Vágólapra másolva!
A Tibor vagyok, de hódítani akarok című film izgalmas másfél órát okozhat a 12 éven aluli lányoknak. Számukra a pénisz egy olyan titok, ami megérhet egy jó kis heherészést a szerv létezésén. A Hangyák a gatyában vagy az Amerikai pite magyar megfelelőjében tonik spriccel a sliccen át.
Vágólapra másolva!

A Tibor vagyok, de hódítani akarok szókimondó, bárdolatlanul bátor alkotás, hiszen a recskázásról és a fütyi hosszáról szól. A magukat és a nőket felfedező fiúk burleszkszerű ügyetlenkedései azonban nem a trágár tinivilágot mutatják meg, hanem egy konzervatív, értékorientált üzenetet közvetítenek: a szex akkor igazán jó, ha szerelemmel párosul. E romantikus tanulság azt a benyomást kelti, hogy a Tibor vagyok, de hódítani akarok egy szókimondó pöttyös könyv mozgóképes változata.

A burleszkszerűséggel, az egyszerű üzenettel és a vihogós hülyeségekkel nincs semmi baj, erre legalább annyira való a mozi, mint a mélylélektani szorongáskeltésre. Ugyanakkor ez a film hétköznapi, valós szereplőket próbál bemutatni ismerős közegben, de a helyzetek annyira lehetetlenek és idétlenek, hogy a jelenetek feszültségét vagy komikusságát még felületi szinten sem lehet átélni. Az Apám beájulna szintén irracionális fordulatai elfogadhatóak, mert a történet saját rendszerében megállják a helyüket, és a konfliktusoknak van elejük, közepük és végük. Itt azonban az egymásra hányt - korántsem eredeti - helyzetkomikumok félkészen sorjáznak, a poénok kiszámíthatóak, az élcek laposak.

Közben a kamasz szereplők alakítása nagyon is meggyőző, a két főszereplő fiúnak köszönhetően a film nem teljesen érdektelen. A felnőtteknek is vannak jó pillanataik, egyszerűen a tréfák nincsenek eléggé jól kitalálva. Attól, hogy három apáca néha megjelenik, még nem vicces a film. A hatásossághoz vagy még abszurdabbnak, vagy realistábbnak kellett volna lenne. A középutas sületlenség inkább unalmat szül.

Forrás: [origo]
Gregor Bernadett és Fancsikai Péter a filmben

Az erős hiányérzet kulcsa, hogy az alkotók elfelejtették már, hogy milyenek voltak kamasznak. A történet sémákon (kövér fiú, alteros, de mély lány, csúnya dagadt néni) és hasonló külföldi filmek ötleteire épít, teljesen kilúgozva az életszerűséget. Épp ettől a sikamlós jelenetek csupán harsánynak tűnnek, de korántsem izgalmasnak. Egy arany műpénisz mutogatása önmagában nem okoz erős vizuális ingert 12 éves kor fölött, márpedig egy teljes jelenetsort fűztek e tárgy kézben tartására. Egyszerűen 17 évesen nem ennyire infantilisek az emberek, mint ahogy a film mutatja. Kizárt, hogy kaktuszt kötnek a farkukra, hogy hosszabb legyen, vagy együtt próbálnak óvszert húzni magukra a tanáriban. Ez általános iskolás színvonal. Illetve lehetnek ilyenek a nagykamaszok is egy filmben, de akkor teljesen hülyére kell őket venni, és nem lehetnek egyébként sármosak, igaz szerelemre méltóak.

Éppen ezért lehet, hogy elröhögcsélnek majd a nézők Tibi történetén, de a film igazi izgalmat csak a kisiskolások éppen hogy serdülő gondolataiban kelthet.

dr. Igó