A véralvadásgátlót szedők legnagyobb félelme – a vérzésveszély

2018.06.15. 11:09

A véralvadásgátló terápia életmentő lehet, hiszen segítségével megelőzhető (vagy legalábbis minimálisra csökkenthető) a vérrögök kialakulásának esélye, így az arra hajlamosaknál a stroke, trombózis vagy szívinfarktus megelőzésére használják. Azonban a rosszul megválasztott/betartott kezelés nagy veszélyeket is rejt - ilyen pl. a vérzésveszély.

Ezért okozhatnak vérzést a véralvadásgátlók

A véralvadásgátlók jelentősen „belenyúlnak" a véralvadási folyamatokba, és a vérzékenység irányába tolja el a váralvadás/vérzékenység egyensúlyát. (Ez azért történik, hogy a szervezet saját fibrin-rög oldó képessége jobban érvényesülhessen.) Mivel ezen készítmények megnyújtják a alvadási időt, így fennáll a vérzéses szövődmények kialakulásának esélye – hívja fel a figyelmet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Ez jelenthet kisebb és nagyobb vérzéseket is. Előfordulhat, hogy erősebb menstruációs vérzés, fogínyvérzés, a szemen kötőhártya bevérzések jelentkeznek, de súlyos esetben akár életveszélyes belső vérzések is felléphetnek.

Mely véralvadásgátló alkalmazása esetén nagyobb a rizikó?

Sajnos az összes fajta véralvadásgátló magában hordozza a rizikót, akár kumarin, akár heparin, akár NOAC készítményeket használunk. Viszont tanulmányok szerint az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) esetén némileg csökken a rizikó.

Ha nem áll el, akkor azt bajt jelez.Forrás: Pixabay.com

Ezekre a tünetekre figyeljen

  • erős menstruációs vérzés
  • vérszegénység, vashiány
  • fogínyvérzés pl. fogmosás során
  • nehezen elálló vérzések (pl. sérülés esetén)
  • a szem kötőhártya bevérzése
  • megmagyarázhatatlan kék-zöld foltok a bőrön, véraláfutások
  • vérvizelés
  • véres széklet.

Hogyan lehet elkerülni a vérzéses szövődményeket véralvadásgátló szedése során?

Amennyiben régebbi típusú szert szed, úgy nagyon fontos a rendszeres INR vizsgálat, hiszen ezáltal képet lehet kapni a véralvadási folyamatok mértékéről. Az esetek többségében 2-3 közti érték az elérendő cél. Amennyiben ennél magasabb, úgy az egyensúly a vérzékenység irányába tolódott el, vagyis ekkor megnő a vérzéses szövődmények rizikója. 

Nehezebben áll el a vérzés, ha vérhigítót kell használnia valakinek.Forrás: Dreamstime

Ekkor a kezelőorvos egyrészt más dózist javasol, másrészt kideríti, mi is állhat a magas INR hátterében (pl. gyógyszerkölcsönhatás, illetve, ha alacsony, akkor a megszokottnál több K-vitamin bevitele). Megoldás jelenthet NOAC készítményre való áttérés, ugyanis ekkor nincs szükség sem INR ellenőrzésre, és nem kell gyógyszer-ételkölcsönhatástól sem tartani - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

A másik, amire nagy figyelmet kell fordítani, az az, hogy ha elfelejt bevenni egy tablettát, soha ne használjon másnap dupla annyit, inkább maradjon ki egy szem!

Mit kell tenni, ha a vérzés bekövetkezett?

Ha központi idegrendszerben bekövetkezett vérzés gyanú jelei felmerülnek (beszédzavar, végtaggyengeség, bénulások, stb.), vagy ha emésztett vér ürül a széklettel (fekete a színe), vagy vérvizelés jelentkezik, akkor azonnal kórházi kezelés szükséges. Véraláfutások, bő menstruáció, fogínyvérzés esetén másnap jelentkezzen a beteg a kezelőorvosánál! Helyes, ha az aznap reggeli gyógyszerbevételt elhalasztja a sürgősséggel elvégezett laboratóriumi vizsgálatok eredményének megérkezéséig.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK