Majdnem belefagyott a színésznők lába a cipőbe

2017.04.09. 17:27

Februárban tudósítottunk arról, hogy Örök tél címmel magyar film készül, amely az ukrán munkatáborokba tömegesen elhurcolt, embertelen körülmények között robotra kényszerített nők ezreinek állít emléket. Márciusban kint jártunk Szász Attila történelmi filmjének forgatásán, és így testközelből is megnézhettük a borzalmak színhelyéül szolgáló barakkokat. Az alkotók meséltek a fizikailag és lelkileg megterhelő forgatásról, térdig hóban menetelésről és elfagyott lábujjakról, de az is szóba kerül, miért élvezi Csányi Sándor, hogy egy olyan karaktert játszhat, aki keveset mond, de azt mindig őszintén.

Csípős levegő, sár, alattomos szél. Stílszerűen hűvös kora tavaszi időben érkeztünk meg az Örök tél forgatási sajtónapjára. Szász Attila történelmi filmjéhez a Mafilm fóti telephelyén rendeztek be korhű díszletet: a második világháború után kényszermunkára elhurcolt, málenkij robotra ítélt emberek hosszú évtizedekig tabuként kezelt történetének játékfilmes feldolgozása nagyrészt egy szovjet munkatáborban, Gupvi lágerben játszódik. Ezt láthattuk: öt-hat barakképület, háromméteres fakerítés szögesdróttal megerősítve, a bejárat fölött vörös csillag. Csak a közeli autópálya zaja töri meg a nyomasztó atmoszférát.

Az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

Nemcsak a sajtó képviselőinek újdonság a környezet, a színészeknek is: a látogatás a stáb első forgatási napjára esett a lágerben, a női barakkban. „Tizenkét-tizenhárom napot forgatunk itt, még jó három hetet, a sok szünet és ünnepnapok miatt” – meséli Szász Attila az Origónak. Noha első alkalommal lakták be a barakképületeket, ez már a forgatás nyolcadik napja: előzőleg a szentendrei skanzenben találtak „egy sváb falusi környezetet, ahol jól lehetett dolgozni, kívül-belül”, valamint szlovák helyszínekkel helyettesítették az ukrán külsőket. Bányahelyszín is lesz, oda Fót után költözik át a stáb.

Lesz hó!

A február elején tartott sajtótájékoztatón többször is szóba került, hogy létkérdés a havas táj, és a készítők szabályosan „üldözik a havat”. Szász Attila megerősíti, lesz rendes hó a filmben, a szlovákiai forgatáson sikerült megcsípni. A lágerben március lévén nyoma sem volt hónak, de ez a filmben már nem így lesz. „A külsőket, az udvart hó fogja fedni, mert egy ukrán táborban vagyunk – nyugtatott meg a rendező. – Itt az lesz, amit mi kreálunk.”

Az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

A fóti díszletet alkotó épületek egyébként már léteztek, csak statikailag kellett megerősíteni őket, mert életveszélyes állapotban voltak. „Van, ahová máig nem tudunk bemenni, de azt a kettőt, ahol belül is forgatunk, megerősítettük. A kerítéspalánkot, őrtornyokat abszolút a mi díszlettervezőnk hozta létre, és a belső berendezést is.”

A barakk hálórészlege az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

A barakk hálórészlegébe, mivel ott zajlott a forgatás, csak kívülről pillanthattunk be, de a parancsnoki szobát és a gyengélkedőt bejárhattuk; a kellékesek régi borotválkozószettel, orvosságos üvegcsékkel, cirill betűs könyvekkel, obligát Sztálin-fényképpel járultak hozzá a korhangulat megteremtéséhez.

Nem kezdünk el nyafogni, hogy fázik a lábujjunk

Az udvaron pufajkás őrök, elnyűtt ruhát és fejkendőt viselő nők álldogálnak a forgatás szüneteiben, köztük a női főhőst, Irént játszó Gera Marina, valamint az usánkás, bajuszos Csányi Sándor, aki a férfi főszereplőt, Rajmundot kelti életre. Amikor arról kérdezem a színészeket, hogy mennyit számítanak, mennyit nyomnak a latban az efféle külsőségek az átlényegülésben, mindenki kiemeli, hogy a mostoha körülmények miatt valamivel könnyebben bele tudják képzelni magukat egy amúgy szinte felfoghatatlan élethelyzetbe.

Gera Marina és Csányi Sándor az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

„Az a durva, hogy ha nem tudnám, hogy ezek megtörténtek, kábé képtelenség ezt elképzelni” – fogalmazott Kurta Niké, aki egy Vera nevű, a háború alatt megözvegyült, aránylag jobb módú lányt játszik, és aki a Kút után ismét egy női sorsokra kihegyezett filmben szerepelhet.

Kurta Niké az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

„Amikor a nagyszüleim, a családom mesél ezekről a történetekről, akkor sem tudom felfogni, hogy ez nem fikció, amit most csinálunk. Nyilván ilyenkor az ember nem kezd el nyafogni, hogy, ú, fázik a lábujjam… azt érzi az ember, hogy nincs joga bármiért panaszkodni.”

