Közös biológiai alapja lehet az elhízásnak és a dohányzásnak

2018.06.21. 04:11

Az elhízásra genetikailag hajlamosabb emberek nagyobb valószínűséggel dohányoztak valamikor életükben, esetleg jelenleg is – ezt állítják francia és brit kutatók egy tanulmányban, amelynek eredményei szerint a két dolog biológiai alapja közös lehet.

Dr. Paul Brennan, a lyoni International Agency for Research on Cancer genetikai járványügyi csoportjának munkatársa, a kutatócsoport vezetője kollégáival közel 450 000 ember adatait vizsgálta két korábbi kutatás alapján. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy a genetikailag várható testtömegindex minden egységnyi emelkedése a jelenlegi vagy korábbi dohányzás kockázatának 18 százalékos emelkedésével jár, ezen felül pedig a dohányzás intenzitása is növekszik, körülbelül napi 1 szál cigarettával. A derék-körmérettel kapcsolatban is hasonló összefüggés fedezhető fel.

A kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy a két függőséggel járó viselkedés, vagyis a nikotinfüggőség és a magas energiabevitel biokémiai háttere azonos. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a túlsúlyos emberek a biokémiai hajlam miatt tartósan, ráadásul intenzívebben dohányoznak. A kutatók megjegyzik, hogy a dohányosok testsúlya általában alacsonyabb a nemdohányzókénál, ám leszokáskor gyakran meghíznak. Az erős dohányosoknak azonban általában magasabb a testsúlyuk, mint azoknak, akik kevés cigarettát szívnak.

Az eredmények arra utalnak, hogy az elhízás hatással van a dohányzáshoz kapcsolódó viselkedésre. Az elhízás és a dohányzás közötti kapcsolat ismeretét fel lehetne használni a testsúlykontrollal és a dohányzás megelőzésével kapcsolatos stratégiák tervezésénél – vonják le a következtetést a kutatók.

Napi egy plusz cigaretta – részletek elszántaknak

A hagyományos, megfigyelésen alapuló vizsgálatokban általában nehéz felmérni az elhízás és a dohányzás esetleges kapcsolatát, mivel sok a zavaró tényező, például az olyan életmódbeli problémák, mint a fizikai inaktivitás vagy az egészségtelen étrend.

Forrás: Shutterstock

A kutatók szerették volna kivédeni ezeket a korlátozásokat, így két vizsgálat adatait is összevetették. Az elsőben, az UK Biobank tanulmányban 372 791, 40-96 év közötti életkorú személy adatait tekintették át. Ezt az elemzést ismételték meg a Tobacco and Genetics (TAG) elnevezésű, a dohányzás és az öröklődés kapcsolatát vizsgáló tanulmányban résztvevő 74 035 személy adataival. Ez a vizsgálat a dohányzással kapcsolatos viselkedésnek ugyanazokat a paramétereit vizsgálat, amint az UK Biobank.

Az UK Biobank vizsgálat adatai szerint a genetikai alapon várható BMI minden egységnyi növekedése a jelenlegi vagy valamikori dohányzás kockázatának jelentős növekedését hozta magával.

Forrás: AFP

A TAG vizsgálatban szintén hasonló adatokat kaptak. A Biobank vizsgálat azt is kimutatta, hogy a genetikailag várható testtömegindex minden egységnyi emelkedése a dohányzás intenzitását is növelte: a jelenleg is dohányzók napi 1,14 cigarettával, míg a valahai dohányosok napi 0,88 cigarettával szívtak többet. A genetikusan várható derékbőség egységnyi növekedése szintén a dohányzás intenzitásának növekedésével járt együtt: a jelenlegi dohányzók napi 0,83 cigarettával, a valaha dohányzók napi 1,09 cigarettával szívtak többet. A TAG vizsgálatban a derékbőség egységnyi növekedése napi 1,54 cigarettával több elszívását is jelentette.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK