A szívbetegek a hidegtől és melegtől másként lesznek rosszul

2018.03.01. 13:41

Túl vagyunk a tél leghidegebb éjszakáján, a közelgő melegfront (és a még itt lévő hideg) befolyásolja a szervezetünket és a különböző szívbetegségeket is.

Meleg

A melegedés kezdete általában a szívinfarktus kialakulásának kedvez, főleg a fiataloknál. Ilyenkor az ér belhártyájára felrakódott plakkok megrepednek és ez okozza az infarktust. 

Mi a szívinfarktus?
Szívinfarktus akkor következik be, ha a szívbe vezető véráram akadályba ütközik. Az elzáródott artéria megakadályozza, hogy az oxigénben dús vér eljusson a szívbe. Ha az elzáródott artéria nem szabadul fel gyorsan, akkor az a szívterület, amelyet az elzáródott artéria ellátna vérrel, elkezd elhalni.

A szívinfarktus tünetei azonnal jelentkeznek: nagyon intenzív mellkasi és felső testi diszkomfortérzés, zihálás, hideg verejtékezés, hányinger vagy hányás. Kifejezetten általános, hogy a tünetek lassan kezdődnek, és órákig, napokig vagy akár hetekig is fennállnak a szívinfarktus bekövetkeztéig. A hirtelen szívhalállal ellentétben a szívinfarktus során a szív nem szűnik meg dobogni - ellenben az oxigénhiány miatt a szövetek egy része elhal.

Minél később jut orvoshoz a beteg, annál nagyobb lesz a szívizom-veszteség.Forrás: pixabay.com

Minél később kapja meg a beteg a megfelelő ellátást, annál nagyobb lesz a károsodás.
A szívinfarktus tünetei a nők esetében különbözhetnek (zihálás, hányinger vagy hányás, hát- vagy állkapocsfájdalom).

A melegfront közeledtével a rétegfelhőzet egyre alacsonyabb szintre süllyed. Emellett a túlhűlt, színtiszta vízfelhőzet egyre inkább sűrűsödik, nyáron ez leginkább országos esőzésbe torkollik. Ebben a frontszakaszban leesik a vérnyomás, és a közlekedési balesetek száma is növekszik.

Hideg

Hidegfrontbetörésnél hirtelen megemelkedik a vérnyomás, és idősebb betegeknél gyakoribbá válik az infarktus, de közben ez az időjárás a különböző ritmuszavarok, főként a pitvarfibrilláció kialakulásának kedvez.

A szívműködést a vegetatív idegrendszer szabályozza. A szívizomrostok egy része munkaizomrost, ez gondoskodik a szív összehúzódásáról, a többi pedig az ezt megfelelő időközönként (normál esetben percenként mintegy hetvenszer) kiváltó ingerület képzéséről és vezetéséről, vagyis a szívritmusról.
Az ingerület kiindulópontja a jobb pitvarban lévő ún. sinuscsomó, innen vezetődik el az ingerület a szív többi részébe.

Forrás: pixabay.com

Egészséges embernél ez a kétféle szívizom, a munkaizomzat és az ingerületképző és elvezető rendszer összehangoltan, harmonikusan működik. Meglehetősen gyakori azonban az is, hogy valamilyen belső vagy külső okból ez az összehangoltság felborul, a szívizom összehúzódásai a szokottnál sűrűbben vagy éppen lassúbban, esetleg szabálytalanul, extra ütésekkel, illetve kihagyásokkal történnek – ilyenkor beszélünk szívritmuszavarokról.

Ezek egy része életveszélyes.

Stresszt okoz az időjárás-változás

Sokan szerencsére egyáltalán nem érzékelik az időjárásváltozást, ám akik igen, azok nagyon megszenvedhetik a frontbetöréseket. Alapvetően azért vagyunk rosszul, mert ilyenkor a szimpatikus idegrendszer működése megváltozik, és annak fokozódására nő a keringési igény. Márpedig ezt a szívbetegek keringése nehezen tudja kompenzálni.

Ez is az oka annak, hogy ilyenkor gyakoribbá válik a rosszullét, a szívinfarktus, és az érintetteknél a keringési elégtelenség, illetve a ritmuszavar veszélye is megnő. A szívbillentyű-betegekségben szenvedőknél ilyenkor fulladás, lábdagadás, látszólag indokolatlan fáradtság jelentkezhet.

A hideg hatása
A hidegfront-betöréseknél a vérnyomás emelkedik meg hirtelen, ez pedig a különböző szívritmuszavarok kialakulásának kedvez.