Kiszámítható, hogy hány évesnek számít a szívünk, betegek leszünk-e 10 éven belül

2018.04.17. 04:12

Olyan egyszerű mérési módszert és mérőszámot dolgozott ki az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja (Centers for Disease Control and Prevention, CDC), amely világosan megmutatja egy-egy személy szívbetegség- vagy stroke-kockázatát, ugyanakkor pedig motivációul szolgál az egészségesebb életmódra való áttéréshez.

Ez a mérőszám nem más, mint a szív- és érrendszeri életkor, vagyis az illető szívének és érrendszerének becsült kora, amelyet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata alapján számítanak ki - olvasható a Medscape.com szakmai portálon.

A Morbidity és Mortality Weekly Report című szaklapban publikált tanulmány szerint a CDC 236 000 férfi (életkoruk 30 és 74 év közötti) és 342 000 ugyanilyen korú nő szív- és érrendszeri életkorát számította ki. A művelet alapja az úgynevezett Framingham Risk Score (FRS), azaz a Framingham Kockázati Pontszám mérési rendszer volt, amely

azt számítja ki, hogy az illetőt milyen mértékben fenyegetik a szív- és érrendszeri betegségek az elkövetkezendő 10 évben. Ha a kiszámított szív- és érrendszeri életkor magasabb, mint az illető biológiai kora, az nagyobb kockázatot jelent, míg a biológiai kornál fiatalabb szív- és érrendszeri életkor kisebb rizikóra utal. 

Megfogható mérőszám

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai polgárok szív- és érrendszeri életkora a férfiak esetében átlagosan 7,8 évvel, a nők esetében átlagosan 5,4 évvel haladja meg a biológiai életkort. Csak az amerikaiak 30 százalékának a szív- és érrendszeri életkora volt egyenlő, vagy kisebb az illetők biológiai korával.

Belelátnak a szervezetbe az értékeik ismeretében.Forrás: pixabay.com

A CDC igazgatója Dr. Thomas Frieden a kutatással kapcsolatos sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a szív- és érrendszeri életkor a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának megfoghatóbb jelzőértéke, mint az eddig használt egyéb pontszámok. Ennélfogva viszont sokkal komolyabb motivációt jelent az egészséges életmódra való áttéréshez, azaz a dohányzásról való leszokáshoz, a rendszeres mozgáshoz, a koleszterinszint és a vérnyomás kézben tartásához, mint az eddigi orvosi tanácsok. „A szív- és érrendszeri életkor könnyen érthető, egyszerű eszköz, amely segíthet benne, hogy az emberek a saját kezükbe vegyék az egészségük feletti ellenőrzést" – jelentette ki Dr. Frieden, majd hozzátette, hogy soha nincs késő ebben az értelemben visszaforgatni az órát.

Erős motiváció

A szív- és érrendszeri kockázat csökkentését célzó Framingham-tanulmány 2008-ban ismertette a szív- és érrendszeri életkor mérésére szolgáló módszerét. A projekt weboldalán található egy kalkulátor, amely az illető nemén, korán, szisztolés vérnyomásán, és testtömegindexén kívül arra is rákérdez, hogy a válaszadó dohányzik-e, szenved-e cukorbetegségben, és kap-e vérnyomáscsökkentő kezelést.

Ezen adatok alapján számítja ki annak kockázatát, hogy az illető 10 éven belül szív- és érrendszeri betegségben fog-e szenvedni. Emellett a normális és az optimális 10 éves kockázati pontszámot is megmutatja.

Dr. Friedent arról is megkérdezték, hogy nem túl egyszerű-e a szív és érrendszeri életkor mérőszáma ahhoz, hogy komolyan lehessen venni. A CDC igazgatója válaszában idézett egy tanulmányt, amelynek eredményeit nemrég tették közzé az European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban. Ez a kutatás bebizonyította, hogy a szív- és érrendszeri életkor sokkal erősebb motivációként szolgálhat az életmódváltásra, mint más mérőszámok.

A tanulmány során a résztvevők egyik csoportját hagyományos orvosi tanácsokkal látták el a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban, egy másik csoporttal ismertették a Framingham-módszerrel kiszámított kockázati pontszámát, a harmadik csoportnak pedig kiszámították a szív- és érrendszeri életkorát. Ez a harmadik csoport volt az, amely az életmódi tényezők javításával a lehető legnagyobb mértékben csökkentette a kockázatot. Ezt követte a kockázati pontszámukat ismerők csoportja, legvégül pedig a kontrollcsoport.

Sokat számít a környezet

A tanulmány azt is megmutatta, hogy míg a legtöbb amerikai szív- és érrendszeri életkora meghaladja a biológiai életkorukat, az etnikai háttér, a lakóhely és más szociális és demográfiai mutató jelentősen befolyásolják az adatokat.

A férfiak között az afro-amerikaiaknak volt a legmagasabb a szív- és érrendszeri életkoruk (átlagosan 55,7 év), őket követték a latin-amerikai származásúak (55,3 év) és a többi etnikai csoport (54,7 év). A nők szív- és érrendszeri életkora hasonló mintát követett. Az a szám, amennyivel a szív- és érrendszeri életkor túllépte a biológiai életkort, fordított arányban állt a háztartás jövedelmi helyzetével és az illető iskolázottságával.

A lakóhely szintén komolyan hatott a szív- és érrendszeri életkor értékeire. A legmagasabb szív- és érrendszeri életkorokat a déli államokban mérték, a legrosszabbul teljesítő Missisippi államban például a szív- és érrendszeri életkor átlagosan 9,6 évvel lépte túl a résztvevők biológiai életkorát. A legjobb értékeket az észak-nyugati és nyugati államokban rögzítették, az éllovas például Utah állam lett, itt a résztvevők szív- és érrendszeri életkora átlagosan csupán 4,3 évvel lépte túl biológiai életkorukat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK