Sokkoló dokumentumfilm a női körülmetélésről

Kim Longinotto alkotása a kegyetlen valóságot mutatja be, olyan kenyai nőket, akiknek brutális módszerekkel eltávolították a klitoriszát. A fájdalmas procedúra akár halálos kimenetelű is lehet.

A The Day I Will Never Forget (Azt a napot sosem felejtem el) című dokumentumfilmet 2002-ben forgatta le a brit filmes. Az alkotás megrázó képsorokat mutat be a klitoridektómiának nevezett eljárásról. A veszélyes beavatkozás lényege, hogy a nők számára ne legyen élvezetes a nemi közösülés, s így ne lehessenek hűtlenek férjükhöz. A kíméletlen kezelés elvileg törvénytelen, ám ennek ellenére igen elterjedt Afrika több országában is.

A számítások szerint jelenleg mintegy 132 millió körülmetélt nő él a Földön. Sokan belehalnak a nem kifejezetten higiénikus eljárásba.
 
Az 52 esztendős Longinotto több olyan dokumentumfilmet is leforgatott, amely kevéssé ismert kultúrákban vizsgálja a nők helyzetét. A The Day I Will Never Forget-ben megszólaló interjúalanyok véleménye megoszlik a témát illetően. Sok lány önként veti alá magát a beavatkozásnak, mivel olyan nevelést kapott, amely szerint csak azok a nők lehetnek "tiszták" és "erényesek", akiket körülmetéltek. Sok esetben a szülők, illetve a lányok házastársai kezdeményezik a klitoridektómiát. A felmérések szerint Kenyában a 4-12 éves lányok 98%-ának eltávolítják a klitoriszát.

A filmben feltűnik Fardhosa Ali Mohamed, egy nővér, akivel Longinotto a forgatás megkezdése után találkozott. Fardhosa karrierjének nagy részét annak szentelte, hogy megpróbálja felvilágosítani a lakosságot az eljárás veszélyeiről. Az egyik jelenetben Aminának, a fiatal kenyai menyasszonynak próbál segíteni, hogy lehetővé tegye számára, hogy sérült nemi szerve ellenére gyermeket tudjon szülni. A fiatal lány azonban láthatóan képtelen elviselni, hogy bárki is megcsonkított nemi szervéhez érjen. Amikor Fardhosa javasolja, hogy altatásban essenek túl a beavatkozáson, kiderül, a férj ezt nem engedné, ugyanis ezért nevetség tárgyává válna a lakóközösségben, s közli a nővérrel.: "majd megcsinálom magam".

Amikor Longinotto bejutott egy körülmetélési beavatkozásra, Fardhosa hangsúlyozta, hogy ne próbáljon beavatkozni, bármennyire borzalmas látvány tárul is majd elé. A dokumentumfilm az eljárás egyik legenyhébb formáját örökíti meg, ahol érzéstelenítést is használnak. Fardhosa szerint, ha a rendezőnő bármit is tett volna az operáció megakadályozása érdekében, a lány a későbbiekben sokkal kegyetlenebb elbánásban részesült volna.

Fardhose Ali Mohamed, a film egyik szereplője (Fouzia Hassan) és Kim Longinotto rendezőnő

"Nagyon sokat tanultam tőle" - nyilatkozta Longinotto. "Ő olyan, mint Nelson Mandela, ezenkívül egy nagyon elszánt és dühös nő, aki ennek ellenére képes roppant gyengéd lenni. Igyekszik a körülményekhez képest legjobb megoldást megtalálni, s ennek köszönhetően fokozatosan elnyerte a közösség bizalmát. Amikor ott álltam és láttam, mi történik, árulónak éreztem magam. De ha közbeléptem volna, sokkal rosszabb történhetett volna. Azok a lányok pedig, akik elutasítják a körülmetélést, számkivetettként, magányosan élhetik majd le az életüket lakóközösségükön kívül."

A film egy további megrázó jelenetében Simalót, a 15 éves kenyai lányt láthatjuk, akit körülmetélése után egy nála jóval idősebb férfihoz adtak feleségül, aki rendszeresen megerőszakolta. Simalo elmenekült a férfitól, s egy humanitárius menedékhelyre szökött. Most először tér vissza szülőfalujába, ahol barátai nagy örömmel fogadják, a lány azonban csak szótlanul nézi anyját, akinek a lelkén mindez szárad.

A lányok a fizikai fájdalmakon kívül lelki traumát is átélnek, ugyanis sok esetben édesanyjuk és nagyanyjuk is segédkezik a körülmetélésnél, amelyet hivatásos körülmetélők végeznek. A szülők gyakran kinevetik lányukat, ha felsikolt a fájdalmas beavatkozás közben.

"A férfiaknak egy dologban igazuk van a körülmetéléssel kapcsolatban" - mondta a rendezőnő. "Ha a nők egyszer fellázadnak majd e barbár módszer ellen, fellázadnak egész eddigi életformájuk ellen is."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK