Blair Witch Project: nem boszorkányság

Új kultusz hódít az Egyesült Államokban, amely egy boszorkány után nyomozó és titokzatos módon eltűnt forgatócsoport által hátrahagyott filmtekercsek köré épül. Amióta a tekercseket nyilvánosság elé táró Blair Witch Project című filmet bemutatták az amerikai mozikban, újabb és újabb teóriák látnak napvilágot a három filmfőiskolás végzetes kirándulásával kapcsolatban, és olyanok is akadnak szép számmal, akik személyesen eredtek a rejtély nyomába. Mindez persze csak a képzelet játéka, hiszen a Blair Witch Project nyilvánvalóan egy áldokumentumfilm, ügyesen tálalt fikció. Mégis sokan hiszik azt, hogy amit látnak, valóban megtörtént.

A Blair Witch Project kultikus sikere tulajdonképpen az internetnek tulajdonítható. A készítők még tavaly júniusban, hónapokkal azelőtt, hogy elkészültek volna filmjükkel, felállítottak egy weboldalt, amely tökéletes módon megalapozta a hamis mítoszt. A site időrendben összefoglalta a blair-i boszorkány két évszázados ténykedését, bemutatta a fiatal filmfőiskolásokat, akik a boszorkány nyomába eredtek és a közeli erőben örökre eltűntek. Az oldal szerint hatalmas erőkkel kezdték meg a filmesek felkutatását, ami azonban nem vezetett eredményre. Egy évvel később egy régészprofesszor és tanítványai egy fakunyhó alatt elásva megtalálták a forgatócsoport egyik tagjának hátizsákját, benne azokkal a filmtekercsekkel, amik végül fényt derítettek arra, mi történt a három huszonéves fiatallal. Mindezt fényképekkel, dokumentumokkal illusztrálva, neves szakértők, nyomozók és szemtanúk megszólaltatásával kiegészítve.

A gyanútlan internetező joggal hihette azt, hogy amit lát, amit olvas, az valódi. Elvégre mindenhol a világon, de főleg Amerikában nagy keletje van a természetfeletti, vagy megmagyarázhatatlan jelenségek és lények - jeti, Loch Ness-i szörny, gabonakörök, stb. - eredetét feltárni szándékozó oknyomozó dokumentumfilmeknek, miért ne készíthetne akkor három lelkes filmfőiskolás anyagot egy boszorkányról, még akkor is, ha tudjuk, hogy nincsenek? Mi van, ha tényleg léteznek azok a bizonyos filmtekercsek? És mi van, ha az, amit ezekre a tekercsekre rögzítettek, valóban megtörtént? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket provokált az amerikai internetező fiatalokból a hatásos Blair Witch-honlap, tökéletesen kihasználva azt a marketing fogást, miszerint minél nagyobb a bizonytalanság egy termék körül, annál biztosabb a sikere. A film sikere azonban minden várakozást felülmúlt.

A Blair Witch Projectet az idei Sundance fesztiválon mutatták be, ahol ugyan az amerikai független filmes elit nem esett hasra előtte, inkább az váltott ki megrökönyödést, hogy az Artisan Entertainment 1 millió dollárért megvásárolta a film terjesztési jogait. A vakmerőség néha kifizetődő: a film a június 16-i bemutatót követő első héten csak az USA-ban 28 millió dolláros bevételt hozott, összesen eddig több mint 144 milliót. Nagy költségvetésű akciófilmek esetében ez az összeg szóra sem érdemes, csakhogy a Blair Witch Project mindössze 30 ezer dollárból készült - vagyis az alkotók megütötték a főnyereményt.

A Blair Witch Project ötlete Daniel Myrick és Eduardo Sanchez, a Haxan Films nevű filmes és multimédia cég két alapítójának agyából pattant ki. Olyan horrorfilmet akartak forgatni, mint az Ördögűző vagy az Ómen, azaz trükkfelvételek nélkül igazi félelmet kelteni. Mivel gyakorlatilag semmi pénzük nem volt, a forgatókönyvet úgy alakították, hogy se díszletekre, se jelmezekre, se világításra ne kelljen költeniük. Annál nagyobb gonddal választották ki viszont a főszereplőket: több mint 2000 jelöltet hallgattak meg, míg összeállt a gárda. Heather Donahue, Joshua Leonard és Michael Williams saját magukat alakítják, és bár hivatásos színészek, gyakran előfordult, hogy nem szerepet játszottak.

A Blair Witch Project 1994. október 20-án kezdődik, amikor a leendő rendező Heather, az operatőr Josh és Michael, a hangmérnök a Maryland állambeli Blairbe érkeznek (ami a valóságban az alig 200 lakost számláló Burkittsville, egy órányi autóútra Washingtontól), hogy dokumentumfilmet készítsenek a városka legendáiban élő boszorkányról. Amikor két halász mesél nekik a Koporsó Szikláról, a blair-i boszorkány egyik vérengzésének helyszínéről, a filmesek elhatározzák, hogy megkeresik a helyet. Beveszik magukat a Blair melletti hegyeket borító sűrű erdőbe, és soha többé nem kerülnek elő.
Myrick és Sanchez kezdettől fogva arra törekedett, hogy a film a valódinak hasson, és ezért színészeik nagy árat fizettek: valóban egyedül voltak az erdőben, mint ahogy legtöbbször az arcukon tükröződő félelem is valódi. A forgatás megkezdése előtt egy napos gyorstalpaló tanfolyamon elsajátították a kamera és a hangot rögzítő DAT-magnó kezelésének rejtelmeit, így valóban ők forgatták a filmet. Ráadásul úgy, hogy a valódi stáb eközben műholdak segítségével, a távolból figyelte őket. A forgatókönyv csupán bizonyos szituációk leírását tartalmazta, illetve azon a dramaturgiailag fontos helyeket, amiket a színészeknek érinteniük kellett, egészen a zárójelenet romos erdei házáig. A színészek tehát improvizáltak, és bizonyos tekintetben maguk alakíthatták a történetet. A stáb pedig kísérteties hangok keltésével, titokzatos kőrakásokkal és fákra lógatott gally-figurákkal hozta rá folyamatosan a frászt a szereplőkre - anélkül, hogy őket beavatták volna.

A Blair Witch Project készítői egy pillanatig sem titkolták, hogy filmjük nagy humbug. Ennek ellenére mégis amerikaiak ezrei hisznek a blair-i boszorkány létezésében. Vagy legalábbis úgy tesznek, mintha hinnének benne, hogy beleélhessék magukat valamibe, ami európai szemmel már gyerekes játéknak tűnik. A Blair Witch Projectet december 30-án mutatják be a hazai mozikban.

[origo]

Ajánló:

Blair Witch Project-paródia (angolul)