Harc az idővel – tíz éves a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter

2018.03.23. 12:05

Tíz éve született a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter létrehozásának ötlete, négy éve pedig már törvényi kötelezvények alapján működik. A regiszter egy minőségbiztosítási rendszer, amely valós adatokat szolgáltat az ellátásról, és alkalmas arra, hogy azok elemzésével folyamatosan javítható legyen a betegek kezelése. Az adatok alapján igazolható, hogy a betegek világviszonylatban is kiemelkedő arányban részesülnek korszerű ellátásban. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben felére csökkent a szívinfarktus miatti halálozások száma és az országban világszintű a betegség ellátása - hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.

Egy évtizede indult a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter szervezése, az ország legrészletesebb és legpontosabb monitorrendszeréé, ami a szívinfarktust szenvedett betegek ellátásáról, a kórházi ellátást követő eseményekről ad pontos visszajelzést. Az ellátórendszer, a szakma így képet kaphat a munkájáról, a területi egyenlőtlenségekről, a hiányosságokról, és ezáltal a döntéshozókhoz is eljuthatnak azok az információk, amelyek alapján javítani, változtatni tudnak. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy a korábbi évi 15 ezer szívinfarktus okozta halálozások száma kevesebb, mint a felére csökkent.

„Amikor a Regiszter létrehozásának gondolata felmerült és tervezni kezdtük a programot, égető szükség volt egy olyan adatbázisra, amely releváns információkat ad az ellátás minőségéről. Az OEP fekvőbeteg-adatbázisa a kórházi ellátás finanszírozásának szempontjait veszi figyelembe, nem alkalmas arra, hogy bizonyos betegségek halálozási arányát vizsgálhassuk. A KSH halálozási statisztika standardizált módszertana nemzetközi összehasonlítást tesz lehetővé, amelynek alapja a halotti vizsgálati bizonyítvány megfelelő kitöltése, ez is fontos adat, de nem alkalmas az ellátás minőségének megítélésére. A betegségek kórlefolyásának, ellátásának és a minőségi paraméterek vizsgálatára betegregiszterek működtetése szükséges, ezért állítottuk fel annak idején a szívinfarktus regisztert" - mondja Prof. Dr. Jánosi András, a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter szakmai vezetője, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főorvosa.

Forrás: pixabay.com

„A társadalmat és az orvosokat is az érdekli, hogy hol és hogyan végzik az ellátást, mennyire hozzáférhető. Ezen információk alapján lehet ugyanis javítani az esetleges hibákat, másként szervezni az ellátást. A regiszter segítséget jelent abban, hogy kiderüljön, mely esetben mi az eredményes terápia, s hogy mindezt miként tudják megvalósítani az egyes ellátóhelyeken.

"Az elvárt adatokat a diagnózist felállító kezelőorvosnak, továbbá a szövettani vizsgálatot, boncolást végző vagy azt véleményező orvosnak kell továbbítania a regiszterbe, egy erre a célra kialakított elektronikus felületen. Az adatszolgáltatás valamennyi egészségügyi szolgáltatónál diagnosztizált vagy ellátott heveny szívinfarktusra kiterjed, azokat negyedévente kell megküldeni" - részletezi a rendszert a szakember, aki szerint ennek köszönhetően olyan minőségi mutatókat kapnak, amely pontos visszajelzést ad az ellátásról.

„Ebből láthatja mindenki, hogy ő milyen munkát végez, van viszonyítási alapja. Pontosan kiderül, hogy hol, milyen arányban végeztek katéteres beavatkozást, mennyi időn belül került a beteg a laborba, milyen gyógyszert rendeltek neki, azt pedig hogyan szedi.

Harc az idővel - mentőt kell hívni, nem szabad más, lassabb betegutat igénybe venni!Forrás: Facebook/Országos Mentőszolgálat

Jelenleg folyik az a munka, hogy felmérjük a kórházba jutásig eltelt időt, hiszen a legnagyobb harc épp az idővel folyik. A világszínvonalú ellátórendszerés ez az egyedülálló regiszter ellenére ez komoly harcot jelent, a panaszt követően legfeljebb 120 percnek szabadna eltelnie az ér megnyitásáig. Ezzel szemben nálunk az átlag a négy óra. Azt, hogy a beteg kitől, mikor és hol kér először segítséget, még nem tudjuk pontosan, vagyis azt sem, hogy mi okozza a késlekedést, de az biztos: sokkal jobban jár, ha direkt a mentőket hívja" - figyelmeztet a főorvos.

„Fő cél tehát a szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának folyamatos követése és értékelése. Az ellátás ilyen szintű minőségi kontrollja lehetővé teszi, hogy kiderüljön: az evidenciákon alapuló szakmai ajánlások a gyakorlatban mennyire valósulnak meg és a kezelés mennyire eredményes. A regiszter hosszú távú célja, hogy működése hozzájáruljon a betegek prognózisának javításához, a költséghatékony ellátó rendszer működtetéséhez" - teszi hozzá a kardiológus.

Forrás: AFP

Magyarországon az infarktusos esetek feltérképezésére 2010-ben indult kísérleti program, amelyben kezdetben nyolc fővárosi és négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórház adatait gyűjtötték össze. A munkához később önként csatlakozott további 13 megye 18 kardiológiai centruma. Az önkéntesség ingyenmunkát is jelentett, mivel a regiszter bővítésére egyetlen fillér sem volt. A 2010 januári induláshoz és az azt követő működéshez öt gyógyszergyár adta össze a pénzt azzal a szándékkal, hogy egy év múlva, ha a rendszer bebizonyította életképességét, az állam átveszi a finanszírozást, amelyhez évi 50 millió forintra van szükség. A Regiszter azóta sem kap állami finanszírozást, a munka költségeit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet fedezi, az adatszolgáltatást végzők munkája kötelező, de a munkáért térítést nem kapnak. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a négy folyamatosan működő európai infarktusregiszter egyike, hasonló rendszer Svédországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban működik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK