Így készült az utolsó magyar film

2010.11.27. 16:58

Bergendy Péter A vizsga című tévéfilmje furcsa, bizonytalan pillanatban készül: épp senki nem tudja, jövőre hogyan és miből forognak magyar filmek. A bizalmatlanság a filmszakmán belül most majdnem akkora, mint az 1957 karácsonyán játszódó kémfilmben, amelyben Nagy Zsolt, Kulka János és Hámori Gabriella figyelik és kergetik egymást.

Az utolsó magyar film

Bergendy Péter most készülő A vizsgá-ja talán az utolsó magyar film, ami idén forog. Pesszimistábbak szerint az utolsó magyar film, ami belátható időn belül forog. A jövő évi költségvetés napról napra változó számaiból egyelőre nem világos, hogy pontosan mennyi pénz lesz jövőre filmgyártásra, az meg pláne zavaros, hogy ami jut, azt ki, hogyan és mire fogja elosztani.

Amikor egy esős, hideg estén ellátogatok a forgatás helyszínére, a kolóniának becézett golgota úti Ganz-telepre, ez jár a fejemben, és nem vagyok vele egyedül. A felvételek szüneteiben újra és újra felmerül a téma, erről beszélgetnek a catering-buszban a színészek és a stábtagok is.

Bodzsár István producer úgy érzi, a bizonytalan helyzet pozitívan hat a csapatra: "senki nem tudja, hogy mi lesz, de mindenki örül, hogy most még dolgozhat, ez sajátos, pozitív hangulatot kölcsönöz a munkának". Bergendy Péter, akinek a 2004-es Állítsátok meg Terézanyut! óta most először nyílt lehetősége ismét egész estés filmet rendezni, azt mondja, igyekszik nem tudomást venni a helyzetről, "próbálok csak erre koncentrálni, kiélvezni, hogy ezt a filmet még engedték elindulni".

A zuhogó esőről rögtön kiderül, hogy egyike azoknak a dolgoknak, amiknek a stáb még örülhet: az egy nap alatt játszódó filmben esős idő van, így amikor éppen száraz időben forgatnak, locsolniuk kell az utcákat, most viszont legalább erre nincs szükség. Két utcai jelenetet vesznek fel, amíg a helyszínen vagyok: az egyikben Kulka János kergeti Hámori Gabit - "majdnem megverem, de aztán mégsem", magyarázza a jelenetet Kulka -, a másikban Nagy Zsolt dörömböl egy ház kapuján, ahol az imént egy alakot látott eltűnni.

Fotó: Pályi Zsófia
Hámori Gabi A vizsga forgatásán | Nézz még több képet! | Fotó: Pályi Zsófia

1957 szentestéjén vagyunk, lassan lezárulnak azok a vizsgák, amelyeken a titkosrendőrség tagjainak, az egykori ávósoknak kell átmenniük, bizonyítva, hogy a forradalom után is megőrizték feltétlen hűségüket a rendszerhez. A vizsgáztatót, egy Markó Pál nevű hithű kommunista tisztet alakítja Kulka János, a vizsgázó, a Jung András nevű fiatal tartótiszt pedig Nagy Zsolt. Markó egy lakásból figyeli a szemközti konspirált lakásban dolgozó Jungot, aki besúgók jelentéseit veszi át. Egyszer csak felbukkan a színen egy csellistanő (Hámori), akinek nyilvánvalóan nincs semmi keresnivalója itt.

Tombol a bizalmatlanság

Bergendy megfogalmazásában Markó és Jung közt "egyfajta apa-fiú kapcsolat van, és ez határozza meg az egész filmet. A fiú vizsgázik, az apa pedig vizsgáztatja. Ide kerül be külső elemként egy nő, akiről nem tudjuk, hogy kicsoda, valami nem tiszta vele kapcsolatban, és a megjelenése oda vezet, hogy megkérdőjeleződik ez az apa-fiú kapcsolat. Akár olyan pszichológiai magyarázatokba is bele lehetne menni, hogy valamilyen ödipális konfliktus jelenik meg a filmben".

