Édesvízi halaink közül a busa tartalmaz legnagyobb mennyiségben omega-3 zsírsavakat

2017.12.10. 07:09

A busa méltatlanul kis szerepet kap a magyar konyhában, pedig élettani hatásai jobbak, mint az annyira kedvelt pontynak!

Busa kutatások

A pontyfélék családjába tartozó hal – a kecsegével ellentétben – nem tartozik a hazai őshonos fajták közé, 1963-ban Kínából telepítették vizeinkbe. Jelentőségét az adja, hogy édesvízi halaink közül a busa tartalmaz legnagyobb mennyiségben omega-3 zsírsavakat, melynek a tengeri halak olajához hasonló jótékony hatását magyar kutatók kísérletekkel alátámasztva is igazolták - hangsúlyozza egy régebbi hírlevelében a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Kinek ajánlott a fokozott omega-3 bevitel?

  • Főleg 35 év felett
  • alacsony halfogyasztás esetén,
  • egészségtelen életmód (dohányzás, mozgásszegény életmód, kiegyensúlyozatlan táplálkozás, nagymértékű leterheltség, stressz) esetén,
  • elhízás (BMI>30 kg/m2) esetén,
  • szív- és érrendszeri betegségek esetén, orvosával való konzultációt követően, illetve ezen betegségek családi halmozódása esetén,
  • emelkedett koleszterinszint; 6,5 mmol/l alatti érték esetén (6,5 mmol/l feletti érték esetén konzultáljon orvosával),
  • csökkent HDL szint (férfiaknál kevesebb mint 1,0 mmol/l, nőknél kevesebb mint 1,3 mmol/l) esetén,
  • emelkedett triglicerid szint: 4,5 mmol/l alatti érték esetén (4,5 mmol/l fölötti érték esetén, konzultáljon orvosával).

Az otthon motiváló ereje

Bár az európai átlagtól nem maradunk el az édesvízi halfogyasztás tekintetében, a statisztikák szerint összességében még mindig a világ egyik legkevesebb halat fogyasztó nemzete vagyunk. Változásra akkor van igazán esély, ha felnő egy olyan generáció, amelyik már „otthonról hozza magával" a heti halfogyasztás szokását.

Siófok, 2011. június 3. Fonyó László (b) és Csanaki Gábor halászok hálóval csónakba emelnek egy busát a Balatonon. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. siófoki kikötőjéből két halászhajó indul naponta a busák lehalászására. Mára a 70-es évektől mesterségesen telepített halfaj adja a Balaton becsült halállományának több mint harmadát, és elkezdte kiszorítani az őshonos fajokat. A balatoni halgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a busaállomány csökkentése. MTI Fotó: Mohai BalázsForrás: MTI/Mohai Balázs

A legtöbb családban ma is meghatározó szerepe van a konyhát vezető személynek – általában az édesanyának – abban, hogy mi kerül a család asztalára. Sokszor az ő leleményén és fantáziáján múlik, hogy a kevésbé népszerű, ámde fontos nyersanyagokat megkedveltesse a család tagjaival. A jóakarat ellenére is fontos azonban tiszteletben tartani, hogy ízlésünk eltérő, életünk folyamán változhat, és előfordul, hogy a halételek teljes elutasítást váltanak ki. Erőltetni semmiképpen sem szabad, de érdemes időnként próbálkozni falatnyi kóstolók erejéig.

Lehet, hogy a halleves nem arat sikert, de a halkrém, vagy a halas pizza beválik. A különböző halfajták jellegzetes íze is fontos tényező lehet, ezért több alternatívát is fel lehet kínálni: például az, aki az olajos tonhalat nem kedveli, választhatja a heringet, vagy a szardíniát.
Mivel a hal allergiát válthat ki, ezért fogyasztását csak egy éves kor után ajánlott elkezdeni, tökéletesen szálkamentes formában, fokozatosan emelve az elfogyasztott adag mennyiségét.

Védi a szívet!

A növényi eredetű, telítetlen zsírok, (pl. az olívaolaj), illetve a mélytengeri halakból (pl. lazac) származó zsírsavak (omega3-zsírsavak), mint a mediterrán diéta alappillérei, kifejezetten védő hatást nyújtanak a szívbetegségekkel szemben,mint ahogyan az a New England Journal of Medicine 2013-as közleménye is igazolta.

Forrás: shutterstock.com

Tekintettel arra, hogy hazánkban a tengeri halak fogyasztása alacsony, az Európai Kardiológus Társaság (ESC) által heti két alkalommal (300g/hét) javasolt gyakoriságot nem éri el, növelni kellene az omega-3 zsírsavak fogyasztását, omega-3 zsírsavakban gazdag táplálékforrások fokozott bevitelével.

Természetesen – mint minden más nyersanyagot – a halat sem lehet egyedüli és biztos védelemnek tekinteni a különböző betegségekkel szemben. Fontos továbbra is hangsúlyozni a megfelelő életmód, a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő mozgás szerepét.

A halak esetében is fontos szempont azonban az ételkészítési technológia. Lényeges tudni, hogy a sovány hal is magasabb zsírtartalmú lesz, ha panírozzuk és bő olajban kisütjük, szemben azzal, ha megfőzzük - törekedjen a modern konyhatechnológiai eljárások használatára!