A mell kevésbé para, mint az erőszak

2014.04.18. 16:09

Senki nem tudja, hogy van-e bármi értelme, néha bizarr helyzetekhez vezet a moziban, és sok pénzbe kerül, a filmek korhatár-besorolása a Filmtörvény szerint mégis halálosan komoly dolog. Utánajártunk, hogyan működik a rendszer, kiderült az is, hogyan lehet a forgalmazókat az őrületbe kergetni matricák segítségével, és eljátszottunk a gondolattal, milyen lehet egy korhatár nélküli, ám meztelenkedést felvonultató film.

A Noé-ra ültünk be a moziba, rögtön kezdődik a film. Megjelenik a vásznon a jól ismert korhatárkarika, és egy komor hangú férfi tudatja is velünk, hogy a film "tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott", de meglepetésünkre még azt is hozzáteszi vészjóslóan, hogy: "erőszak". A közönség nevetésben tör ki, annyira komikus hatást kelt. A Rio 2 című animációs filmnél még bizarrabb dolog történik: bár a papagájos mese korhatár nélkül megtekinthető, egy férfihang a film előtt benyögi, hogy ami következik, az bizony "félelemkeltő tartalom".

Részlet a Noé című film plakátjárólForrás: UIP Dunafilm

Ezek korántsem az első furcsaságok a magyar korhatár-besorolásokkal kapcsolatban. A Filmtörvény 2012-es módosításakor írtunk arról, hogy ha a filmforgalmazók és a korhatárbizottság is betartaná a törvényt, akkor a hollywoodi filmek csak 2-3 hónapos késéssel kerülhetnének a magyar mozikba, mert a forgalmazók elméletben kötelesek minden filmjük egy példányát legkésőbb 30 nappal a bemutató előtt benyújtani a bizottságnak. Ez pedig csak akkor volna lehetséges, ha megvárnák vele a Blu-ray- vagy DVD-megjelenést, hiszen a digitális kópiák, amelyekről már gyakorlatilag minden filmet vetítenek, általában nem érkeznek meg a forgalmazóhoz 30 nappal a premier előtt, és nem is lehet őket benyújtani sehova.

Abból, hogy a hollywoodi filmek szerencsére 2012 óta sem érkeznek több hónapos csúszással hozzánk, világosan kiderül, hogy a bizottság a fenti szabályt rugalmasan kezeli, és beérik azzal, hogy a forgalmazó - nyilván amilyen hamar csak tudja, hiszen saját érdeke, hogy reklámhordozóira minél hamarabb rátehesse a végleges besorolást - levetíti nekik a filmet.

Más tekintetben viszont drákói szigor jellemzi a bizottságot: ha összehasonlítjuk más európai országok korhatár-besorolásait a mieinkkel, azt látni, hogy nálunk rendre magasabb korhatár-kategóriába kerülnek a filmek, a magyar döntések jellemzően inkább a híresen szigorú amerikaiakhoz állnak közelebb. Az Amerikai pite: A találkozó például Franciaországban korhatár nélkül ment, Dániában 7 éves kor alatt nem ajánlották, Németországban 12-es karika volt rajta, nálunk viszont 18-as. Az USA-ban R-besorolást kapott, ami nagyjából a mi 16-os és 18-as karikánk közé esik (17 év alatt csak szülői kísérettel megtekinthető).

A korhatár-besorolás fő célja természetesen a szülők tájékoztatása, de igazából senki nem tudja, hogy a magyar szülők mennyire veszik tekintetbe a jelzéseket. A Rio 2-t forgalmazó InterCom marketingvezetője, Rajki Péter elmondta nekünk, hogy számukra az lett volna ideális, ha az animációs film simán korhatár nélkül kerül mozikba, de most aggódik, hogy a „félelemkeltő tartalom” elriasztóbb lesz a szülők számára, mint a 6-os karika lett volna.

