A feszültség is növeli az idő előtti halálozás kockázatát

2018.07.26. 05:11

A kardiometabolikus betegségekkel, például cukorbetegséggel, szívkoszorúér-betegséggel élő, vagy stroke-on átesett férfiak esetében a megterhelő munka, és az, ha kevés befolyással bírnak a döntésekre (összefoglalva tehét a munkahelyi feszültség) egy korábbi kutatásokat elemző új vizsgálat szerint komolyan növelheti az idő előtti elhalálozás kockázatát.

Ez a tényező épp akkora kockázatnövelő hatással bírt, mint a dohányzás, még azoknál a férfiaknál is, akik egészségesen éltek, és vérnyomásuk, vagy cukorbetegségük jól kontrollált volt – állítja Mika Kivimäki, a Helsinki Egyetem munkatársa, a kutatócsoport vezetője. A kutató szerint épp ezért a csak a hagyományos rizikófaktorokat célzó hagyományos ellátás nem elegendő. Legalább a páciensek egy részénél más beavatkozásokra, például a stresszkezelés elsajátítására, a munka átszervezésére vagy a munkával töltött órák csökkentésére is szükség van a szív- és érrendszeri betegségek rehabilitációjában.

A kardio-metabolikus betegségekkel élő nők, és az e betegségekben nem szenvedő nők és férfiak körében a munkahelyi feszültség nem állt kapcsolatban a 13,9 éves átlagos követési idő alatti elhalálozás nagyobb kockázatával.

A nőkre kevésbé volt rossz hatással a munkahelyi feszültség.Forrás: Shutterstock

A hét korábbi európai vizsgálat adatait összehasonlító kutatás eredményeit június 5-én publikálták a Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklap internetes oldalán.

A stresszkezelés mindenképpen fontos

Bár azt a jelenlegi ajánlások is tartalmazzák, hogy a kardio-metabolikus betegségekkel élőknek kezelniük kell az őket érő stresszt, ez eddig viszonylag gyenge bizonyítékokon alapult – jegyzi meg Dr. Kivimäki. A kutatócsoport 102 633 személyt azonosított, akik Finnországban, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban 1985 és 2002 között lefolytatott 7 IPD-Work elnevezésű vizsgálat valamelyikében vettek részt, és válaszoltak a munkahelyi stresszel kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálat kezdetekor 3441 résztvevő élt kardiometabolikus betegséggel, legtöbbször cukorbetegséggel (78,2%), kevésbé gyakran szívkoszorúér-betegséggel (13,6%). 10,7 százalékuk stroke-on esett át.

A kardiometabolikus betegséggel élők átlagéletkora 48,3 év volt, és 57,4 százalékuk volt férfi. Az ilyen betegséggel nem élők átlagéletkora 43,8 év volt, és 42,9 százalékuk volt férfi. A követési időszak során 3841 ember halálozott el.
A kardio-metabolikus betegséggel élő 1975 férfi közül azok körében, akik a munkahelyi feszültségtől is szenvedtek, 68 százalékkal magasabb volt a követési időszak alatti elhalálozás kockázata, mint a munkahelyi feszültség nélkül élők körében.Az adatokat kor, dohányzás, fizikai aktivitás, alkoholfogyasztás, testtömegindex és szociális-gazdasági státusz szerint is korrigálták.
A munkahelyi feszültség miatti kockázatnövekedés majdnem olyan nagy volt, mint a dohányzás miatti, és nagyobb volt, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a magas alkoholfogyasztás okozta kockázatnövekedés.

A szívbetegekre különösen negatívan hat a feszültség.Forrás: Getty Images/(c) Henrik Sorensen/Henrik Sorensen

A kardiometabolikus betegséggel élő, ám kedvező kockázati profillal rendelkező férfiak körében, akik nem voltak elhízottak, fizikailag inaktívak, nem dohányoztak, nem fogyasztottak sok alkoholt, normális vérnyomással, vérzsírszinttel éltek, és betartották a gyógyszerszedésre vonatkozó utasításokat, szintén erőteljes volt a halálozási kockázat növekedése. A munkahelyi feszültséget tapasztaló férfiak ebben a csoportban az idő előtti halálozás kettő-hatszoros kockázatával néztek szembe, azokhoz képest, akiknek nem volt feszült a munkahelyük.A kutatók következtetése szerint további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megítélhető legyen: a munkahelyi stresszfaktorok rendszeres szűrése és kezelés

Nem teljesen pontos eredmények

Dr. Yulong Lian, a kínai Nantong University munkatársa bírálatában megemlítette, hogy a kutatás eredményei nem teljesen megalapozottak, mivel a vizsgálatban nem vettek figyelembe a kardiometabolikus betegségekkel kapcsolatos fontos változókat. Többek között azt, hogy a kardiometabolikus betegségekkel élők gyakrabban szenvednek pszichés stressztől, klinikailag igazolt depressziótól és szorongásról, ráadásul a kutatók nem vették fel szempontjaik közé a szociális elszigeteltséget, a magányt, a munkahelyi zaklatást és a munkahely bizonytalanságát sem.
Az azonban Dr. Lian szerint is világos, hogy a provokatív eredmények arra figyelmeztetnek: a kardiometabolikus betegségekben szenvedők esetében fokozottan oda kell figyelni a stresszcsökkentésre. A tanulmány ráadásul a nemek közti különbségre is felhívja a figyelmet ebben a tekintetben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK