Meglepő felfedezés a hüvelyflóráról

A hüvelyflóra genetikai vizsgálatával első ízben állapították meg, hogy a hüvelyi baktériumközösség egyensúlya egyes nőkben igen változékony, míg másokban sokkal állandóbb. A hüvelyflóra összetétele nagyban befolyásolja, hogy mennyire fogékony valaki a fertőzésekre és hogyan reagál a gyógyszerekre, ezért a hüvelybetegségek esetén nagy szükség lehet a személyre szabott kezelésre - állítják amerikai kutatók.

Első ízben használt korszerű genomikai és bioinformatikai módszereket a hüvelyflóra időbeli változásainak elemzésére a Marylandi Egyetem orvosi kara és az Idahoi Egyetem kutatócsoportja. A Science Translational Medicine tudományos folyóiratban közzétett, 32 egészséges nő bevonásával végzett vizsgálat során megállapították, hogy a hüvelyflóra összetétele egyes nőkben rövid idő alatt - sokszor, de nem mindig a menstruáció idején - nagyon megváltozhat.

Mivel a hüvelyben élő mikrobákról korábban kimutatták, hogy befolyásolják a nők fogékonyságát egyes fertőzésekre és betegségekre, a megfigyelt változások azt is jelenthetik, hogy a fertőzések kockázata is változik az idővel. A kutatók azt remélik, hogy a további kutatások a nők személyre szabott gyógyszeres kezelését tehetik lehetővé, amelynek során az orvos a kezelési és egészségmegőrző stratégiákat a kezelt nő mikrobiális flórájának egyedi összetételéhez szabja.

Az emberi szervezetben és annak felszínén élő mikrobaközösségek - a humán mikrobiom - vizsgálata a genomika egyik legdivatosabb kutatási területe. Az ember és a vele együtt élő baktériumok kölcsönösen hatnak egymásra és a mikrobiom kulcsszerepet játszik az ember egészségi állapotában. A hüvely baktériumflórája például főként azáltal fejt ki védő hatást, hogy tejsavtermeléssel savas környezetet alakít ki, amely számos kórokozó számára előnytelen.

Minden nőnél mást jelent az egészséges hüvelyflóra

Egy korábbi, nagy mintaszámú vizsgálatban a kutatók a hüvelyflóra összetételének öt fő típusát mutatták ki, amelyek előfordulása eltérő volt a különböző etnikai csoportokban. Például az olyan hüvelyi mikrobaközösségek, amelyek összetétele nem volt optimális a védelem szempontjából, gyakoribbak voltak az amerikai spanyolajkú és fekete nők körében, mint az ázsiai és fehér nők körében.

A kutatást vezető Jacques Ravel felhívta a figyelmet, hogy a korábbi vizsgálatok és a jelenlegi kezelési módok általában azon az elven alapulnak, hogy minden nő szervezete hasonlóan reagál a kezelésekre. Ezzel szemben az ő eredményeik azt mutatják, hogy minden nő esetében mást jelent az egészséges állapot. Félrevezető eredményekhez vezethet az is, hogy a hüvelyflóra vizsgálatához általában csak egyszer vesznek mintát, holott a megfigyelt időbeli változások jelentősen befolyásolhatják a diagnózist.

Csökkenhet a téves diagnózisok száma

A kutatók reményei szerint eredményeik csökkenthetik a téves diagnózisok számát egyes betegségek, pl. bakteriális vaginózis esetén, valamint visszaszoríthatják a széles spektrumú antibiotikumok felesleges felírását is. Az utóbbi évek kutatásai ugyanis azt mutatták, hogy még korábban káros hatásúnak vélt mikrobák is részei lehetnek a normális hüvelyflórának.

A hüvely gombás és bakteriális fertőzése kellemetlen tüneteket okoz és súlyos egészségkárosító hatása lehet. Bármely kiválasztott napon a nők 25-30 százalékának van éppen bakteriális vaginózisa, és ez a leggyakoribb ok, ami miatt a termékeny korú nők felkeresik a nőgyógyászt. Ez az állapot összefügg a nem úton terjedő betegségek és a koraszülés megnövekedett kockázatával. A kutatók szerint ha sikerülne kiszűrni azokat a nőket, akiknél nagy a kockázata a bakteriális fertőzés kialakulásának, megelőző módszereket lehetne kidolgozni a fertőzések, illetve azok káros következményeinek csökkentésére.