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Kulka János A vizsga forgatásán | Nézz még több képet! | Fotó: Pályi Zsófia

Azért - ha hihetünk a színészeknek - egyáltalán nem egy súlyos, lélektani drámára kell számítani. Kulka János lelkesedik, hogy "annyira izgalmas, fordulatos és kegyetlen" volt a forgatókönyv, hogy alig bírta abbahagyni az olvasását. A film őt kicsit A mások életé-re emlékezteti, "de annál gyorsabb, nagyon szaladós, egy nagy rohanás az egész". Nagy Zsolt szerint "film noiros hangulatú kémfilm lesz, majdnem thriller", Hámori Gabi pedig a rá jellemző finomsággal szépen összefoglalja a lényeget: "gyorsan követik egymást az események a filmben, amint egy titoknak a végére jártunk, már jön is a következő. Ez egy sodró lendületű, dübörgő dolog, amiben nincs semmi szentimentalizmus, csak sok éles pillantás. Az emberek folyamatosan figyelik egymást, és ez nagyon izgalmas."

Nagy Zsolt szerint is az egymással szemben táplált gyanakvás a film kulcsa: "Az én olvasatomban ez az egész történet a bizalmatlanságról szól. Hogy nincsenek tiszta viszonyok, mindenki föl van bérelve. A "megfigyelnek"-érzésről szól, amikor érzed a tekintetet a hátadban. Ez egyáltalán nem csak az 50-es évekre vonatkoztatható, most is pontosan ez van, mindenki fél mindenkitől. A képek is a bizalmatlanságot tükrözik majd: zavaros, mozgó, zizegő, remegő képek lesznek. Az operatőr a forgatás előtt mutatott egy filmet, amit azzal a kamerával vettek fel, amit használunk, a Hullámtörés jutott róla eszembe."

Erotikus képek

Az említett kamera egy filmfelvételre is alkalmas digitális fényképezőgép. Tóth Zsolt operatőr részben anyagi okokból használja ezt - A vizsga kisköltségvetésű tévéfilmnek készül -, de Bergendy esztétikai megfontolásokat is sorol: "Szeretnék belecsempészni a filmbe egy kis videoklipes feelinget, olyan erotikus képeket, amiket ezzel a fényképezőgéppel nagyon jól meg lehet csinálni. Furcsa, homályos képeket szeretnénk, amik bizonytalanságot sugallnak. Alapvetően dokumentumjellegűen dolgozunk, kézikamerával mindig ott vagyunk a szereplők közelében, és bátran mozgunk. Kicsit leselkedős, voyeur-hangulatú képeket próbálunk csinálni, olyanokat, amilyeneket a Blair Witch Project-ben lehetett látni, de ezt szeretnénk ötvözni az 50-es évekre jellemző elegáns hangulattal."

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Nagy Zsolt a forgatás szünetében | Nézz még több képet! | Fotó: Pályi Zsófia

Nem csak a képek dinamikusak, hanem a rendezés is. Hámori Gabi meséli, hogy "sok jelenetet többféleképpen is felvettünk, majd csak a vágóasztalon dől el végleg, hogy pontosan milyenek lesznek a filmbeli személyiségek. A lány, akit játszom, lehet, hogy teljesen ártatlan, de az is lehet, hogy valami gyanús van az ő személyiségében is."

Kellenek-e (ügynök)filmek?

A két főszereplőt, Nagy Zsoltot és Kulka Jánost arról kérdezem, hogy szerintük feladata-e egy filmnek, hogy állást foglaljon az ügynöktémáról. Mindketten úgy gondolják, hogy nagyon is. Kulka szerint "a magyar társadalom egyik legnagyobb mételye, jelenének tönkretevője, hogy nem számoltunk el ezzel. Azért is örültem ennek a filmnek, mert végre beszélünk arról, amiről egyébként mélységesen hallgatunk. És ameddig hallgatni fogunk róla, addig ilyen megmérgezett és rémes lesz a hazai közélet, és mindenki gyanakodva fogja méregetni a másikat. Az ilyen filmek valamit segítenek a tisztánlátásban, ha a szembenézésben nem is feltétlenül".

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Hámori Gabi A vizsga forgatásán | Nézz még több képet! | Fotó: Pályi Zsófia

Nagy Zsolt úgy véli, "ha csak a szórakoztatás lenne a dolgunk, akkor a Big Brother-ben vagy a Való Világ-ban beszélgethetne Szutyok és Mocsok az árulásról. Persze egyáltalán nem fontos filmeket vagy színházat csinálni, mert sokkal fontosabb, hogy a négyéves rákos kisgyerek meggyógyuljon, mint hogy én felálljak a színpadra. El lehet vonni a kultúrából az összes pénzt, de akkor azt tényleg adják oda a beteg gyerekeknek, meg építsenek belőle iskolákat."

KAPCSOLÓDÓ CIKK