Szívbe ültetett defibrillátorral is biztonságos a sport, a szex, a házimunka

2017.10.20. 10:43

Egy amerikai vizsgálat szerint a mérsékelt intenzitású aerob edzés a beültetett cardioverter defibrillátorral, azaz pacemaker defibrillátorral rendelkező betegek szív- és érrendszeri egészségét is javítja, mégpedig anélkül, hogy a berendezés sportolás közben kisülne – a legtöbb beteg ugyanis ettől félve nem szívesen mozog.

A kutatásban, amelynek eredményét a Circulation című szaklapban tettek közzé, 160 személy vett részt, mindegyikük rendelkezett a szívleállást megelőző beültetett defibrillátorral (implantable cardioverter-defibrillator, ICD). A vizsgálat világosan megmutatta, hogy azoknak, akik 6 hónapig részt vettek az otthonukban zajló aerob- és fenntartó edzésprogramban, jóval nagyobb volt a maximális oxigénfelvétele (VO2 max), mint azoknak, akik nem kaptak világos útmutatást a testedzést illetőleg - olvasható a Medscape.com-on.

– A kutatás meglepetése az volt, hogy a VO2 max érték az edzésprogram fenntartó fázisában is emelkedett, ami azt mutatja, hogy a betegek aerob kapacitása azután is javult, hogy az előírt edzés mennyiségét megfeleztük – mondta Dr. Cynthia M. Dougherty, a Seattle-i University of Washington School of Nursing munkatársa, a kutatás vezetője.

A beültetett berendezés ritkán adott le elektromos impulzust, és ezek előfordulása nem is különbözött jelentősen a két csoportban – sőt a kisülések előfordulása az aerob edzést végző csoportban valamivel kevesebb volt (3,5% szemben a kontrollcsoport 5,3%-os arányával).

A szívbetegek számára is lehetséges a keringést terhelő mozgás - ha annak mértékét, intenzitását egyeztette a kezelőorvosával.

Forrás: Pixabay.com

A bármilyen okból bekövetkező kórházi ápolás, illetve halálesetek aránya sem különbözött a két csoportban. Dr. Dougherty szerint a kutatás üzenete világos: a testedzés biztonságos az ICD-vel élő betegek számára is, így az orvosoknak sem kell félniük attól, hogy a rendszeres mozgást ajánlják a betegeiknek.

Ülő életmód – rosszabb kilátások

A kutatók megjegyzik, hogy a körülbelül egymillió ICD-készülékkel élő amerikai nagyjából 50%-a változtat az életmódján a beültetés után, mégpedig azért, hogy elkerülje a berendezés kisülését. Ez pedig azt is magában foglalja, hogy erőteljesen, időnként akár teljesen visszafogják a házimunkában és a mozgásban való részvételüket, sőt a szexuális aktivitásukat is.

Ez a viselkedés viszont nemcsak nem segít megelőzni a pacemaker defibrillátor kisülését, hanem az egyre mozgásszegényebb életmód, a kisüléstől való egyre intenzívebb félelem, az ICD egyre rosszabb elfogadása, és az életminőség romlása spiráljába viszi bele a beteget – írják a kutatók.

A kutatásról

A kutatásban résztvevő egy- és kétkamrás ICD-vel rendelkező betegek (77,5 százalékuk férfi, átlagéletkoruk 55 év, átlagos ejekciós frakciójuk 40,6 százalék) toborzása 2007 és 2012 között Washington államban történt. A betegek véletlenszerűen kiválasztott csoportja (84 fő) egy strukturált aerob edzésprogramot hajtott végre, a többiek (76 fő) a hagyományos kezelést kapta.

Az edzésprogramon részt vevő betegcsoport 8 hétig, heti 5 napon 10 perces bemelegítés és levezetés mellett egy órás, célpulzusszámon (abban a pulzustartományban, amellyel az edzés eredményes, de amely nem terheli feleslegesen a szervezetet) végzett sétában vett részt. A fenntartó edzésprogram a célpulzusszám 80 százalékán végzett otthoni séta volt heti 150 percig, újabb 16 hétig. A hagyományos kezelést kapó betegcsoporttól annyit kértek a kutatók, hogy ragaszkodjanak a szokásos mozgásprogramjukhoz.

Tempós sétát iktattak be a vizsgálatban résztvevők egy részének.

Forrás: Pixabay.com

A maximális oxigénfelvétel értékét terheléses kardio-pulmonáris vizsgálat (cardiopulmonary exercise testing, CPET) segítségével a kutatás kezdetekor, valamint 8 és 24 hét után is felmérték. Az edzésprogram betartását különféle módszerekkel, például edzésnaplók és heti telefonos megbeszélések segítségével monitorozták, miközben a hagyományos kezelést kapó csoportot csupán havi telefonbeszélgetések segítségével követték.

A 8. heti eredmények szerint az edzésprogramot követő csoport maximális oxigénfelvételi értékei jelentősen javultak a kontrollcsoport hasonló értékeivel összehasonlítva. Ezen kívül az edzésidőben, az anaerob küszöbön történő oxigénfelvételben, a terhelés alatti pulzusszámban és a metabolikus értékekben is jelentős javulás mutatkozott. Ráadásul ezek az eredmények a fenntartó fázisban is megmaradtak, sőt javultak is. A kontrollcsoportban viszont a 24 hét után mért eredmények egyike sem mutatott értékelhető változást.

 

A Szívderítő rovat további cikkei
Szeretne többet tudni a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről, megelőzéséről, a táplálkozás, a mozgás, a stressz szerepéről? Érdeklik a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel, elhízással, diabétesszel kapcsolatos legújabb hírek, kutatások? A rovat további cikkeit ide kattintva éri el!

Halál, vagy hirtelen szívleállás egyik csoportban sem fordult elő.

– Az aerob edzés, amely elég jelentős terhelést jelentett ahhoz, hogy jó hatással legyen a páciensek szívére és tüdejére, nem hozta magával a szívritmuszavarok, az ICD-t érintő kezelések vagy a kórházi kezelések számának emelkedését – írják jelentésükben a kutatók, akik hozzáteszik: ezeknek az észrevételeknek el kell oszlatniuk az ICD-vel élő betegek sportolással kapcsolatos aggodalmait. A beültetett pacemaker defibrillátornak nem kell élethosszig ülő életmódra ítélnie a betegeket.

Merck
Sandoz
Egis
Most
Top 12 óra