Jim Carrey a Maszk mögött

2004.08.22. 4:22

Felejtse el, amit eddig Jim Carrey-ről gondolt! Akkor is, ha imádta a gumiarcát, észvesztő humorát, infantilis gátlástalanságát; és akkor is, ha mindezekért idiótának tartotta. Jim Carrey nem csak az, aminek eddig gondoltuk. Az Egy makulátlan elme örök ragyogása című filmjében egészen meglepő oldalát mutatja: szép és szomorú.

Az már szinte közhely, hogy a legnagyobb komédiások a magánéletükben befelé forduló, szorongó emberek, és hogy ebből fakadóan a legmélyebb drámai alakításra képesek. De hogy egy vérbeli komédiás a szenvedő szerelmes szerepére is alkalmas legyen - ez mégis csak túlzás. Bármily hihetetlen, de csakugyan lehetséges - legalábbis, ha olyan tehetséges ember vállalkozik rá, mint Jim Carrey, és olyan érzékeny emberek támogatják ebben, mint Charlie Kaufman és Michael Gondry.

"Egyszer csak hozzám került Kaufman új forgatókönyve, már nem is emlékszem, ki adta a kezembe. Elolvastam és elképesztőnek találtam. El sem tudtam hinni, hogy én vagyok az a szerencsés, akinek felkínálták a főszerepet. Eszméletlenül boldog voltam. Azt a ritka pillanatot éltem át, amikor az ember nem tudja, mivel érdemelte ki a sorstól ezt az ajándékot: hogy egy életben a Truman Show és az Egy makulátlan elme örök ragyogása is neki jutott. Több szinten is hihetetlen élmény."

Igaz ugyan, hogy Carrey évek óta törekszik a róla kialakult képet árnyalni, és rendre belevág egy-egy komolyabb produkcióba (lásd Truman Show, Ember a Holdon, Mi lenne ha?), ezek azonban sosem arattak akkora sikert, amekkorát a vígjátékai (a Maszk, az Ace Ventura-filmek, a Dumb és Dumber vagy a Minde6ó). Akadt közöttük, amelyikbe bele is bukott (Mi lenne ha?), de amelyik bevált (Truman Show), az sem változtatta meg gyökeresen a megítélését. Ő azonban már azt is nagyra értékelte, hogy hagyták kísérletezni:

"Néha egészen meglepődtem azon, hogy valójában milyen nyitottak a lehetőségeim Hollywoodban. Igaz ugyan, hogy ha olyan műfajba kalandozom, ahol még nem bizonyítottam, akkor kevesebb pénzt kapok, hiszen annak a közönsége nem feltétlenül vált jegyet a filmre miattam. De így is rengeteg lehetőségem akad, és csak rajtam múlik, hogy sikerül-e újat mutatni. Szóval csak pénz-kérdés az egész, nem arról van szó, hogy a közönség elfogad-e másfajta szerepekben."

Az Egy makulátlan elme örök ragyogása egész biztosan azok közé a kísérletek közé tartozik, melyekben a néző tökéletesen befogadja Jim Carrey új arcát. És bele is szeret egy kicsit. Mintha híres gumi-izmait egyszerűen leeresztette volna, és most ott pihennének az arcán ernyedten, magatehetetlenül. Egy középkorú férfi csupasz lelkét látjuk helyettük: az öregedés, a tapasztalás, a fájdalmak, és a rettegés ráncait.

Forrás: SPI
Kate Winslet, Michel Gondry és Jim Carrey

Ezek után kicsit sem furcsa, hogy így nyilatkozik: "Szoktam meditálni, és szeretem a csendet. A baj inkább az, hogy csak nehezen találom meg. Vettem egy birtokot Kanadában a semmi közepén, éppen azért, hogy ott magamban legyek és csak a csend vegyen körül. Izgatottan várom, hogy sok időt tölthessek ott, és elterpeszkedhessek a semmittevésben. Sokan hiszik rólam, hogy egy őrült parti-bolond vagyok, pedig én azt a régi megfigyelést igazolom, hogy a bohócok gyakran depressziós emberek."

A semmittevésről azonban egyelőre csak álmodozhat, hiszen az elkövetkezendő években rengeteg munka vár rá. Nemrég fejezte be a Lemony Snicket's A Series of Unfortunate Events című film forgatását, melyben a negatív főhőst formálja meg. "Néha a tökéletlenség és az egyszerűség adja egy film szépségét, mint az Egy makulátlan elme örök ragyogásá-ban; máskor pedig épp az ellenkezője. Alig, hogy magam mögött hagytam ennek a csodálatos gerilla-filmnek az élményeit, máris belevágtam egy gigantikus stúdiófilm munkálataiba. Nem mondom, hogy könnyű volt, hiszen sokszor eszembe jutott, hogy csak azért csinálunk ennyi felvételt, mert valaki kikötötte a szerződésében - de végülis mindkettőt élvezem." Mi pedig továbbra is élvezhetjük színeváltozásait.

Gyárfás Dóra

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK