Szívbe markoló fájdalom - az angina pectoris

2017.10.18. 04:07

Nyelvünkben sokféle kifejezést találunk szívtáji fájdalmakra, ezek jól érzékeltetik, milyen ijesztő tünetek jelezhetik a kialakuló érrendszeri elváltozásokat: "elszorult a szívem", "fájdalom hasított belém", "szívembe markolt a fájdalom", "mintha ráült volna valaki a mellkasomra". A panaszok hátterében leggyakrabban az angina pectoris nevű tünetegyüttes áll.

Az angina pectoris a szegycsont táján, heves, szorító, markoló fájdalomrohamokban jelentkezik, amely kisugározhat a kar, a nyak, a lapocka felé is, általában szorongás, halálfélelem, fokozott verejtékezés kíséri, és nehézlégzéssel is együtt járhat.

A hátterében a szívizomzat vérellátási elégtelensége, oxigénhiánya áll, amelyet a legtöbbször a koszorúér szűkülete okoz, de más betegségek (magas vérnyomás, anémia, pajzsmirigyzavarok stb.) is kiválthatják. Kialakulhat roham minden olyan esetben, amikor a szívizom oxigénigénye megnő, és a koszorúerek valamilyen ok miatt nem képesek elegendőt „szállítani" számára.

Így a beteg megtapasztalhatja az anginás fájdalmat szokatlan fizikai megterhelés, váratlan stresszhatás, akár egy nagyobb ijedtség vagy düh esetén is.

Ijesztő tud lenni - pláne elsőre!

Forrás: Dreamstime

A tünetek pihenéssel és gyógyszerekkel (például nyelv alá helyezett nitroglicerinnel) hatékonyan enyhíthetők. A roham elcsitultával azonban nincs vége a problémának, hiszen a kiváltó okok fennmaradása esetén bármikor újra számítani lehet rá, sőt kezelés híján előbb-utóbb szívinfarktus is megjelenhet.

Az angina pectoris tehát mintegy az előőrse lehet egy később bekövetkező érkatasztrófának. Megkülönböztetnek stabil (mindig hasonló tünetekkel járó és kiszámítható megterhelésre jelentkező), instabil (terheléshez már nem kötődő, infarktus előtti) és prinzmetal (a nagyerek görcse miatti, nyugalomban is jelentkező, ún. variáns) anginát, de mindegyik esetében fennáll bizonyos időn belül a szívinfarktus veszélye.

Az anginás rohamok jelentős része elkerülhető lenne

Az angina pectoris kockázati tényezői megegyeznek az érelmeszesedés és a szívinfarktus rizikóival, vagyis a hátterében állhat a dohányzás, az elhízás, a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás, az ülő életmód, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a családi hajlam, illetve a vér magas triglycerid- és LDL-koleszterin-, valamint az alacsony HDL-koleszterinszint is.

A magasabb életkor emeli a valószínűségét, és megfigyelték azt is, hogy férfiakat valamivel jobban fenyegeti ez a tünetegyüttes, legalábbis ötven éves korig, mert utána a változó koron túl lévő nők esetében eltűnik ez a különbség, a nemek közti előfordulás aránya kiegyensúlyozottabbá lesz.
A kockázati tényezők jó része befolyásolható, így sokat tehetünk a megelőzéséért a dohányzásról való leszokással, a testsúly egészséges szinten tartásával, a vércukor-, vérzsír- és a vérnyomásértékek kontroll alatt tartásával, a felismert belgyógyászati betegségek, állapotok karbantartásával, kezelésével.

Mi a teendő?

A stabil angina életmódi tényezőkkel, gyógyszeres kezeléssel jól kezelhető, ha azonban instabillá válik, intenzív ellátásra, a vérellátási zavar mielőbbi megszüntetésére, értágító beavatkozásra van szükség, mielőtt szívinfarktushoz vezetne. A tét nagy, hiszen Magyarországon a halálozási statisztikák vezető helyén állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek többségéért a szívkoszorúér-problémák tehetők felelőssé.

Inkább hívjon fel egészségügyi szakszemélyzetet, minthogy "elnézzen", elbagatellizáljon egy infarktust!

Forrás: AFP/SPL

A beteg a legtöbbet azzal segít az angina pectoris rohamok és a később esetleg lesújtó szívinfarktus elkerülésében, ha életmód-változtatással csökkenti a kockázati tényezőket: abbahagyja a dohányzást, az étrendjében előnybe helyezi a rostdús, zsírszegény, vitaminban és fehérjében gazdagabb táplálékokat, rendszeresen beiktat valamilyen fizikai aktivitást a napjaiba, és vigyáz arra, hogy testsúlya egészséges szinten maradjon.

Tünetek nélkül is tanácsos a háziorvossal rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást és egy-egy laboratóriumi rutinvizsgálattal az alapvető paramétereket, illetve utánajárni, ha az egészséges szinttől eltérés mutatkozik. Jó, ha azok, akiknél már jelentkezett az angina pectoris, megfigyelik, pontosan milyen tevékenység vagy egyéb körülmény váltotta ki a rohamot.

A diagnosztizált angina pectoris kezelésében a nitrátok, a béta-blokkolók, a kalciumcsatorna-blokkolók, a vérrögösödést gátló, koleszterinszintet csökkentő szerek alkalmazhatók. Ha a diagnosztikai vizsgálatok (EKG, érfestés stb.) során jelentős koronáriaszűkületet találnak, műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

A Szívderítő rovat további cikkei
Szeretne többet tudni a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről, megelőzéséről, a táplálkozás, a mozgás, a stressz szerepéről? Érdeklik a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel, elhízással, diabétesszel kapcsolatos legújabb hírek, kutatások? A rovat további cikkeit ide kattintva éri el!
Merck
Sandoz
Egis
Most
Top 12 óra