Elképzelhető, hogy a bizottság kifejezetten a forgalmazót segítő szándékkal döntött úgy, hogy megjegyzéssel kísérve ugyan, de a korhatár nélküli kategóriában hagyja a filmet, ezt azonban nem tudhatjuk biztosan, mert személyesen nem beszélhettünk a bizottságból senkivel, aki jelen volt a döntésnél. Az NMHH kommunikációs osztálya ugyan három nap után megválaszolta az e-mailben elküldött kérdéseinket, de csak döntéseik hivatalos indoklásait küldték el. Így megtudtuk, hogy a Rio 2 esetében "az tette szükségessé a tájékoztató szöveg alkalmazását, hogy bár egyértelműen kisgyermekek számára készült a filmalkotás, azonban a filmben több szálon futó fenyegetettség van jelen, melyet akcióban és intenzív audiovizuális hatásokban bővelkedő jelenetekben ábrázolnak".

Az említett kétféle tájékoztató szöveg mellett egyébként lehet, hogy hamarosan továbbiakkal is találkozunk majd a mozikban, mert a törvény által előírt repertoárban még ezek is szerepelnek: meztelenség/szexualitás, droghasználat, kirekesztés, káros magatartásminta, nyelvezet, téma. A bizottság elméletileg bármelyik korhatárkarikát kombinálhatja bármelyik szöveggel, de, mint az egyik forgalmazó munkatársa megjegyezte, némelyik párosítást elég nehéz elképzelni a gyakorlatban, a "korhatár nélkül megtekinthető - meztelenség" kombinációt például legfeljebb abban az esetben, ha meztelen babapopsikat mutogatnak a filmben.

Egy lehetséges korhatár + tájékoztató szöveg kombinációForrás: Origo

A bizottság összesen huszonöt főből - főként pedagógusokból és pszichológusokból áll -, akik közül hétnek kell jelen lennie minden döntésnél, és a hétből egyvalaki mindig a filmforgalmazók képviselője kell hogy legyen. Ezt a posztot általában Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének alelnöke tölti be, de többször részt vett már bizottsági ülésen Bálint Péter is, aki a UIP Duna filmforgalmazó vezetője és a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke. Bálint azt mondja, a Noé esetében biztosan pozitív attitűd állt a döntés mögött: kaphatott volna a figyelmeztetéssel kiegészített 12-es karika helyett 16-os karikát is, de akkor a tanárok nem viszik el 12 és 16 év közti diákjaikat a filmre, így viszont ez az iskolás korosztály nem szorul ki a nézők közül.

Bár a forgalmazók időnként túl konzervatívnak tartják a besorolásokat, általában nincs kifogásuk a döntések ellen, azt pedig kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a bizottság részéről folyamatosan segítő, rugalmas hozzáállást tapasztalnak. Inkább a kevéssé életszerű törvényből fakadó buktatókat nehezményezik, például azt, hogy minden filmet kétszer kell korhatárjelzéssel ellátni. A besorolás ugyanis többlépcsős folyamat: a bizottság már a filmelőzetes alapján ad egy előzetes besorolást (ezt szaggatott korhatárkarika jelzi), majd a film megtekintése után végleges korhatárt (tömör karika) szabnak meg, amiről írásban értesítik a forgalmazót.

A törvény előírja, hogy a döntés kézhezvételétől számítva a forgalmazónak öt napon belül le kell cserélnie az összes reklámanyagán az előzetes karikát a véglegesre, még abban az esetben is, ha a két besorolás ugyanaz (de ekkor hét napja van rá). Ezt a plakátok esetében általában úgy oldják meg, hogy matricával átragasztják a karikát, ami rengeteg munkát, tetemes költséget, és a beszámolók hangvételéből ítélve sok bosszúságot jelent a forgalmazók számára.

Részlet a Rio 2 plakátjárólForrás: InterCom

Mivel menet közben nincs egyeztetés a bizottság és a forgalmazó közt, amikor a forgalmazó megkapja a besorolást, elvben két dolgot tehet: elfogadja vagy fellebbez. Utóbbira is van példa, de igen ritka, mert a fellebbezést írásban kell benyújtani, és amíg a bizottság el nem bírálta, és szintén írásban nem értesítette döntéséről a forgalmazót, addig az eredetileg megítélt korhatárt kell használni. Tehát, még ha végül a forgalmazó számára kedvező döntés születik is, mire az megérkezik, a filmet valószínűleg már bemutatták, és ekkor már a forgalmazónak sem áll érdekében, hogy az összes reklámfelületén lecserélgesse a korhatárkarikákat.

Filmelőzetest sem lehet korhatár-besorolás nélkül levetíteni, ami azért problematikus, mert a hollywoodi stúdiók nagy filmjeinek előzetesei mostanában rendszerint embargósak, azaz a hazai forgalmazó egy előre megszabott időpontban teheti ki az internetre / kezdheti vetíteni a mozikban az előzetest, és csak nagyon röviddel ez előtt kapja meg a videót. Jó esetben az előzetes már magyar szinkronnal együtt érkezik, azonban ekkor meg kell még várni a bizottság korhatárdöntését, hogy a karika rákerülhessen. Ez az oka annak, hogy pont a legnagyobb blockbusterek előzeteseinél sokszor akár egy hetet vagy még többet kell várni arra, hogy az angol verzió után megjelenjen a hivatalos magyar változat is.

Amerika kapitány: A tél katonájaForrás: Fórum Hungary

Kérdés, hogy a magyar rendszerben, ahol a korhatár-besorolás csak ajánlás, de a mozikban bárkit beengednek bármilyen filmre, a forgalmazó számára mekkora jelentősége van annak, hogy a filmje milyen besorolást kap. Egy fontos szempont, hogy a magasabb besorolás mindenképp szűkíti azok körét, akikhez a film hirdetése eljut: 16-os karikától felfelé a tévében csak este 9 után reklámozható a film, a mozikban pedig nem mehet egy film előtt a filmnél magasabb besorolású előzetes.

A múlt héten bemutatott Amerika kapitány: A tél katonája az első Marvel-szuperhősfilm, amely nem 12-es, hanem 16-os karikát kapott nálunk (tehát ezúttal a magyar bizottság még az amerikainál is szigorúbb volt, náluk belefért a film a PG-13, azaz 13 éven aluliaknak nem ajánlott kategóriába), de Farkas Sándor, a filmet forgalmazó Fórum Hungary vezetője szerint bevétel szempontjából valószínűleg nincs nagy különbség a két korhatár-kategória közt, ahogy általában a 16-os és a 18-as közt sem.

Az Amerika kapitány besorolásából is kitűnik, hogy a magyar bizottság (szemben a prűdnek tartott amerikaival) inkább ugrik az erőszakra, mint a szexre. Farkas tréfásan megjegyezte, kíváncsi lenne, az amerikai bizottság mit szólna hozzá, ha tizenkét mell menne egymás mellett, mint a Coming out című magyar vígjáték előzetesében, amely nálunk belefért a 12-es kategóriába.

A forgalmazók szerint a besorolásnak pénzügyi jelentősége számukra elsősorban a gyerek- és családi filmeknél van, amelyeknél nem mindegy, hogy korhatár nélkül, 6-os karikával vagy 12-essel kerül mozikba a film: feltételezik, hogy a szülők a legtöbb esetben nem viszik el kisgyereküket korhatáros filmre. Rajki szerint más esetekben viszont a magasabb korhatár még kedvező is lehet, érzése szerint például az Amerikai pite – A találkozó-nak (amelyet a UIP forgalmazott) kifejezetten jót tett, hogy a sorozat korábbi, 16-os besorolású részeivel szemben 18-as karikát kapott, mert ettől csak vagányabbnak tűnt a film, és dőltek rá a nézők.

A forgalmazók próbálják elérni, hogy a törvény közelítsen a realitáshoz, de addig is elsősorban a bizottságon múlik, hogy milyen engedményekre hajlandók. Úgy tűnik például, arra már rájöttek, a film előtt morcos hangon bemondott tájékoztató szövegek nevetségesen hatnak: információink szerint a jövőben a mozikban elegendő lesz ezeket szövegesen megjeleníteni a vásznon.