A Bibliotheque Pascal mágikus film, amelyben Hajdu Szabolcs és két barna lány bűbája, határtalan fantáziája és álmainak gyógyító ereje átrajzolja a kegyetlen valóságot, leszámol a gonosz bohóccal, és láthatóvá teszi a mozi varázslatát.

Török-Illyés Orsolya a filmben
A fura szerzetekkel és meghökkentő eseményekkel teli mesevilág egy hiperrealista, fájóan gyakori és nem túl bonyolult történetvázon indul burjánzásnak. A megélhetési okokból külföldön erotikus munkát vállaló "fele-fele" (román-magyar) Mona (Török-Illyés Orsolya), kislányát, Vioricát (Hajdu Lujza) a nagynénje gondjaira bízza, de a kétes üzletekben és paranormális szolgáltatásokban utazó jósnő-rokontól a gyámhatóság hamarosan elveszi a gyereket. Mikor Mona hazatér, muszáj részletesen beszámolnia külföldi útjáról, mert csak így kaphatja vissza a kicsi Vioricát.
A prostituálttá válás szokásos stációit Mona szárnyaló képzelete, fertelmes férgekkel, csábító tündérekkel, álomlátókkal és látható álmokkal, szálingózó gőzgombócokkal, sebezhetetlen tengerparti betyárokkal, a nászi asztalt körbe zsongó rovarokkal, és egy aberrált sznobokat kiszolgáló angliai kuplerájjal benépesített sztorivá alakítja.
Megszületik hát Mona saját, alternatív igazsága és egészen bizonyos, hogy a gyámügyi hivatalnokot leszámítva, nincs az a tágra nyílt szemű néző, aki kicsit is hőbörögne a mese nyilvánvaló valószerűtlensége okán. Ennek a világnak Mona az úrnője, ő hozza a szabályokat és alakítja a törvényeket. A Mona-univerzumban a hiú férfiak, a csaló apa, és a piti gazember szerető, erőszakos halált halnak és nem csak egyszerűen rútul elhagyják őt. Itt minden esemény szigorúan sorsszerű, a nem tervezett gyermek apja csodaemberré lesz és a kapcsolatuk földöntúli igazolást nyer, hiszen mindketten egyszerre látják ugyanazt az álmot. Mona többé már nem csupán egy kiszolgáltatott, szerencsétlen nő, akinek nincs hatalma a sorsa fölött, mert bár bántják, megalázzák és a testével kereskednek, de meg nem törhetik. Ez a Mona, a legkegyetlenebb kínzások közepette is méltóságot és tartást sugároz. Török-Illyés Orsolya minden porcikájában ott hordozza ezt a lerombolhatatlan bizonyosságot, miközben a szeme legtöbbször félelemmel és rettegéssel teli.
A mese és az álom a Bibliotheque Pascal-ban védelmező és megmentő erővel bír. A vásári bábjáték megélhetést ad, a Viorica álmában életre kelő, masírozó tűzoltó zenekar kiszabadítja és hazahozza a szexrabszolga anyát, és ezzel az ártatlan kislány jó meséje, a strici-Pascal rossz meséje fölé kerekedik. De a gyámhivatal munkását sem pusztán a szánalom ösztönzi végül jóakaratra, hanem Mona csodálatos mesélőképessége és egyénisége is.
![]() |
| Török-Illyés Orsolya (Mona) | Interjú a színésznővel |
A Bibliotheque Pascal varázstükrének segítségével azt is megpillanthatjuk, hogy mi történik, ha egy másik ember ránk bízza az álmát. Születhet ebből akár mély összetartozás is, melynek egy mosolygós kislány lesz a gyümölcse, de áruvá is válhat, ahogy a pénzsóvár nagynéni kezében Viorica különleges képessége. És vajon mit kezd a közönség a neki megmutatott mesével? Minél nagyobb látványosságot akar de iziben, esetleg rácsodálkozik a másikban rejlő csodákra és befogadja azokat, vagy beteges és ártó szándékkal használja, ahogy Pascal és vendégei teszik a világirodalom csodás történeteivel.
![]() |
| Sham Amram (Pascal) | Interjú a rendezővel |
A film teljes hosszában együtt lépdelünk Monával és a mellette suhanó, néha meglóduló kamerával, felvesszük világának ritmusát, tiszteletben tartjuk a szabályait, és végül vele szenvedünk, mikor ezt a tökéletesre csiszolt mesét lerombolja a földhözragadt hivatal, ahol kénytelen tollba mondani a makacs tényeket. De a Hajdu Szabolcs által kreált káprázat eléri a legtöbbet, ami lehetséges, mert az igazság ekkor már nem több mint a cél érdekében kikényszerített, és tökéletesen érdektelen hazugság.
Beszélnünk kell Tildáról
Oscar-díjas, de nem színész. Nő, de néha átalakul férfivá. Gyönyörű, de békához hasonlít. Briliáns elme, aki kívülről fújja a filmtörténetet, de leginkább csintalankodni ...
Beszélnünk kell Tildáról
Oscar-díjas, de nem színész. Nő, de néha átalakul férfivá. Gyönyörű, de békához hasonlít. Briliáns elme, aki kívülről fújja a filmtörténetet, de leginkább csintalankodni ...
Több mint énekesnő
Az egész világ megdöbbent, amikor Whitney Houstont holtan találták Los Angeles-i hotelszobájában. A 48 éves korában elhunyt énekesnő halálhíre bizonyára mély nyomot hagy ...
Beszélnünk kell Tildáról
Oscar-díjas, de nem színész. Nő, de néha átalakul férfivá. Gyönyörű, de békához hasonlít. Briliáns elme, aki kívülről fújja a filmtörténetet, de leginkább csintalankodni ...
Több mint énekesnő
Az egész világ megdöbbent, amikor Whitney Houstont holtan találták Los Angeles-i hotelszobájában. A 48 éves korában elhunyt énekesnő halálhíre bizonyára mély nyomot hagy ...
Beszélnünk kell Tildáról
Oscar-díjas, de nem színész. Nő, de néha átalakul férfivá. Gyönyörű, de békához hasonlít. Briliáns elme, aki kívülről fújja a filmtörténetet, de leginkább csintalankodni ...
Éreztem Angelina Jolie illatát
Hiába töltött két alkalommal is hosszabb időt hazánkban, a földkerekség legismertebb asszonyát eddig szigorúan őrizték a magyar újságírók elől (egy kiválasztottat ...
Jim Broadbent: Thatchernek nem volt humorérzéke
Ki a Harry Potterből, ki Bridget Jones apukájaként, ki pedig Mike Leigh kedvenc színészeként emlékszik rá, de minden mozirajongónak ismerős Jim Broadbent arca. A ...
"Ki lehet bírni akkor is, ha nem tetszik" - interjú Fancsikai Péterrel
Fancsikai Péter a Tibor vagyok, de hódítani akarok kamasz színészéből lett a Krétakör filmfelelőse; első rendezését most mutatták be a Szemlén. A jp.co.de című kísérleti ...
Nincs más, csak mágikus fanszőrzet
A felhozatal idén tagadhatatlanul szerényebb volt, viszont a családias méretű helyszínek és a megrendezés körüli viszontagságok miatt bajtársias hangulat lengte be a ...
Kiült a gyönyör az arcunkra
Kitarthat-e egy poén 80 percen át? - Erre a kérdésre akartam megtudni a választ, amikor helyet foglaltam a Toldi nagytermében a Final Cut - Hölgyeim és Uraim vetítésén. ...
"Minden igazgató megkapta a magáét" - interjú Dieter Kosslickkal, a Berlinale vezetőjével
Dieter Kosslick, aki 2001 óta igazgatja a berlini filmfesztivált, péntek délután villámlátogatásra érkezett a Filmszemlére. Megosztotta velünk a véleményét az Andy ...
Margaret Thatcher egészen emberi
A Mamma Mia!-t rendező Phyllida Lloyd a most is zseniális Meryl Streep közreműködésével egy nagyon női, megható, ám kissé szétszórt és felszínes életrajzi filmet csinált ...
Még jó is lehet a Filmszemle
Az anyagi nehézségek miatt idén szerényebbre tervezett Filmszemle talán mégsem lesz olyan fapados, mint amilyenre számítottunk. Az előző években néha alig tudtunk ...
Elkezdődött a gyűlölet párbaja a Való Világban
Két, egymást igencsak utáló nő küzd a bennmaradásért a Való Világban.
Nem akart a halálig várni
Kicselezte a múzeum biztonsági rendszerét, és kiakasztotta saját képét a Nemzeti Galériában.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.