Leendő unokáinkat is károsíthatjuk, ha dohányzunk

Felére csökken azoknak a sejteknek a száma a dohányzó kismamák embrióiban, amelyekből később a születendő baba saját ivarsejtjei alakulnak ki. Az új eredmények is bizonyítják: egy rossz szokással mindjárt három generációt rombolhatunk.

Hiába tudunk sokat a dohányzás káros hatásairól, sokak számára mellbevágó lehet az itt látható ábra. Azt ábrázolja, hogyan lehet egy rossz szokással mindjárt három generációt károsítani. Az első az anya saját szervezete, a káros hatás például a tüdőrák vagy a szívinfarktus kockázatának növekedése. A második a fejlődő magzat; a dohányzásnak a magzatra gyakorolt káros hatásairól már rengeteg bizonyíték van, a legfontosabbakat lásd keretes írásunkban.

Amire azonban sokan nem is gondolnak, az a harmadik generációt érintő hatás. A magzatban ugyanis már jelen vannak azok az úgynevezett csírasejtek vagy ősivarsejtek, amelyekből majd a saját petesejtjei, illetve a hímivarsejtjei fognak kialakulni, amikor majd - jóval a születése után - eléri az ivarérettséget. Ő ezeket fogja majd felhasználni, ha saját gyermekeket szeretne, vagyis itt már tényleg az unokákról van szó.

Az unokákat érintő hatás legalább kettős. Egyrészt egy káros környezeti hatás, például a helytelen táplálkozás, elhízás, dohányzás miatt módosulhat az ősivarsejtek genetikai állománya. Itt elsősorban nem mutációkra kell gondolnunk, vagyis nem a genetikai anyag alapszerkezetének megváltozására, hanem úgynevezett epigenetikai hatásokra. Mit jelent ez? Az utóbbi évek egyik legfontosabb felfedezése, hogy a környezeti hatások miatt a gének "elszennyeződhetnek": kisebb molekulák kapcsolódhatnak hozzájuk (főleg metilcsoportok), amelyek befolyásolhatják a működésüket. Ami igazán meglepő, hogy ez a génekre rárakódó "molekuláris zaj" öröklődhet, azaz továbbadódhat a következő generációba, generációkba. Az egyik legismertebb példa erre egy svéd vizsgálat, ahol kiderült: a nagyszülők táplálkozása befolyásolja, milyen eséllyel lesz cukorbeteg az unoka.

A másik hatásról, az ősivarsejteknek a dohányzás miatt bekövetkező közvetlen károsodásáról eddig is tudtunk, de most újabb markáns bizonyíték jelent meg ezzel kapcsolatban Európa vezető szaporodásbiológiai szaklapjának (Human Reproduction) 2010. szeptember 8-ai számában.

A tanulmány eredményei szerint az anya dohányzása a terhesség korai szakaszában drámai módon csökkenti a magzat ősivarsejtjeinek számát. Ráadásul a magzat testi sejtjeinek száma is csökken, például azoké, amelyek az ivarsejtek későbbi "gondozásában" fontosak. Mindez csökkentheti annak esélyét, hogy a születendő babának később saját gyermekei legyenek.

A vizsgálatokat Claus Yding Andersen és kollégái (University Hospital, Koppenhága) végezték 24 embrionális herén, 37-68 napos abortált embriókon. Az anyáktól vér- és vizeletmintákat gyűjtöttek, illetve felmérték dohányzási szokásaikat. A herékben lévő csírasejtek száma 55%-kal csökkent a dohányzó nőkben a nemdohányzókhoz képest. Az eredményt korábbi, nőivarú embriókon végzett vizsgálatok eredményeivel kombinálva elmondható, hogy a dohányzás átlagosan 41%-kal, azaz közel a felére csökkenti a csírasejtek számát.

Hagyja abba a dohányzást!

A dohányzás fokozza a vetélés, a növekedési visszamaradás, a méhlepény-leválás, és a koraszülés kockázatát. Egyes kutatások arra is utalnak, hogy a dohányzás növeli annak a valószínűségét, hogy a gyermek nyúlszájjal vagy nyitott szájpadlással születik meg.

A terhesség alatti dohányzás fokozza a halvaszületés kockázatát azok között a gyermekek között, akiknek édesanyja a terhesség ideje alatt dohányzott, és magasabb a csecsemőhalandóság is. Minden egyes el nem szívott cigaretta növeli gyermeke esélyét arra, hogy egészségesen szülessen meg, és éljen. Ha nem sikerül egyedül leszoknia, kérjen segítséget orvosától!

A passzív dohányzás éppúgy veszélyes a megszületendő magzatra, ezért kerülje az olyan helyzeteket, melyekben cigarettafüstnek van kitéve!

Egy másik, ugyancsak a fent említett lapban megjelent tanulmányban bizonyos fehérjemolekulák (protaminok) mennyiségét vizsgálták dohányzó és nemdohányzó férfiak spermájában. Ezek a fehérjék fontos szerepet játszanak a hímivarsejtek megfelelő fejlődésében. A dohányos férfiaktól gyűjtött mintákban jóval kevesebb volt e fehérjék mennyisége.

A szerzők szerint mindezek a hatások is felelősek lehetnek a napjainkban tapasztalható termékenységi problémákért, és arra hívják fel a figyelmet, hogy már csak ezért se dohányozzanak a szülők a gyermekvállalás előtt, illetve az anya alatta sem. A fejlett országokban nyolc kismamából egy dohányzik a terhessége alatt, nálunk ez az arány körülbelül 20%-os. Az első trimeszter során zajlik az embrió szerveinek kialakulása, az ivarszervek szempontjából főként a 6-8. hét kritikus. A mostani eredmények is megerősítik, hogy ez a végtelenül bonyolult, finoman szabályozott folyamat is érzékeny a káros környezeti hatásokra, például a dohányzásra. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a magzati fejlődés későbbi szakaszában ezeket a károkat mennyire képes javítani a szervezet.