5. Erin Brockovich (2000, Steven Soderbergh) Azért került csak az utolsó helyre Julia Roberts karrierjének legünnepeltebb darabja, mert Aaron nem is gennyládát alakít benne, csupán egy szelíd motorost, aki végül azért hagyja cserben a környezettudatos asszonykát és gyermekeit, mert jobban vonzza az országút, mint a bébiszittelés. Azért is kakukktojás ez az Eckhart-életműben, mert a jólfésült, nyálas stílust torzonborz hippi-frizurára cserélte - sokan meg sem ismerték. Csúcs: Erin Brockovich megadja a számait a zajos szomszédnak (a hetedik percnél) + + + 4. Thank You For Smoking! - Köszönjük, hogy rágyújtott! (2006, Jason Reitman) A Juno rendezőjének első sikerében viszont abszolút fullra járatta Aaron a kíméletlen és tenyérbemászó sármját; a dohánykészítők washingtoni lobbistájaként lyukat beszélt az emberek tüdejébe, anélkül, hogy ő maga egyszer is rágyújtana a filmben. Egy fergetegesen gonosz vígjáték, ami már a zseniális főcímtől kezdve kifejti súlyosan addiktív hatását. Csúcs: Nehéz kedvencet választani a mókásabbnál mókásabb jelenetek közül, hiszen a tömegpusztító team (cigi-, fegyver- és alkohol-lobbisták) barátias csúcstalálkozója és az iskolában tartott előadás is felejthetetlen, de talán a Mónika-show-típusú erős kezdést érdemes leginkább kiemelni. + + + 3. A sötét lovag (2008, Christopher Nolan) Az rendben van, hogy Heath Ledger Jokerje lenyúlta a show-t minden idők legjobb képregény-adaptációjában, de az ő semmiből jött, anarchista pszichopatája mellett kellett egy ellentmondásosabb gazfickó is, akinek érdekes a háttér-története. Az igazságszolgáltatás fehér lovagjaként Eckhart szimpatikusabb volt, mint filmen eddig valaha, ezért is ütött annyira a pálfordulása. Kétarc ábrázata kissé trashfilm-gyanús, de a maszk mögött lévő remek színésznek köszönhetően végig hiteles marad. Csúcs: Joker nővérke és kétarcú betege + + + 2. Érzékeny pont (2008, Alan Ball) Egy csomó lányt ismerek, aki egyáltalán nem bánná, ha Eckhart lenne a szomszédja. Így van ezzel a 13 éves, libanoni származású Jasira is, csak azt nem fogja fel, hogy dinamikus ütemben fejlődő "barátságukra" rá lehet húzni a Btk. egynémely passzusát. A fekete humorban és kínos pillanatokban bővelkedő kertvárosi tabló - ahogyan azt a Sírhant művek-es Alan Balltól megszokhattuk - tele van jobbnál jobb karakterekkel, akiket nem lehet a jó/rossz értékduál mentén kategorizálni. Ennek megfelelően a liliomtipró karakterét sem démonizálták - talán pont ez okozta a film vesztét Amerikában. Csúcs: Megnézni csak a moziban lehet, hogy Mr.Vuoso hogyan veszi el Jasira szüzességét az előszobában, de íme egy fokkal ártatlanabb interakció kettejük között. + + + 1. Férfitársaságban (1997, Neil LaBute) Akár programkiáltványnak is tekinthetjük Aaron első kritikai sikerét, hiszen botrányos debütálása óta mindig visszatér a magabiztos gennyládák bőrébe, de későbbi figurái közül egy sem volt nagyobb görény, mint Chad, a nőgyűlölő menedzser, aki fogadásból porig aláz egy hallássérült titkárnőt. Durvább, mint az Érzékeny pont és kegyetlenebb, mint a Thank You For Smoking! - aki látta itt, sose felejti el többé Eckhart ábrázatát. A film rendezője, Neil LaBute is így lehetett vele, hiszen azóta szinte minden filmjében (Gyere! Csere - Egy erkölcstelen mese, Betty nővér, Költői szerelem, Rejtélyek szigete) szerepeltette. Csúcs: Chad szerint a siket titkárnőnek olyan lehet a hangja, mint egy delfinnek + + + Aaron Eckhart további szerepei: A skatulyából kitörésként is értékelhetjük Aaron romantikus hős szerepkörben való bemutatkozását az Ízlések és pofonok című émelyítően giccses filmben, ahol a fagyos Catherine Zeta-Jonest bűvölte bókokkal és spagettivel. Ennél lényegesen érdekesebb volt Helena Bonham-Carterrel alkotott párosa a Conversations With Other Women című kísérletező függetlenfilmben. Sajnos osztott képernyős egyéjszakás kalandjuk nálunk hiánycikknek számít. Nem sok jót lehet mondani viszont a Fekete dália című félresiklott film noirról, noha Aaron mentette a menthetőt, de totális tévedésként kiválasztott szereplőtársai (Josh Hartnett, Scarlett Johansson, Hilary Swank) teljesítményét ő sem tudta felemelni. Kommerszfilmes próbálkozásai A sötét lovag előtt szinte sohasem sültek el túl jól, de emlékezhetünk rá ezekből a filmekből: A felejtés bére, A mag, vagy a Zéró gyanúsított.
|