Magyar lány Brad Pitt és a zombik között

Brad Pitt nagyon figyelmes, és Málta a Földközi-tenger Hollywoodja - tudtuk meg Egres Katinkától, aki négy éve tűnt fel a mozivásznon a Megy a gőzös című filmben. Azóta született egy kislánya, és külföldön próbálkozik filmezéssel. Most éppen Brad Pitt-tel forgat a World War Z című nagyszabású zombifilmben, legutóbb viszont egy drasztikus gyilkosság áldozatát alakította. A 27 éves színésznő először az [origo] olvasóinak meséli el, hogy milyen volt, amikor maga Brad Pitt hívatott neki orvost.

- A magyar mozikban 2008-ban láttunk utoljára a 9 és 1/2 randi-ban. Mi történt veled azóta?

- Közvetlenül utána következett egy sűrű időszak, szerepeltem a Pirkadat című magyar tévéfilmben és a Cinka Panna című nemzetközi produkcióban. Filmezés mellett, négy színházban játszottam egyszerre. Az életem legnagyobb szerepét csak ezután kaptam meg, édesanyaként. 2009-ben született egy elragadó kislányom.

- A gyerek után nehéz volt felvenni a fonalat és újra munkát keresni?

- Számoltam vele, hogy nem lesz könnyű. Aztán a Jóisten meghallgathatott, mert éppen idén, mikorra a kislányom már elég nagy lett ahhoz, hogy újra munkát tudjak vállalni mellette, egyik filmes felkérés követte a másikat.

- Látom, hogy több külföldi filmben is szerepeltél az utóbbi években. Hogyan kaptad meg ezeket a munkákat?

- Három évvel ezelőtt, amikor egy angol nyelvű egyetemi ösztöndíj keretében először jártam Máltán, megmutattam a filmes anyagomat egy helyi castingigazgatónak. Láthatóan tetszett neki az anyagom, mert elkezdett válogatásokra hívni, amiket eleinte online végeztünk. Így kaptam meg például az első német szerepemet A Vatikán ügynöke című sikeres német sorozatban. Aztán volt, amikor már személyesen kellett megjelennem egy-egy komolyabb szerep kedvéért. Először csak egy pár mondatom volt angolul egy olasz-amerikai rövidfilmben, aztán a következő alkalommal már egy egész jelenetre hívtak, valamint felkértek, hogy legyek a főszereplő dublőre is. Végül mindez olyan jól sikerült, hogy a következő filmjükben (Souvenir) már nagyobb feladattal bíztak meg. Utolsó körös válogatásra jutottam be Lee Tamahori világhírű rendezőnél, aki például a Halj meg máskor című James Bond-filmet jegyzi.

Egres Katinka a Souvenir című olasz-amerikai film forgatásán

- Most mit csinálsz Máltán?

- Jelenleg épp két filmben forgatok párhuzamosan, valamint egy nagyobb epizódszerep-válogatás eredményére várok. Ide nagyon sok film érkezik a világ minden tájáról, Japántól Amerikáig. Igazán ideális forgatási hely, vonzó a filmkészítők számára, mert az év nagy részében megbízható az időjárás, és gyönyörű forgatási helyszíneket lehet találni viszonylag elfogadható áron. De augusztustól már Magyarországon leszek, és már nagyon várom, hogy újra az anyanyelvemen dolgozhassak.

- Hogyan kerültél bele a World War Z című filmbe?

- Válogatás útján, mint minden filmnél.

- Mi a szereped a filmben?

- Egy újságírót alakítok.

Egres Katinka smink közben a Souvenir című film forgatásán

- Mennyi időbe telik, amíg besminkelnek téged?

- Ennél a szerepnél szinte semeddig, teljesen natúr sminkem van. Azonban a legutóbbi filmben például kétszer is sminkelési rekordot döntöttünk: kerek hat óráig tartott karakteremnek, Luciának, egy drasztikus gyilkosság áldozatának teljes sminkje, a halott Luciáé még ezt is felül múlta két órával. Tehát összesen nyolc órát ültem a sminkkocsiban, nem is egyszer. Természetesen az arc sminkelése mellett a sebek felhelyezése, a vállak, kezek, lábak maszkolása tartott a legtovább.

- Meséld el kérlek az első találkozásodat Brad Pitt-tel!

- A World War Z forgatásán találkoztam vele először személyesen, minden jelenetben ő is jelen van. Nagyon figyelmes. A második forgatási napon futás közben hátra kellett fordulnom, és ettől az egész bal hátizmom görcsbe rándult, és csak a jelenet végére tudtam újra kiegyenesedni. Brad látta, hogy valami nincs rendben és rögtön kérdezte a többieket, hogy jól vagyok-e. Hiába mondtam neki, hogy már rendben vagyok, gyorsan odalépett hozzám, hogy nővért hívjon és ragaszkodott hozzá, hogy megvizsgáljanak. Nagyon kedves gesztus volt tőle, igazán nem az ő dolga lenne ilyesmivel foglalkozni egy ekkora stábban.

Brad Pitt a World War Z című film forgatásán | Fotó: AFP

- Beszélgettetek is? Milyen arc?

- Egy ekkora film forgatásán eléggé időhöz kötött munka folyik, ezért hosszabb beszélgetésekre nemigen van alkalom. Nemcsak főszereplője, hanem producere is a filmnek, szóval bőven van munkája. Ehhez képest elképesztően kedves, türelmes, a szakmánkhoz feltétlenül alázatos, két lábbal a földön álló embernek ismertem meg. Még több mint 14 óra kemény munka után is van türelme mosolyogva, hangosan megköszönni a munkát mindenkinek.

- Milyen nemzetiségű emberekkel dolgozol főleg együtt?

- A világ minden részéről vannak itt emberek, nagyon összetett csapat. Összefutottam például egy cseh kaszkadőr-szakértővel, akivel már évekkel ezelőtt Szlovákiában is együtt dolgoztunk.

- Láttam, hogy nemrég Angelina Jolie is kilátogatott a forgatásra a gyerekekkel. Találkoztál velük?

- Nem találkoztam velük.

Brad Pitt a World War Z című film forgatásán | Fotó: AFP

- A World War Z-t Marc Forster (Én, Pán Péter, Quantum csendje) rendezi. Ő hogyan dolgozik?

- Ez itt egy amerikai megaprodukció, közel ezer statisztával dolgoznak naponta, ehhez jön még körülbelül ötszáz stábtag. Minden részfeladatra külön szakember jut, a rendezőnek "csak" az a dolga, hogy a legvégső, legfontosabb kérdésekben döntsön. Ahhoz képest, hogy minden az ő kezében összpontosul, Marc elképesztően figyel mindannyiunkra, és mosolyogva jár-kel közöttünk. A legtöbben szerintem nem is sejtik, hogy ő a rendező. Csakúgy, mint Brad, ő is rendkívül barátságos, szerény ember.

- A World War Z magyarországi forgatásán is fogsz dolgozni?

- Szerettem volna otthon forgatni a filmben, de mivel itt már biztos szerződést ajánlottak, ezért elfogadtam. Ettől függetlenül már jelezték, hogy valószínűleg számítanak rám a kamera másik oldalán, amikor Magyarországon lesznek.

- Téged kérdezgetnek a többiek, hogy milyen hely az a Magyarország?

- Sokszor kérdeznek Magyarországról, és büszkén mesélek nekik az eredetünkről, már amennyit tudni vélünk róla. A rovásírásunkról például, amivel nem minden nemzet dicsekedhet. Vagy arról, hogy egyesek szerint a mi nyelvünk bír a legtöbb ősi nyelvrészlettel, úgynevezett etimonnal. Kimutathatóan körülbelül hatvannyolc százalékban, míg olyan világnyelvek, mint az angol, a német vagy a francia csak 4-5 százalékban tartalmazzák ezeket az ősi formulákat. Gondolhatod, hogy elcsodálkoztak.

- Mennyi pénzt lehet keresni egy ilyen filmmel?

- Most mondjam azt, hogy nem illik ilyet kérdezni? Mert szerintem nem illik. Te mit válaszolnál, ha egy ország szeme láttára kérdeznék meg tőled, hogy mennyit keresel az [origo]-nál? Publikus? Még soha egyetlen riportban sem olvastam ilyen kérdést, hogy X. rendező, szövegíró vagy színész "mekkorát akasztott" egy filmjén. Egyébként nem kell semmi extrára gondolni, mi nem az amerikaiakkal állunk szerződésben, hanem egy helyi filmes céggel, akiknek fix fizetési rátáik vannak minden munkakörre, függetlenül a produkció nagyságától vagy büdzséjétől.

Egres Katinka a Gemelle című olasz-amerikai film forgatásán

- Az utóbbi hónapokban két magyar színésznő (Bordán Lili, Osvárt Andrea) is főszerepet kapott jelentős amerikai tévésorozatokban. Ez reményt ad? Most akkor te is rá fogsz feküdni a külföldi karrierre?

- Ezt azért így nem mondanám. Ha csak a karrieremre koncentrálnék, lehet, hogy elvetném a sulykot. Nekem szükségem van egy egészséges egyensúlyra az életemben, harmóniára a teljes értékű alkotáshoz. Egyik kedves egyetemi professzorom mondta jól annak idején: "Minden igazi művésznek szüksége van termékeny semmittevésre." Nekem semmittevés helyett egy kis meditáció vagy a hétköznapi élet csodálatos feladataival való megbirkózás is megteszi, így legalább színészként lesz honnan merítenem. Szerintem nekünk, a kultúra közvetítőinek az lenne a fő feladatunk, hogy a közönséghez szóljunk, meg tudjuk őket szólítani, az ő problémáikat, örömeiket, életüket nagyító alá helyezve mutassuk be nekik. Szakmabeliként mindenképpen fel kellene tennünk egy kérdést magunknak: hogyan játsszam el, honnan tudjam, hogyan meséljek arról, hogy milyen egy "normális" ember élete, mi élteti, mi érdekli, mi szomorítja el, ha mi magunk sosem éltünk ilyet?