A várandósság alatti anyai táplálkozás és a gyermek első 2 éve döntő fontosságú

2018.08.05. 12:26

A táplálkozás minősége az első 2 évben rendkívül fontos: a felnövekvő gyermek fejlődésére, anyagcseréjére és egészségére óriási hatással van.

Mindemellett az édesanya táplálkozása a szülés előtti 9 hónapban szintén befolyásolja a gyermekek későbbi egészségét.

Az emberi élet leggyorsabb növekedési időszaka az élet első 1000 napja, azaz a várandósság (270 nap) és az első két életév (365 nap+365 nap), aminek során a sejtek, szövetek és szervrendszerek differenciálódása és fejlődése a legintenzívebben zajlik. Ebben az időszakban az emberi szervezetet rendkívüli rugalmasság és fokozott érzékenység jellemzi - hívták fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakemberei.

Különösen nagy jelentősége van ennek, ha azt is szem előtt tartjuk, hogy az újszülötteknek testtömegkilogrammonként háromszor annyi energiára van szükségük, mint a felnőtt korúaknak, makro- és mikronutriens (vitamin és ásványanyag) szükségletük pedig jóval meghaladja a többi korosztály igényét, miközben szervezetük a tápanyagokat csak korlátozott mértékben képes tárolni és a korosztályos igényektől eltérő táplálékbevitelt kiegyensúlyozni.

Forrás: Shutterstock

Az életnek ebben az érzékeny időszakában a táplálkozásban meglévő különbségek képesek programozni az egyén jövőbeni fejlődését, anyagcseréjét és egészségi állapotát. A programozás folyamatáért az epigenetika a felelős.

Mi az az epigenetika?

Epigenetika az új tudományág, amely megadja a választ arra, hogy a legfontosabb környezeti tényezők – kiemelten kezelve a táplálkozást – miként hatnak a hosszú távú egészségre. Az epigenetika az örökítő anyag változatlanul maradása mellett egyes közvetített információk módosulását jelenti.

A korai életkorban kialakuló epigenetikus változások meghatározzák a gyermek, illetve felnőtt egészségét - így a kardiológiai kockázatokra való hajlamot is!    

Kimutatták, hogy ha korlátozott a tápanyagbevitel a terhesség alatt, akkor a magzat anyagcseréjében változás megy végbe, amely olyan anyagcsere-problémák kialakulásának fokozott veszélyét rejtheti magában, mint például az elhízás.

A tápanyagszegény étkezés a terhesség alatt alulfejlett magzat születéséhez vezethet, ami gyakran köthető össze a 2-es típusú cukorbetegség, az anyagcsere-szindróma, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések későbbi kialakulásának nagyobb kockázatával.

Forrás: AFP/Marco De Swart

A születés utáni táplálkozás hosszú távon is fontos szerepet játszik az egészségi állapotunkban.
Tanulmányok kimutatták, hogy a csecsemőkori túlzott fehérjebevitel, megnövekedett testtömeg-indexet (BMI) és súlygyarapodást eredményez a későbbi években. A túlzott fehérjebevitel epigenetikus változásokat okoz az anyagcsere génkifejeződésében, míg a megfelelő fehérjebevitel normál génkifejeződést eredményez az anyagcserével kapcsolatos génekben.

A kutatási eredmények napjainkra egyértelművé tették tehát, hogy a betegségekre való hajlamban észlelhető változások a korai rossz anyagcsere-programozásnak tudhatók be, ami mögött egyértelműen a kora csecsemőkori nem megfelelő táplálás, a túlzott fehérjebevitel áll.

Az epigenetika felismeréseinek birtokában kimondható, hogy a nem fertőző betegségek – mint például az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke – előfordulását a genetikai kockázati tényezőkön és a felnőttkori életmódon kívül a születés körüli időszakban zajló metabolikus (anyagcsere) programozás is nagyban meghatározza.

Forrás: Dreamstime

Az anyatejnek, illetve az anyatejes táplálásnak a rövidtávú pozitív hatásai számos kutatással, tanulmánnyal igazolást nyertek, azonban egyre inkább előtérbe kerülnek azok a hatások, amelyek szerint hosszútávon, akár a fiatal felnőttkorban is kimutathatók az előnyei.

Az anyatejben található fehérje a természet ideális megoldása a gyermekek különleges igényeinek kielégítésére.

Az anyatej fehérje-összetétele és mennyisége az első néhány hónap során alakul ki, mégpedig a gyermek igényeihez igazodva, így megalapozva az egészséges növekedést, anélkül, hogy a csecsemőn alul- vagy túltáplált állapotba kerülne. Az anyatejben található fehérjék kiváló minősége, aminosavösszetétele és mennyisége pozitívan hat az anyagcsere hosszú távú működésére.
Az anyatej fehérjéi, rendkívül alacsony allergizáló hatásuknak köszönhetően, gyengéden edzik a csecsemő immunrendszerét, valamint a bélflórára is kedvező hatást gyakorolnak. A növekedés hajtóerejének tartott fehérjék, az elhízás megelőzésében is kiemelt jelentőségűek, érthető tehát, hogy csecsemőkorban, a kívánt gyorsaságú és mértékű gyarapodás érdekében kell a fehérjebevitelt optimalizálni.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a csecsemő táplálása során nem áll rendelkezésre anyatej, vagy annak mennyisége nem fedezi a gyermek szükségletét teljes egészében, akkor olyan tápszer adása javasolható, aminek összetétele mennyiségileg és minőségileg az anyatejhez hasonló fehérjeterhelést nyújtja a megfelelő metabolikus programozás, a hosszútávú egészség és az obezitásprevenció érdekében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK