A stroke – és amit feltétlenül tudnunk kell róla...

2018.11.02. 07:04

Nemrég, október 29-én volt a Stroke Világnapja - ilyenkor az orvosok felhívják az emberek figyelmét az egyik leggyakoribb neurológiai betegségre, amely egészségesebb életmóddal sok esetben megelőzhető (lenne).

A stroke-nak vagy „szélütésnek" figyelmeztető jelei lehetnek a következő tünetek: hirtelen fellépő bénulás, zsibbadás az arc vagy a test egyik felén, kettős látás, hirtelen fellépő beszéd kifejezési vagy megértési zavar, koordinációs zavarok, tájékozódási zavarok, esetleg a fenti tüneteket kísérő tudatzavar.

A tünetek mindig hirtelen kezdődnek - hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Kondákor István a Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Neurológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

Azokat a betegeket, akiknél ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal, sürgősséggel kórházba kell szállíttatni, akkor is, ha a tünetek időközben már enyhülnének vagy átmenetileg akár meg is szűnnének, ugyanis ez utóbbi esetben (agyérgörcs, vagy más néven átmeneti agyi keringészavar) is igen gyakran tényleges agyi infarktus alakulhat ki rövid időn belül.

Forrás:Shutterstock

A gyorsaság itt a legfontosabb, hiszen egy esetleges érelzáródás esetén – amit koponya CT-angiográfiás vizsgálattal azonnal igazolni lehet – csak igen rövid idő, 3-4 óra áll rendelkezésre arra, hogy az elzáródott eret vérrögoldó infúzióval (intravénás thrombolysis), vagy mechanikus úton (mechanikus thrombectómia) újra szabaddá tegyük, mielőtt az átmenetileg vérellátás nélkül maradt agyterület ténylegesen károsodna.

A fentiek miatt a stroke leghalványabb gyanúja esetén is rögtön hívni kell a mentőket (104), mert MINDEN PERC SZÁMÍT! Külön érdemes felhívni a figyelmet, hogy a háziorvosig tartó kerülő úttal is értékes időt veszíthetünk. A beavatkozást követően a betegnél a tünetek lényegesen enyhülhetnek, sok esetben teljesen meg is szűnhetnek.

A stroke-ot követően fontos a beteg részletes neurológiai kivizsgálása osztályos keretek között, melynek során feltérképezzük a lehetséges kockázati tényezőket. A legfontosabb ismert kockázati tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a stroke kialakulásában, a következőek: túlsúly (magasabb testtömeg index, BMI), mozgásszegény életmód, dohányzás, magas vérnyomás, túlzott alkoholfogyasztás, magasabb vérzsírértékek, cukorbetegség, egyes szívritmuszavarok, ill. a nyaki verőerek jelentősebb szűkülete. Ezen „rizikófaktorok" szerepe csökkenthető akár életmód-változtatással, akár speciális eszközös beavatkozással (így például a nyaki verőér tágítása stent behelyezésével vagy érsebészeti műtéttel), illetve akár a beteg személyére szabott megfelelő gyógyszeres kezeléssel. Ezáltal jelentősen csökkenthető egy esetlegesen a jövőben kialakuló újabb stroke kialakulásának esélye.

Forrás: Shutterstock

Amennyiben a stroke-ot követően maradványtünetek alakulnának ki – így például végtaggyengeség, beszédzavar - igen fontos a minél korábbi komplex neurorehabilitáció megkezdése, mely személyre szabott és célirányosan összeállított gyógytornából és – szükség esetén – a logopédus által vezetett beszédterápiából áll, természetesen a beteg pszichés támogatása mellett.

A fent felsorolt kockázati tényezők közül egyes rizikófaktorok a demencia – így az Alzheimer-betegség – kialakulásában is igazoltan szerepet játszanak. Ezért, ha az orvos által ajánlott egészségesebb életmódot választja a beteg, és él a kivizsgálást követően ajánlott optimális gyógyszereléssel, akkor a jövőre nézve mindkét betegség – a stroke megismétlődésének és az Alzheimer-kór kialakulásának – esélye egyaránt jelentősen csökkenthető.

A stroke-on és az ezt követő kivizsgáláson átesett összes beteget gondozásba vesszük kórházunk (Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktató Kórház) Cerebrovascularis Szakambulanciáján, ahol a rendszeres kontroll vizsgálatok során folyamatosan ellenőrizzük a beteg kockázati tényezőit, folyamatos életmódtanácsokat adunk, és szükség esetén a gyógyszerelésén is változtatunk - adott tájékoztatást Prof. Dr. Kondákor István.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK