Hogyan csökkenthetjük a nyugalmi pulzust?

2018.04.08. 07:07

Nem csupán egy szám, hanem a szívünk állapotának fontos fokmérője az, hogy mennyi a pulzusunk, tehát a percenként mért szívverés száma. Ez akkor számít „nyugalminak", ha éppen teljes nyugalomban vagyunk, tehát nem mozgunk, és nem élünk meg stresszhelyzetet.

Hogyan állapíthatjuk meg a pulzusunkat?

A nyugalmi pulzust legoptimálisabban reggel, még az ágyban mérhetjük, hiszen ekkor valószínűleg kipihent állapotban vagyunk. Leginkább a nyaknál és a csuklónál érdemes kitapogatni a szívverést, ahol vékony a bőr – ismerteti Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.
Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.

Általánosságban elmondható, hogy a normál tartományban lévő pulzusszám az egészséges szervezet egyik jellemzője, a magas pulzus pedig számos egészségi kockázattal vagy állapottal mutathat összefüggést. Többek közt ezekkel:

  • elhízás,
  • alacsony vérnyomás,
  • gyengeség, alacsony energiaszint,
  • nem kielégítő vérkeringés, különösen a végtagokban,
  • mellkasi fájdalom vagy diszkomfort érzet,
  • nehézlégzés,
  • szédülés, hidegrázás, ájulás,
  • megnövekedett szívinfarktus, szívelégtelenség, stroke kockázat.

Mennyi az ideális?

- Az egészséges nyugalmi pulzus fogalmát érdemes személyre szabottan értelmezni, de általánosságban igaz, hogy a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték tekinthető normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például a fizikai aktivitás, az idegesség, a hormonális változások és a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat – hangsúlyozza Vaskó doktor. - Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen az edzettség jellemzően lelassítja a szívverést.

Hogyan csökkenthetjük a pulzust?

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint, ha stressz hatására hirtelen megugrik a pulzusunk, gyors megoldást jelenthet, ha elkezdünk lassan, mélyen lélegezni, ha teszünk egy sétát, ha relaxálunk egy kicsit, akár nyújtással, vagy más testgyakorlatokkal, esetleg ha van időnk, veszünk egy meleg fürdőt.
Hosszútávon azonban a gyógyszeres kezelésen kívül csak bizonyos életmódfaktorok képesek normalizálni a magas pulzust. Ezek az alábbiak:

  • rendszeres testmozgás,
  • hidratáltság (ha dehidratáltak vagyunk, a szívnek keményebben kell dolgozni, hogy stabilan működjön a véráramlás),
  • stimulánsok (koffein, nikotin) mérséklése, elhagyása,
  • kiegyensúlyozott étrend, zöldségekre, gyümölcsökre, olajos magvakra, fehér húsokra, halakra alapozva,
  • megfelelő mennyiségű és minőségű alvás,
  • egészséges testsúly, ami nem terheli meg a szívet,
  • stresszoldás, akár szakember segítségével, akár meditációval, jógával, kirándulással, vagy bármilyen személyre szabottan működő módszerrel.
Forrás: pixabay.com

Miért baj, ha magas?

A magas pulzusszám nem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek az a természetes oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ezt a helyzetet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.

- Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar, sokáig rejtve marad az érintettek elől, mert nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Fel kell figyelni arra is, ha – nyilvánvaló ok nélkül - rendszeres fejfájás, szédülés, vagy eszméletvesztés jelentkezik – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter. – Ma már számos olyan műszeres vizsgálat – többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás, szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kezelés. Ennek célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK