Thor hazakalapácsol

Kenneth Branagh monumentális szuperhősös fantasy-ja, a Thor, egy esztétikusan izmos isten és az ő fantasztikus csodakalapácsának bolygókon átívelő története. Végül mégsem a bátor képregényhős, hanem a szenvedélyesen kutató Natalie Portman és vicces kis csapata menti meg a filmet.

Thor | Chris Hemsworth

Mikor az energikus nyitójelenetben a titkos tudományos kísérletet folytató diáklányok, és az őket kísérő Andrews professzor (Stellan Skarsgard) útját egy idegen bolygóról száműzött istenség keresztezi, felcsillan a remény, hogy a Thor akár egy kellemesen izgalmas és humoros képregényfilm is lehet. És bár Jane (Natalie Portman), a napocskás-pólós fizikus lány és asszisztense, a sziporkázó politológus Darcy (Kat Dennings) valahányszor feltűnik a színen, az életet lehel a történetbe, de még ők sem bírnak el az egész filmet eluraló univerzális családdrámával.

Ugyanis Thor (Chris Hemsworth) becsapódása után a rendező beilleszt egy feleslegesen hosszú ismertetőt, amelyben felvázolja a kiátkozás előzményeit, és az örök birodalom, Asgard, egyben Thor lakóhelyének aktuális erőviszonyait. Persze mindezt roppant monumentális díszletek között, egy egzotikus bolygón, ahol a félelmetes megjelenésű jégóriások a gonoszok, de szerencsére a mindenség bölcs atyja, Odin (Anthony Hopkins) tartós békét hoz az univerzumba.

Úgy fest azonban, hogy Odin nevelési stratégiája kevésbé volt sikeres, mint uralkodása, mert aktuálisan egy gyanúsan fondorkodó kisebb fiút, Lokit (Tom Hiddleston), és trónörökösként, az öntelt Thort tudja felmutatni. A szőke királyfi meglehetősen rocksztárosan értelmezi a feladatát: tör, zúz, szabálytalankodik, valamint képtelen betelni varázspörölyével és természetfeletti képességeivel. Egy csúnya szóváltást követően végül Odin kiátkozza fiát, aki eztán szuperereje nélkül kénytelen boldogulni a Földön.

Thor | Chris Hemsworth, Anthony Hopkins és Tom Hiddleston

Miközben ideát Thor jelentős személyiségfejlődésen megy keresztül, az Asgardon tovább bonyolódik a testvérviszály és az apa-fiú ellentét, valamint megtörténik a mocskos árulás is - jó akciódúsan. Csak sajnos mindez fele annyira sem szórakoztató, mint az olyan kis funkciónélküli gyöngyszemek, mikor a sivatagba robbantott krátert még az illetékes öltönyös emberek kiérkezése előtt egy szempillantás alatt belakják a helyiek, előkerülnek a grillszettek, beindul a sütögetés és kisebb fesztivál kerekedik, melynek keretében a duhajkodó férfiak a földönkívüli kalapáccsal ismerkednek. De legalább ennyire vicces Darcy majdnem minden megnyilvánulása is, amiből arra következtetünk, hogy Kat Dennings vagy protekciós, vagy kikunyerálta a rendezőtől az összes vicces dialógust.

Kat Dennings és Kenneth Branagh rendező a Thor forgatásán

Egyébként szép kerekre szerkesztett a Thor cselekménye, van benne jellemfejlődés, amelynek a végén a hős méltóvá válik az uralkodásra, és szerelmi szál tábortűznél tátott szájjal elaléló nővel, meg akciók 3D-ben, csak mindez kicsit sok hűhó azért a néhány poénért. Számba véve azt a sok befektetett pénzt és energiát egyáltalán nem biztos, hogy az alkotók elérték a céljukat, mert egy szépen kidolgozott férfi felsőtest és egy erejétől megfosztott isten szerencsétlenkedésén kívül nem sok emléket hagy a film a nézőben.