Megcáfolták a dohányzás-paradoxont

2017.09.12. 04:19

A szívkoszorúér-pótláson és egyéb szívműtéteken átesettek kilátásait jelentősen rontja, és különösen a miokardiális infarktus előfordulásának veszélyét növeli, ha a páciens dohányzik – ez derül ki egy nemrég közzétett amerikai kutatásból, amely megcáfolja az eddig „dohányzás-paradoxon" néven ismert elméletet.

A korábbi kutatások felállították a „dohányzás-paradoxon" néven ismert elméletet, amely szerint azok a dohányzó betegek, akiknél szívbetegség alakult ki, általában jobb egészségi állapotnak örvendtek az érpótlás vagy akár az infarktus után, mint nemdohányzó társaik – számol be a teóriáról a vizsgálat vezetője, Dr. Javaid Iqbal, a brit Sheffieldi Egyetem munkatársa. A kutató azonban hozzáteszi: a dohányzóknál az infarktus átlagosan 10 évvel korábban következik be, mint a nemdohányzóknál. Ennek következtében a túlélők fiatalabbak és kevesebb járulékos betegségben szenvednek, így nem csoda, hogy a megfigyelés során jobbak az eredményeik - olvasható a Medscape.com-on.

Ha azonban ezeket a zavaró változókat korrigáljuk, egyáltalán nem jellemző, hogy a dohányzók jobb egészségi állapotnak örvendenének.

Leszokás és újrakezdés

Dr. Iqbal szerint ráadásul az, hogy a beteg az infarktus vagy az érpótlás idején dohányzott-e vagy sem, nem is jelzi pontosan, hogy mit fog csinálni a követés időtartama alatt.

A dohányosok alacsonyabb életkorban kaptak szívinfarktust, márpedig a fiatalabbak pedig könnyebben felépülnek a műtét után.

Forrás: Dreamstime

A vizsgált csoport 17,9 százalékánál például az ötéves követési periódus idején változás következett be a dohányzási státusz terén. Míg a nemdohányzók státusza jellemzően változatlan maradt, a volt vagy jelenlegi dohányosok esetében öt év alatt változhat a dohányzással kapcsolatos státusz: ha például a betegnek pár évig semmilyen panasza nincs, ha korábban le is szokott a cigarettáról, úgy gondolhatja, hogy nyugodtan rágyújthat.

– Ha csak a vizsgálat kezdetén fennálló dohányzási szokásokat vesszük figyelembe, az alapvetően elhibázott megközelítés – jelenti ki a kutató.

A SYNTAX elnevezésű vizsgálat, amelynek következtetéseit Dr. Iqbal és kutatócsoportja az Amerikai Kardiológiai Kollégium szaklapjában hoztak nyilvánosságra, a szívkoszorúér-betegségben (a bal szívkoszorúeret érintő betegségben, háromér-betegségben vagy mindkettőben) szenvedő páciensek esetében hasonlította össze a perkután koronária-intervenciót, azaz a koszorúér szívkatéteres tágítását a koszorúér bypass graft műtétekkel.

A vizsgálatban összesen 1793 páciens vett részt. A résztvevők dohányzási státuszát a vizsgálat kezdetekor, 6 hónappal, valamint 1, 3 és 5 évvel később is felmérték.

A leszokottak egészségügyi értékei jobbak voltak a még dohányosokénál.

Forrás: Dreamstime

A vizsgálat végpontján levonták a következtetéseket a dohányzásnak az 5 éves követési periódus során bekövetkező halálozásra, az infarktusra vagy stroke-ra gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Nagyobb kockázat

A vizsgálat indulásakor a résztvevők 20 százaléka dohányzott, 6 hónap után ez 8,6 százalékra esett vissza, és egy év után is mindössze 8,7 százalék volt. 5 év után a dohányzást a halálozás, az infarktus vagy a stroke 28 százalékkal nagyobb kockázatával hozták összefüggésbe a kutatók, és más nagyobb szív- és érrendszeri, valamint agyi érproblémák kockázata is 28 százalékkal nőtt.
Azoknál a betegeknél, akik mindig is dohányoztak, a nemdohányzó csoporthoz képest jelentősen nagyobb arányban fordult elő a szívinfarktus, stent-trombózis vagy transzplantátum-elzáródás is, míg a bármilyen okból bekövetkező érpótlás vizsgálata nem mutatott nagyobb arányokat.

Az alcsoportok vizsgálata is azt mutatta, hogy a dohányzás a szívkoszorúér bypass graft műtéten átesett betegek esetében önmagában 52 százalékkal növelte a rossz kimenetel kockázatát, szívkatéteres értágításon átesettek esetében pedig 26 százalék volt a kockázatnövekedés mértéke.

Miért szoknak vissza?

Amikor Dr. Iqbalt arról kérdezték, hogy vajon miért szokhatott vissza a betegek egy része a dohányzásra, annak ellenére, hogy az orvosaik valószínűleg figyelmeztették őket a veszélyre, különösen azután, hogy érpótlásra szorultak, a kutató utalt rá, hogy a „dohányzás-paradoxon" elmélete valószínűleg még az egészségügyi személyzet körében is némi kételyt ébresztett a leszokás hasznosságával kapcsolatban.

– Nagyon fontos, hogy az egészségügyi dolgozók higgyenek nekünk, és világos tanácsokkal lássák el a betegeiket a leszokással kapcsolatban. Az is lényeges, hogy minden találkozáskor felmérjék a páciensek dohányzási státuszát, mert ha azok visszaszoknak a dohányzásra, még időben emlékeztethetik őket, milyen veszélyes mindez egy következő szívroham vagy más akut szív- és érrendszeri esemény szempontjából – teszi hozzá a kutató.

Szívünk Napja 2017-ben is!
A teljesen ingyenes, egész napos rendezvényen szűrésekkel, tanácsadással, előadásokkal, érdekes és szórakoztató programokkal, sportolási és ételkóstolási lehetőséggel várják az érdeklődőket. A Magyar Kardiológusok Társasága által szervezett rendezvény a Millenáris Parkban lesz, szeptember 24-én, vasárnap. A programokat ide kattintva találja meg!
Merck
Sandoz
Egis
Most
Top 12 óra