Az optimista szívbetegek nagyobb eséllyel gyógyulnak és meg kevesebbszer kerülnek kórházba

2018.01.14. 08:31

A remény, az optimista hozzáállás egy infarktus vagy instabil angina után is nagyban befolyásolja a betegség lelki és fizikai kimenetelét!

A GRACE elnevezésű amerikai vizsgálat szerint azok a betegek, akik az akut koronária-szindróma (ez egy gyűjtőnév, mely a szívkoszorúéren belüli véráramlás akadályozottságából eredő, így életveszélyes koszorúér betegségeket foglalja magában) után két héttel magasabb pontszámot kaptak az optimizmusra, azoknak 6 hónappal később jelentősen nagyobb volt az akcelerométerrel mért fizikai aktivitása, és kevesebbszer kerültek kórházba szív- és érrendszeri problémával, mint azok, akik ugyanerre alacsonyabb pontszámot kaptak.

Az optimista a jövőre koncentrál

Bár a kutatók azt feltételezték, hogy a hála érzése szintén befolyásolja a fizikai aktivitást és a kórházi ápolást, ez az összefüggés nem volt statisztikailag jelentős. Ezen kívül szintén nem sikerült jelentősebb kapcsolatot felfedezni az optimizmus vagy a hála, és a gyulladást vagy a halálozási kockázatot előre jelző biomarkerek tekintetében.

Csak pozitívan!Forrás: Thinkstock

Dr. Jeff C. Huffman, a Harvard orvosi karának munkatársa, a Circulation: Cardiovasculat Quality and Outcomes című szakfolyóiratban publikált kutatás vezetője szerint az optimizmus és a hála közötti különbség valószínűleg annak köszönhető, hogy az optimista ember a jövőre koncentrál, míg a hálás inkább a múltbeli és a jelenlegi eseményekre összpontosít.

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy nem minden pozitív gondolat és érzés egyforma. Az optimizmusban benne van az előre mozdító motiváció és önbizalom is, míg a hála kevésbé ösztönöz a cselekvésre.

Így vizsgálták a pozitív hozzáállás hatását

A kutatók leírják: az akut koronária-szindrómát elszenvedő páciensek körülbelül 20 százaléka a következő év folyamán újra kórházba kerül vagy elhalálozik.

Sokan a nagyobb szívprobléma után is teljes életet élnek, és változtatnak az életvitelükön, míg mások sokkal nehezebben élik meg a betegséget. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják, melyek lehetnek azok a tényezők, amelyektől az egyik ember jól érzi magát a másik pedig nem – a pszichológiai tényezőkkel, különösen a pozitív pszichológiai tényezőkkel viszont eddig keveset foglalkoztak a vizsgálatok.

Szívbetegségek szempontjából a pozitív előretekintés hasznosabb, mint a potitív visszatekintés.Forrás: Thinkstock

A GRACE tanulmányban eredetileg 212 ember vett részt, akik 2012 szeptembere 2014 januárja között akut koronária-szindrómával kerültek kórházba. A résztvevőkkel önbevalláson alapuló, a fizikai aktivitást mérő interjúkat folytattak, valamint felvették szocio-demográfiai és egészségügyi adataikat.

Két héttel a kórházba kerülés után a kutatók 164 résztvevőtől vérmintát vettek a biomarker-elemzéshez, és több, önbevalláson alapuló felmérést is végeztek velük (a résztvevők 84 százaléka volt férfi, átlagos életkoruk 61,5 év volt). Az optimizmust a kutatók a következőképpen határozták meg: annak általában vett elvárása, hogy a jövő kedvező lesz. A hála meghatározása ezzel szemben a következő volt: az életünkben részt vevő embereket, életünk eseményeit és tapasztalatait értékelő, és azért köszönetet mondó hozzáállás.