Kapcsolatot találtak a császármetszés és a felnőttkori testsúly között

A császármetszéssel született babák emésztőrendszerében más baktériumflóra alakul ki, mint a hüvelyi úton született csecsemőkében. Egyes kutatások szerint ennek hosszú távú hatása lehet az immunrendszer működésére, és befolyásolhatja az elhízás kockázatát is.

Egy brazil kutatók által több mint 2000 ember bevonásával végzett követéses vizsgálat szerint a császármetszéssel született csecsemők 15 százaléka volt elhízott 23-25 éves korára, míg a hüvelyi úton született csecsemőknél ez az arány 10 százalék volt. A kutatók számos más tényezőt is figyelembe vettek a vizsgálatok során, ami torzíthatná az adatokat, például a csecsemők születési súlyát és a család anyagi és szociális helyzetét (Brazíliában a magasabban képzett anyáknál gyakoribb a császármetszés), de ezek figyelembevétele nem változtatott lényegesen az eredményeken.

A háttérben lehetnek más tényezők is, melyek befolyásolhatják az eredményeket, ám korábbi kutatások fényében elképzelhető, hogy a császármetszésnek valóban hatása van a felnőttkori testsúlyra.

Az első találkozás meghatározó

A születés utáni időszak igen érzékeny periódus az újszülött testén (bőrén, nyálkahártyáin, emésztőszervrendszerében) kialakuló mikroflóra összetétele szempontjából. A magzat legtöbbször steril környezetből érkezik a világra, így mikrobamentes bélnyálkahártyája is a születéskor találkozik és népesül be először a szervezet működéséhez szükséges baktériumokkal. Ezek elsődleges forrása az anya teste: a hüvelyi úton született újszülöttek esetében a hüvelyre jellemző mikroflóra telepszik meg, míg a császármetszéssel született csecsemők esetében az anya bőrére jellemző baktériumflóra alakul ki.

A hüvelyi szülés során a csecsemő rögtön születésekor találkozik azokkal a jótékony hatású baktériumokkal, például a Bifidobaktériumokkal és más mikrobákkal, melyek befolyásolják a szervezet anyagcseréjének működését. A császármetszéssel született csecsemők emésztőszervrendszerében a mikroflóra megtelepedése és összetétele is eltérően zajlik a hüvelyi úton született csecsemőkétől.

Három napos újszülöttek bélflórájának vizsgálata során kimutatták, hogy a császármetszéssel született babák bélnyálkahártyáján kevesebb baktériumfaj telepedett meg, és teljesen hiányoztak a Bifidobaktériumok, szemben a hüvelyi úton született csecsemőkkel, akiknél a bélben található baktériumok nagy része ezekből került ki.

A bélnyálkahártyán kívül eltérő a baktériumösszetétele a bőrnek, a szájnyálkahártyának, valamint az orr és a gége nyálkahártyának is a születési mód függvényében.

Hosszú távú következmények

Számos kutatás bizonyítja, hogy az újszülött korai mikroflórájának összetétele jelentősen befolyásolja az immunrendszer későbbi működését. Hatással lehet a bélflóra működési egyensúlyának kialakulására, amelynek zavara a későbbi élet során hozzájárulhat különböző immunbetegségek kialakulásához.

Erre utal, hogy az allergiás szénanátha és az asztma gyakoribb a császármetszéssel született gyerekek körében és hasonló összefüggést mutattak ki a lisztérzékenység (cöliákia) esetében is.