Szakadó eső, néma csend

Azoknak, akik nem bírják a lassan kibontakozó, drámai művészfilmeket semmiképp sem ajánlom a Látogató-t, ellentétben viszont azon lelkes mozirajongókkal, akik még Tarkovszkij kifejező képi világáért is odavannak, mindenképp. Nekik feltétlenül meg kell tanulniuk kiejteni a finn rendező, Jukka-Pekka Valkeapaa nevét.  Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen fiatal srác (1977-es születésű - a szerk.) ennyire kiforrott filmet hozott össze mindössze két rövidfilm után. Lehetne ugyan kritizálni a Tükör-ből tagadhatatlanul átvett motívumok miatt, de ezek eltörpülnek a varázslatos, sejtelmes hangulat mellett, amit megteremtett. A házat körülölelő erdőt, a kietlen szobákat, a fiú rejtekhelyét, és a börtönt is mind lenyűgöző részletességgel, mérnöki pontossággal fényképezték, folyamatosan kihasználva a tér nyújtotta kompozíciókban rejlő játékosságot. Ezekkel a karizmatikus beállításokkal kerít igazán hatalmába a film.

A Látogató-t talán egy archaikus fabulaként lehetne a legjobban leírni, aminek főszereplője egy elképesztő kisugárzású, vibráló tekintetű, néma fiú, aki egyedül él ijesztő anyjával egy rejtélyes erdő közepén. A film az ő világát tárja elénk, amelybe a természet hangjai hatalmas erővel férkőznek bele, és néhány rövid mondattól eltekintve teljesen elnyomják a beszédet. A szakadó eső, a cipőtalpak kopogása, a szél zúgása hihetetlen atmoszférát teremtenek, ezzel segítve ennek a végtelenül magányos, szorongásokkal teli gyermeknek a megértését. Az őt játszó fiút nyolcszáz jelentkezőből választották ki, és minden bizonnyal megérte a fáradtságot, mert Vitali Bobrov világító kék szemei pár perc után megbabonázzák a nézőt.

A történetben apja egy erőszakos, mogorva bűnöző, akit ő időnként meglátogat a börtönben. Egy tavaszi napon egy meglőtt férfi, az apa ismerőse, érkezik a tanyára, és hiába inti óvatosságra vele szemben az agresszor szülő gyermekét, a férfinak mégis sikerül a bizalmukba férkőznie. Ezzel aztán felbolydul a hömpölygő, hangtalan élet, amelyben addig is csak vergődtek, és a fiú még elveszíti egyetlen barátját, az istálló sötétjében rejtőzködő vadóc lovat is. Számtalan misztikus, sokszor rémisztő, nehezen körülírható és megfejthető esemény zajlik még a ház, és annak lakói körül, amivel erősödik bennünk az érzés, hogy egy valós időn és téren kívüli világba csöppentünk. A Látogató valószínűleg sokféle hatást vált majd ki a nézőkből, valakiben borzongást kelt, valakit meghat majd, de a túláradó képfolyamok kedvelőit biztosan a székhez fogja szögezni.

----------

Látogató (Muukalainen, 2008)
Rendező: Jukka-Pekka Valkeapaa
Szereplők: Vitali Bobrov, Pavel Liska, Emilia Ikaheimo, Jorma Tommila
17. Titanic Filmfesztivál - versenyszekció
színes, 105 perc

Mikor és hol vetítik?

április 18. 16.30, Uránia Nemzeti Filmszínház