A vérnyomást 24 órán keresztül figyelték Holter-készülékkel.

Forrás: Origo

A vizsgálat során a betegeket három csoportra osztották a Holterrel (24 órás vérnyomásmérővel) mért nappali szisztolés vérnyomásérték alapján (128 Hgmm alatti, 129 és 144 Hgmm közötti, valamint 145 Hgmm fölötti vérnyomásérték), és a rendelőben mért szisztolés vérnyomásérték alapján (125 Hgmm alatt, 126 és 149 Hgmm között és 150 Ghmm fölött).

9 hónapnyi átlagos követés után a résztvevőknek az értelmi képességeket felmérő minivizsgálatban (Mini-Mental State Examination, MMSE) elért pontszáma 22,1-ről 20,7-re csökkent. A pontszám csökkenése nagyobb arányú volt a legalacsonyabb napközbeni szisztolés vérnyomásértékkel rendelkező csoportban, mint a középső vagy a legmagasabb vérnyomásértéket produkálók csoportjában.
Az alacsony napközbeni szisztolés vérnyomásérték csak azoknál a betegeknél társult a kognitív képességek nagyobb arányú romlásához, akik vérnyomáscsökkentőt szedtek, függetlenül azok korától, más érrendszeri betegségeiktől és a mentális képességeket felmérő tesztben elért kiinduló pontszámuktól. A rendelőben mért vérnyomásérték nem állt kapcsolatban a kognitív képességek hanyatlásával.

Az éjszakai szisztolés és diasztolés vérnyomás, a vérnyomásérték változásai, átmeneti visszaesései és a kognitív képességek között a kutatók nem találtak összefüggést.

A nappali vérnyomásértékek kapcsolatban voltak a kognitív teljesítménnyel.

Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

Az alacsonyabb vérnyomás ugyanakkor nem volt kapcsolatban a jobb egészségi állapottal.

Nem biztos, hogy a nagyon alacsony a jó

Dr. Behnam Sabayan és Dr. Rudi GJ Westendorp, a hollandiai Leideni Egyetem munkatársai, akiket a kutatási eredmények kommentálására kértek fel, írásos megjegyzésükben kifejtik, hogy a vérnyomás és a kognitív képességek közötti kapcsolat meglehetősen összetett dolog, és megtörténhet, hogy normális vagy kifejezetten alacsony vérnyomás mellett az egyébként is károsodott agyban nem megfelelő a véráramlás.

Mindazonáltal a bírálók szerint is ideje a „minél alacsonyabb, annál jobb" elképzelés felől elmozdulni az úgynevezett „hemodinamikai optimalizáció", vagyis az agy szempontjából is optimális véráramlás elve felé, amely

a vérnyomás megfelelő szinten tartásával is segíthet lassítani a kognitív képességek hanyatlását.

Komolyabb kutatásokra van szükség

Mind a kutatók, mind pedig a bírálók hosszabb és komolyabb vizsgálatok lefolytatását sürgetik ebben a betegcsoportban a vérnyomás ellenőrzésével kapcsolatban. Dr. Beverly Gwen Windham, az amerikai Mississippi Egyetem orvosi központja memóriaklinikájának munkatársa, aki egyébként nem vett részt a kutatásban, egyetért ezzel.

A kutatók szerint még több idős embert kellene bevonni a vizsgálatba.

Forrás: Thinkstock

– Úgy gondolom, okos dolog figyelembe venni az egyes páciensek koruk, funkcionális státuszuk és egyéb megbetegedéseik alapján becsült életkilátásait, a betegek korát, a kezelés célját érintő személyes kívánságaikat és a kezelés esetleges hátrányait. Amikor gyógyszer adására kerül sor, jó, ha a „kezdd finoman, haladj lassan" megközelítést alkalmazzuk, amelyet egyébként a legtöbb geriátriai szakember követ, különösen a kognitív képességek romlásával küzdő páciensek esetében, és figyelemmel kísérjük az esetleges mellékhatásokat – jelenti ki.

Nagy kihívás

Dr. Mossello és kollégái szerint egyszerűsége miatt a rendelőben történő vérnyomásmérésnek kellene lennie az első lépésnek, ugyanakkor a kutatók a betegeknek ebben az esendő csoportjában a vérnyomáscsökkentő terápia elkezdése, vagy a gyógyszer adagjának emelése előtt a rendelőben mért magas vérnyomás esetén ajánlják a vérnyomás rutinszerű ambuláns megfigyelését.

Dr. Windham szerint nagy kihívás ennek a rendkívül sérülékeny betegcsoportnak a kezelése, és az orvosoknak különös figyelmet kellene fordítaniuk a vérnyomáscsökkentők túladagolásának lehetséges kedvezőtlen tüneteire, például a betegek által hibásan az idősödés normális tünetének tekintett ájulásra, esésekre vagy energiahiányra is.

Ingyenes vérnyomásmérés, szűrések a Szívünk Napján!
A teljesen ingyenes, egész napos rendezvényen szűrésekkel, tanácsadással, előadásokkal, érdekes és szórakoztató programokkal, sportolási és ételkóstolási lehetőséggel várják az érdeklődőket. A Magyar Kardiológusok Társasága által szervezett rendezvény a Millenáris Parkban lesz, szeptember 24-én, vasárnap. A programokat ide kattintva találja meg!
Merck
Sandoz
Egis
Most
Top 12 óra