Mozgással a megelőzésért?

2018.01.28. 12:24

A felmérések szerint az utóbbi három évtizedben drámaian csökkent az emberek fizikai aktivitása. Ez a tény és az egészségtelen, ám bőséges táplálkozás oda vezetett, hogy mára a mozgásszegény, ám táplálékban gazdag életmód lett a szív- és érrendszeri betegségek első számú kockázati tényezője. Pedig egy kis odafigyeléssel sokat tehetnénk a betegségek megelőzéséért!

A legtöbben szinte mindenhová autóval járunk, de autó híján is szívesebben ülünk a buszon, mintsem hogy a gyaloglást választanánk. A szabadidőnket is egyre többen és hosszabb ideig töltjük a tévé vagy a számítógép előtt. A 15-64 éves magyar férfiak 21,4 százaléka, a nőknek pedig mindössze 13,6 százaléka végez rendszeresen valamilyen testmozgást.

Pedig az orvosok aligha tudnak olyan betegséget mondani, amelynek a megelőzésében vagy a kezelésében ne segítene egy kis mozgás. Ahhoz azonban, hogy a sport valóban jó hatással legyen a szervezetünkre, korántsem mindegy, hogyan kezdünk bele, és milyen intenzitással műveljük.

Miben segít a sport?

Ma már szinte közhelynek számít, hogy a rendszeres mozgás a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének egyik fontos eszköze: segít a túlsúly csökkentésében, a magas vérnyomás mérséklésében, csökkenti a „rossz" LDL koleszterin és a triglicerid, növeli viszont a „jó", HDL koleszterin szintjét, és általában is javítja a szív- és az érrendszer kondícióját, segít az ellenállóképességünk növelésében.

Télen otthon is mozoghatunk!Forrás: Shutterstock

Ám aki korábban sosem mozgott, annak célszerű fokozott odafigyeléssel belevágni a rendszeres sporttevékenységbe. A hirtelen felindulásból, túlzott lelkesedéssel elkezdett sport ugyanis túlzott fáradáshoz, izomlázhoz, sérülésekhez vezethet, aminek pedig az lehet a következménye, hogy hosszú időre újra tétlenségre leszünk kényszerítve, vagy egyszerűen semmi kedvünk nem lesz folytatni a mozgást. Sokkal célravezetőbb, ha betartjuk a fokozatosság elvét, és kevés, alacsony intenzitású mozgással kezdünk, majd ahogyan a kondíciónk javul, fokozatosan emeljük az adagot. Így kevésbé kell tartanunk a sérülésektől, ráadásul edzésről edzésre garantált lesz a sikerélmény, így pedig könnyebb lesz kitartanunk az elhatározásunk mellett.

Hogyan kezdjük?

Aki a mozgásszegény életmódról szeretne egészségesebbre váltani, első lépésben mindenképpen konzultáljon orvosával – aki bármilyen krónikus betegségben szenved, annak a konzultáció egyenesen kötelező!
A nőknek 50, a férfiaknak 40 év fölött az orvos elrendelhet terheléses EKG vizsgálatot is, ha valamilyen intenzívebb mozgásformát szeretnénk kipróbálni. Az is hasznos lehet, ha nem kizárólag a saját elképzelésünk alapján, hanem edző segítségével állítjuk össze az első edzésprogramunkat.

Neked mihez lenne kedved?Forrás: Thinkstock

Az első edzések sem időtartamban, sem pedig intenzitásban ne legyenek túlságosan megerőltetőek: inaktív életmód után elegendő 10-30 percnyi alacsony vagy közepes intenzitású edzés, például gyors séta, kertészkedés, lassú kerékpározás vagy úszás. A komolyabb túlsúllyal rendelkezőknek már csak az ízületeik védelme érdekében is ajánlott kis adagokkal, és az úszáshoz, a sétához hasonló, ízületkímélő sportokkal kezdeni.

A későbbiekben mind az időtartamot, mind pedig az intenzitást érdemes növelni, de mindig csak annyira, hogy ne fáradjunk ki túlzottan. A kocogásnál és egyéb aerob jellegű tevékenységeknél (például kerékpározásnál, úszásnál, tollaslabdánál) csak olyan intenzitással sportoljunk, hogy bár a légzésünk felgyorsul, és megizzadunk, soha ne fogyjunk ki a levegőből, mindig tudjunk beszélni a sportolás közben is.

Az az ideális, ha hetente öt napon, minimum 30 percig mozogunk.  

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK