A fittség az időskori mentális problémáktól is védhet

2018.03.27. 04:12

A középkorú életkorban fennálló kitűnő fittségi állapot a nőknél akár 90 százalékkal is csökkentheti a későbbi, időskori demencia kockázatát.

A Göteborgi Egyetem kutatói 44 éven keresztül követték egy női csoport egészségi állapotát, és arra jutottak, hogy akik életük középkorú szakaszában kifejezetten fittek voltak, azok körében 88 százalékkal kisebb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik mérsékelt fittséggel rendelkeztek. Ráadásul, akinél fel is léptek az időskori mentális problémák, azoknál 11 évvel később, átlagosan 79 éves kor helyett átlagosan 90 éves korban jelentkeztek.

Korábbi kutatások is erre utalnak

Dr. Helena Hörder, a kutatás egyik vezetője szerint ez az eredmény azért különösen érdekes, mert bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a fittség megelőzheti a későbbi mentális problémákat. Korábbi kutatások adatainak meta-analíziséből már régebben is kiderült, hogy a fizikai aktivitás kapcsolatban áll a mentális funkciók megőrzésével. Az, hogy ez a kapcsolat milyen mértékű, egyelőre rejtve maradt, mivel a kutatások jó része önbevalláson alapult. Ráadásul a legtöbb vizsgálat résztvevői a vizsgálat indulásakor 60 éven felüliek voltak, és a követési idő is 3-7 év volt – egy tanulmány kivételével, ahol futópados tesztet is végeztek, és 24 évig követték a résztvevőket.

Egy másik, 18 éves férfiak körében elvégzett svéd kutatás a kerékpár-ergométeres teszttel mért alacsony fittséget kapcsolatba hozta a 60 éves életkor előtt fellépő demenciával.
A kutatók szerint ez azért érdekes, mert a korai életkorban fellépő demenciát nagyon erős kapcsolatba hozták az örökletes tényezőkkel. Egy másik, finn kutatást is idéztek, amelyben a gyenge fittségi állapotot szintén kapcsolatba hozták a 25 évvel később fellépő mentális problémákkal.

Maximális fizikai fittség = maximális szellemi fittség

A kutatók ebben a vizsgálatban 191, átlagosan 50 éves résztvevő esetében mérték a maximális fittséget, egy a nők egészségi állapotát vizsgáló, 1968-ban kezdődött kutatás részeként. A résztvevők ergométeres fittségi vizsgálaton vettek részt, amelyben a terhelést fokozatosan emelték. Az átlagos terhelés 103W volt, míg 40 nőnél mértek jó fittségi állapotot, amely 120W vagy magasabb terhelést jelentett. A közepes fittségi állapot kategóriájába 92, míg a gyenge fittségi állapotúak közé 59 nő került, ők legfeljebb 80W terheléssel tudtak kerékpározni, vagy magas vérnyomás, mellkasi fájdalom vagy egyéb szív- és érrendszeri problémák miatt abba kellett hagyniuk a tesztet.

Forrás: Pixabay.com

A következő 44 év során a vizsgált nőket diagnosztikai módszerekkel tesztelték az időskori demencia szempontjából. A 191 nő közül 44-nél léptek fel időskori mentális problémák, az első vizsgálattól számított átlagosan 29 év múlva. A demencia fellépésének életkora átlagosan 81 év volt.

Azoknál, akik a közepes vagy kiváló fittségi kategóriába tartoztak, átlagosan 5 évvel később lépett fel a demencia, míg a kiváló fittségi kategóriába tartozóknál 11 évvel később jelentkeztek a problémák, mint a közepesen fitteknél: 79 év helyett 90 éves korban.

Forrás: Shutterstock

Az is érdekes volt, hogy azok körében, akik nem tudták teljesíteni a tesztet, 45 százalékos volt a demencia előfordulása – mindez arra utal, hogy a középkorú időszakban már fennálló szív- és érrendszeri kockázati tényezők növelhetik a későbbi mentális problémák kockázatát.

A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy a kutatás megfigyelésen alapuló természete miatt nem lehet egyértelmű ok-okozati kapcsolatot feltárni a szív- és érrendszeri fittség és a megnövekedett demencia-kockázat között, ugyanakkor az eredmények arra utalnak, hogy a fittség olyan tényező lehet, amely hozzájárulhat a későbbi demencia megelőzéséhez.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK