Ne hagyja magát lebeszélni a koleszterincsökkentőről!

2017.11.30. 04:10

Nemrég olvashattak Dr. Vértes András tollából egy cikket, amit amiatt írt, hogy az elmúlt hónapokban több betege kereste fel azzal a kérdéssel, hogy elhagyja-e a sztatin kezelést, mivel több helyről is azt hallotta, hogy az minimum felesleges, de akár árthat is. Most azt az információt osztja meg velünk a Magyar Kardiológusok Társasága - Prevenciós és Rehabilitációs munkacsoport-vezetője, hogy mi történik a szervezetben, ha valaki már átestett egy infarktuson.

Statinszedés – műtét után

Amennyiben egy betegnek koszorúér tágításra és stent beültetésre volt szüksége, akkor sztatin kezeléssel előzhető meg az újbóli katasztrófa kialakulása.

Ugyanis – pláne, ha életmódváltás nem követi a betegséget és beavatkozást – akkor ismételten elzáródhat a szívkoszorúér, infarktus, vagy szerencsétlen esetben halál is bekövetkezhet. Ha a beteg „csupán" nem halálos infarktust szenvedett el, akkor újabb koszorúérműtétre vagy ismételt tágításra van szükség.

A randomizált vizsgálatok alapján (tehát amikor a betegek egy része sztatint kap, másik része nem, de sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy ki melyik csoportban van) az derült ki hogy a sztatinkezelés ezekben az esetekben mindenképpen javasolt - a koleszterinértéktől teljesen függetlenül is.

Ha nem csökken a rossz koleszterin szintje a vérben, akkor újabb infarktus alakulhat ki.Forrás: Shutterstock

Ráadásul ezekben az esetekben nagy dózisú sztatinkezelés szükséges, hogy megelőzzék az újabb katasztrófát.
Szívizominfarktust követően a halálozás az első évben átlagosan 10%, ezt követően évente 5%.
A halálozás 85%-a ilyenkor koszorúér-eseménnyel függ össze, ebből 50% a hirtelen halál, amiből 50% az első három hónapban következik be, sőt ezen belül 33% az első három hétben. Ezért nem mindegy az, hogy az infarktust követően azonnal milyen kezelést alkalmazunk!

Életkilátások

A korábbi évek vizsgálatai azt mutatták, hogy az egészséges egyénhez viszonyítva a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő egyén életkilátása 7,4 évvel, akut szívinfarktus esetén az életkilátása 9,2 évvel, míg a stroke-n átesett egyén életkilátása 12 évvel csökken. Ez hatalmas veszteség életévekben és egészségben eltöltött életévekben is.

Ám ezen egyének életkilátásai jelentősen javíthatók a megfelelő kezeléssel! És a kezelés alatt is nem népi gyógymódokat, áltudományos módszereket értünk, hanem bizonyított módszereket, gyógyszereket.

A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az aszpirin 25%-kal, a béta-receptorblokkoló 25%-kal, az úgynevezett ACE-gátló 25%-kal, míg a lipidcsökkentő kezelés (sztatin) 30%-kal csökkenti a rizikót ezen betegeknél! Ez nagyon nagy szám!

A lipidcsökkentő kezelés nagyobb rizikócsökkentő hatása mellett az is igazolt, hogy ezen betegeknél a lipidcsökkentő kezelés elhagyása csökkentheti a betegek életesélyeit.

Otthoni koleszterinszint mérő.  GARO/PHANIEForrás: AFP/Phanie/Garo

Ezt bizonyították abban a tanulmányban, amelyben 9939 infarktuson átesett egyén halálozását vizsgálták 1 évig a sztatint szedők és a sztatint elhagyók között.
A vizsgálat azt mutatta, hogy azoknak volt a legkedvezőbb az életkilátása, akik az infarktus akut szakában sztatint kezdtek el, és azt folyamatosan szedték is. A legrosszabb életkilátásuk azoknak volt, akik viszont abbahagyták a sztatin kezelést. Az ő halálozásuk kedvezőtlenebb volt azokhoz képest is, akik egyáltalán nem részesültek sztatin kezelésben. Ezért hatalmas felelősség, ha valaki lebeszéli a betegeket a terápia folytatásáról!

A 2011-es Európai Kardiológiai Társaság ajánlása, és a magyar ajánlás is markánsan megfogalmazza az összkoleszterin, az LDL-koleszterin és a non-HDL-koleszterin gyógyszerekkel (és életmódváltással) elérendő, rizikóstátusztól függő terápiás célértékeit.

A különösen veszélyeztetett, úgynevezett „igen nagy rizikójú" betegek csoportjában (az akut koronária szindróma, iszkémiás stroke, kritikus végtagiszkémia tartozik ide) az elérendő célérték az összkoleszterint illetően a 3,5 mmol/l alatti, az LDL-koleszterin vonatkozásában az 1,8 mmol/l alatti (non-HDL<2,6 mmol/l) tartomány. Amennyiben ezt nem sikerül elérni, törekedni kell a legalább 50%-ot elérő LDL-koleszterinszint csökkentésre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Merck
Sandoz
Egis
Most
Top 12 óra