A leggyakoribb tévhitek a szív és érrendszeri betegségekről

2018.08.04. 07:11

Számos tévhit kering a szív-érrendszeri betegségekről, amelyek saját egészségünk és biztonságunk érdekében jobb, ha eloszlatunk.

Magas vérnyomásra addig nem kell gyanakodni, amíg nincsenek tünetek

A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás – hozza fel példaként Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

A szívbetegség csak az idősebbek fenyegeti

Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak.

Forrás: Pixabay.com

Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.

Ha van szívbeteg a családban, elkerülhetetlen az öröklődés

- Bár a genetikai hajlam valóban öröklődik, ugyanakkor mindenkinek lehetősége van jelentősen csökkenteni a megbetegedés esélyét. A megelőzésnek két alappillére van: a rendszeres kardiológiai kontroll, és szükség esetén kezelés, valamint az életmód reformja, amiről fel is világosítjuk az érintetteket – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Nincs összefüggés a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek közt

A cukorbetegség kezelése csökkentheti vagy késleltetheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de a rizikó ebben az esetben is nagyobb, mint a nem cukorbetegeknél. Különösen igaz ez, ha olyan további rizikófaktorok is jelen vannak, mint a magas vérnyomás, az elhízás, illetve ha a cukorbetegséget nem kezelik.

Forrás: AFP

A koleszterinszintet 40-50 éves kortól érdemes ellenőriztetni

Az ajánlások szerint 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente méressük a koleszterin szintünket! Különösen érdemes még a fiataloknak is évente ellenőriztetni magukat, ha a családban van szív- és érrendszeri beteg, hiszen akár már gyermekkorban is betegségek rizikófaktora lehet a magas koleszterinszint.

A túl gyors szívverés csak a stressz jele

A szívritmus számtalan okból változhat, hiszen például edzés során felgyorsul, alváskor lelassul, az esetek többségében nem szükséges miatta aggódni. Ugyanakkor a szabálytalan szívverés lehet a szívritmuszavar jele is, amelyet feltétlenül ki kell vizsgáltatni, mert kezelést igényelhet.

Szívbetegséggel nem lehet sportolni, mozogni

Ez korántsem igaz! Sőt, azoknak, akik akár szívinfarktus után belevágnak egy jól felépített életmód- és mozgásprogramba, sokkal jobbak a hosszú távú esélyeik, mint az inaktívoknak. A pontos, egészséges életmód kidolgozásához azért érdemes szakember segítségét kérni, mert így meghatározható a még biztonságos, de hatékony program, és az ehhez alakított gyógyszeres és egyéb kezelés is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK