A hideg időben több a szívpanasz, gyakoribb a szívinfarktus

2017.11.10. 04:20

Időjárásunk egyre szeszélyesebb, egymást érik a frontok, melyektől sokan szenvednek. Sokan olyan szerencsések, hogy meg sem érzik az éghajlati változásokat, míg másoknál komoly tünetek jelentkeznek. Statisztikák bizonyítják, hogy a hideg időjárás beköszöntével növekszik a szívbetegségek miatt orvoshoz fordulók száma. Gyakoribbak a mellkasi szorító fájdalmak, több az infarktus, a szívelégtelen betegek állapota romlik, valamint a ritmuszavarok is gyakrabban jelentkeznek.

A hőmérséklet csökkenése a vérnyomás emelkedését hozza magával, ilyen időszakban nőhet a betegek vérnyomáscsökkentő gyógyszerigénye – hívja fel a figyelmet Dr. Pácz Alexandra, a Budai Magánorvosi Centrum kardiológusa.

Vizsgálatok bizonyítottak, hogy 1°C szobahőmerséklet csökkenés 1,3 Hgmm-es systoles vérnyomás emelkedést okoz. Egy hat éven át folyó kanadai felmérés tanulsága szerint az időjárásban bekövetkező 10°C hőmérsékletesés 7%-kal növeli a szívinfarktus miatti kórházi felvételek számát. Ugyanez a vizsgálat bizonyította azt is, hogy nulla fok alatt már jelentősen emelkedik a szívpanaszok miatt orvoshoz fordulók száma.

Ennek hátterében az állhat, hogy a csökkenő hőmérsékletre beinduló fokozott szimpatikus idegrendszeri válasz az addig még egyensúlyban lévő keringési rendszert túlterheli. A hidegre szervezetünk vasoconstrictioval, azaz az erek szűkítésével válaszol, ezzel csökkentve a hőveszteséget. Ennek következtében az átfolyó vér mennyisége is csökken, azaz az adott szerv vérellátása csökkent lesz. A szívre nagyobb teher hárul, a már nem teljesen egészséges érrendszerrel rendelkező, magasabb kockázatú páciensek ilyenkor nagyobb eséllyel szenvednek el infarktust, illetve gyakrabban tapasztalnak mellkasukban nyomó, szorító jellegű fájdalmat, nehézlégzést, ritmuszavart.

Egyre hidegebb lesz és ez rosszat tesz a szívbetegeknek.

Forrás: AFP

A hidegre nem csupán a periférián észlelhető érszűkület, hanem a szívet magát ellátó koszorúér rendszerben is nő az ellenállás, az un. vascularis rezisztencia, koszorúérszűkület alakul ki - mondja a doktornő.

Kutatások bizonyították, hogy a hidegebb időszakban, az ismerten szív- érrendszeri betegségek élőfordulásában kockázati tényezőként szereplő koleszterinszint is megnő. Hasonlóképpen az addig stabil plakkok zsírdúsabbá, sérülékenyebbé, ezáltal instabilabbá válnak. Mindezek eredője a koszorúér teljes elzáródását is okozhatja, szívinfarktus kialakulása mellett.

Segítsük a szívünk munkáját!

Téli időjárásban éppen ezért nagyon fontos, hogy védekezzünk a hideg ellen. Ne felejtsük el, hogy ilyenkor a legnagyobb hőleadás területe a fej, illetve a végtagok. Viseljünk sapkát, kesztyűt, megfelelő béléssel rendelkező lábbelit. Nem is gondolnánk, hogy ezekkel a ruhadarabokkal szívünk munkáját segítjük. Szeles időjárás esetén hidegebbnek érezzük a hőmérsékletet, gondoskodjunk szélálló kabátról.

Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a hideg idő beálltával, kinti munkavégzés közben, vagy éppen sportoláskor teljesítőképessége csökken, mellkasában furcsa nyomást észlel, forduljon orvoshoz, mert ez jelezhet koszorúérbetegséget.

A már ismert szívbetegséggel rendelkezőket jobban megviselik az időjárás változásai, akár növekszik, akár csökken a hőmérséklet, ők gyengébben tudnak alkalmazkodni. Fokozottabb figyelmet igényelnek, gyógyszerelésük is egyéni mérlegelést kíván. Számukra nem elég az évenkénti vizsgálat, rendszeres gondozásra szorulnak, hogy az éppen aktuális állapotukhoz lehessen igazítani kezelésüket.

Nem kell félni a hidegtől, a csapadéktól

A szakember felhívja a figyelmet, hogy szervezetünk alkalmazkodóképességét javíthatjuk rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással. Minél több időt töltsünk kint a szabadban, a legjobb, ha minden nap kimegyünk legalább egy órára, függetlenül az időjárástól. Nem kell félni a hidegtől, a csapadéktól, immunrendszerünk erősödik a szabad levegőn töltött időben.

Fontos a D-vitamin pótlása is, éghajlatunkon a lakosság több mint 90%-a D-vitamin-hiányban szenved az év végére. Kutatók összefüggést találtak többek között az inzulinrezisztencia, cukorbetegség, egyes daganatos betegségek, krónikus gyulladásos betegségek és a D-vitamin hiánya között.

Gyógyfürdőkben pihenés, rendszeres ellenőrzés

Hazánkban jelenleg mintegy 150 gyógyfürdő várja a pihenni, gyógyulni vágyókat. Egyre elterjedtebb szokás a téli időszakban néhány napra wellness hotelekben kikapcsolódni. A szaunázás, gyógyfürdőzés, termálvízben lazítás valóban rengeteg pozitív hatással van ránk. Ugyanakkor tudni kell, hogy míg egészséges érrendszerűeknél a váltott vizes fürdés (pl. a szauna utáni jéghideg merülő medence) javítja, illetve megőrzi az érfalak rugalmasságát, addig az ismerten szívbetegeknek nem, vagy csak a kezelő, gondozó orvosával történt egyeztetés után ajánlott.

Nem minden betegség esetén javasolt!

Forrás: Thinkstock

Ilyen betegeknek általában a testhőmérsékletnél nem melegebb gyógyvizeket ajánljuk.

A gyógyvizes fürdőzés javasolt időtartamai a legtöbb fürdőben a medencénél fel vannak tüntetve és jelzik azokat a betegségeket, melyek esetében a medence vizének összetétele alapján annak használatát nem, vagy csak korlátozottan javasolják. A túlságosan meleg termálvizet nem ajánljuk kezeletlen magas vérnyomás, ritmuszavar esetén, illetve infarktuson átesett betegeknek sem.

Magas vérnyomás miatt gyógyszert szedő pácienseinknek rendszeres otthoni vérnyomásmérést, vérnyomásnapló vezetését javasoljuk. Napi kétszer érdemes mérni, teljes nyugalomban. A vérnyomás természetes napi ingadozása alapján a méréseket az ébredést követő és a késő délutáni órákban javasoljuk. Amennyiben ezekben az időpontokban a kitűzött célértékeket mérjük, megnyugodhatunk, kicsi az esélye annak, hogy megfelelő gyógyszerbeállítás esetén a napnak más szakában jelentős eltérést tapasztalnánk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Az újabb, modernebb vérnyomásmérő készülékek ritmuszavart is jeleznek, ha ilyet észlelne, forduljon kezelő orvosához, annak érdekében, hogy EKG vizsgálattal tisztázható legyen valóban van-e rendszertelen ritmus, és gyógyszeresen, vagy esetleg más módon kezelendő-e. Szabálytalan szívverések hátterében sokszor stresszes idegállapot áll, ezen kikapcsolódás, rendszeres sporttevékenység, megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés, magnéziumpótlás sokat segíthet" - figyelmeztet a Budai Magánorvosi Centrum kardiológusa.

Merck
Sandoz
Egis
Most
Top 12 óra