Vita a Harry Potter politikai üzenetéről

Vágólapra másolva!
Egy francia napilapban arról vitatkoznak a helyi értelmiségiek, hogy milyen politikai felhangjai vannak a Harry Potter-könyveknek és-filmeknek. A nancyi filozófusnő és a nizzai irodalomtanár vitája már három hete tart.
Vágólapra másolva!

A francia Le Monde vélemény rovatában vita folyik arról, hogy Harry Potter vajon kapitalista neoliberális vagy inkább balos antiglobalista. A középbaloldali napilapban az utóbbi három hét során marxista-strukturalista nézőpontból vizsgálták J. K. Rowling könyveinek politikai mondanivalóját.

A nagy vita június 4-én kezdődött Ilias Yocaris cikkével. A szerző francia irodalmi konferenciákat szervez Nizzában egy egyetemi intézetben. Yocaris azt állította, hogy Harry Potter fantáziavilága kapitalista világ, és a Franciaországban oly népszerű könyvek tömve vannak neoliberális sztereotípiákkal, amelyek az angolszász társadalmi modellt figurázzák ki.

Azzal érvelt, hogy a történetben az állam összes képviselője nevetséges, inkompetens vagy rosszindulatú. Szerinte a regénybeli magániskola mikrotársadalmában individualizmus, erőszakkultusz és túlzott versengés uralkodik. Az intézmények nem védik meg az egyént, sőt Harryéknek számtalanszor meg kell szegniük a szabályokat, ha meg akarnak menekülni a gonosz erőktől.

Yocaris a Harry Potter-könyveket a George Orwell által elképzelt totalitárius világ megvalósulásainak tartja. "A kapitalizmus a saját szája íze szerint alakítja nem csak a valóságos, hanem az elképzelt világot is" - mondta.

A Le Monde nemrég leközölt egy hasonlóan tudományos választ Yocaris cikkére. Isabelle Smadja, a nancyi Loritz gimnázium filozófia tanára Harry Pottert nem tartja kapitalistának. Ellenkezőleg, szerinte ő az első Harmadik Világ-párti, antiglobalista, szabadpiac-ellenes kitalált hős. Úgy gondolja, Yocarist azt tévesztette meg, hogy a könyvek olyan nagy sikert értek el globális szinten.

"A szöveg a fogyasztói társadalom és a szabad vállalkozás világának kegyetlen kritikája" - állította. Harry és barátai törődnek a mágikus világ fizetés nélküli szolgáival, a házimanókkal is. Isabelle Smadja szerint a globalizáció találó kritikája, hogy a manók elégedettek a sorsukkal. "A szegény országokban élőket annyira elvakítja az őket kizsákmányoló rendszer, hogy nem is lázadnak ellene"- magyarázta a párhuzamot a filózófusnő.

A francia értelmiségiek régóta próbálnak magyarázatot találni a Potter-könyvek és az azokból készült filmek sikerére. Gyártottak már strukturalista és posztstrukturalista értelmezéseket, a könyvet fejlődésellenesnek és szexistának bélyegezték. Még az a vád is felvetődött, hogy a legtöbb gonosz karakternek francia neve van, például Valdemortnak. A vol de mort ugyanis halálrepülést jelent.