Amikor menetelünk, tényleg menetelünk

„Voltak olyan jelenetek, ahol menetelünk, és tényleg meneteltünk. Nagyon egyszerű dolgot mondtam ezzel, de önmagában az a hangulat, hogy hosszan menetelünk, és jön még az ötvenfős stáb is velünk, olyan érzés, mintha tényleg menetelnénk.” Ezt már a beesett arcú, koszosra és ráncosabbra sminkelt Gera Marina mesélte. Elmondta, volt egy-két dolog, ami komoly fizikai megterhelést jelentett, és amellett, hogy színészként ez nagy feladat, nagy élmény, megtapasztalt valamit – persze, közel sem ugyanazt, csak egymilliomod részt – abból, amit az elhurcolt nők éltek át.

Gera Marina az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

„Ezzel nem azt akarom állítani, hogy én most hős lettem ettől – nyomatékosította. – De amikor azt éreztem, hogy mindjárt belefagy a lábam a cipőbe, akkor megértettem, hogy miután a dédipapám hazagyalogolt, miért küszködött azzal, hogy levágják-e a lábát, vagy sem. Tudni, hogy ez nem pár óráig, pár napig, pár hónapig tartott, hanem évekig, az döbbenetes.”

A színészek talán már letudták a legnagyobb fizikai igénybevételt, a forgatás azon szakaszát, amikor, Szász Attila szavaival élve, „térdig süllyedtek a hóban a korabeli cipőjükben.” De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne lelkileg is megterhelő az Örök tél-ben szerepelni.

Csányi Sándor, Gera Marina és Szász Attila rendező az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

A szünetben elsőként csíptem el Gera Marinát egy rövid interjúra, és látszott rajta, hogy nehezére esik mentálisan kilépni a szerepből, a közeg teremtette tudatállapotból, sokáig keresgélte a szavakat. „Szerintem ilyenkor nem is feladatom, hogy kilépjek – érvelt, hisz ez nem egy színházi előadás, ami pár óra után véget ér. – Amíg most ebben vagyunk, addig ebben is kell élni. De őszintén szólva, most nagyon szeretek ebben élni.”

Csányi Sándor rettentően élvezi, hogy alig beszél

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Csányi Sándor is, akit a helyszínen nem sikerült diktafonvégre kapni, utólag értük el telefonon. Kiemelte, hogy lélekben mindig rá kell készülnie a felvételre, a történet atmoszférája megkövetel egy „sűrű állapotot”, nagyfokú koncentrációt: egy-egy forgatási nap megkezdése előtt az kell, hogy ne beszélgessen, inkább üljön fél órát egyedül.

Csányi Sándor az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

„Utoljára a Kontroll-nál éreztem ilyet, hogy ez inkább személyiségszerep”, azaz olyan figura, aki sok párbeszéd helyett kevés gesztussal, intenzív jelenléttel, sűrű tekintettel kommunikál. Csányi rettenetesen élvezi ezt a kihívást: „Mámorító érzés.”

Kulka János és Csányi Sándor a Kontroll című filmbenForrás: Budapest Film

A sajtónap egybeesett Csányi első forgatási napjával, az első jelenetében Rajmund, akinek szabad bejárása van a női barakkba, az egyik női szereplőt keresi, mert egy ideje már nem látta, miközben egy jelentősebb szereplő megbetegszik, őt ápolják a többiek. A férfi ekkor kezdi el tanítgatni Irént egy-két apró fogásra, ő ugyanis megtalálta a módját annak, hogy kicsit szabadabban közlekedjen, megszerezte azt a csere- vagy fizetőeszközt, ami megnyit számára néhány kaput.

Az ítélkezés már a néző dolga

Arra a kérdésre, hogy Rajmund cinikus haszonleső-e, vagy ez csupán túlélési stratégia, Csányi épphogy azt hangsúlyozta, mennyire hiányzik a cinizmus a figurájából. „Nagyon ritka ez a fajta karakter, aki szinte mániákusan igazat mond.” Példaként egy olyan párbeszédrészletet említett, amelyben Rajmund nyíltan megmondja Irénnek, hogy van egy gyönyörű felesége, de tudja, sosem fog hazatérni hozzá, ezért úgy döntött, hogy Irénnel akar élni. A próbák során felmerült, kihagyják-e a „gyönyörű” szót, de Csányi fontosnak érezte, hogy ez elhangozzon, hogy nyilvánvalóvá tegye, szereti a feleségét, és más körülmények között hű maradna hozzá.

Csányi Sándor az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

A túlélés része, hogy egy ilyen felfoghatatlan helyzetben, „az emberi lét legszélén” nem lehet betartani a civilizált viselkedés berögzült normáit, nem teheti meg senki, hogy másnak ad kenyeret, ha ő is éhezik, vagy nem veszi le a kabátot a halottról, ha fázik. „Mindenki nyomja le egymást a víz alá, mindenki fuldoklik” – foglalja össze Csányi, aki épp ezért nem úgy játssza el Rajmundot, hogy ez egy rossz ember, nem ítélkezik fölötte. „Az a néző dolga.”

Rend van, mindenki teszi a dolgát

A színész először dolgozik Szász Attilával, és hosszan méltatta a rendezőt, mondván, Szász érdeme, hogy rend van, nincsenek fölösleges instrukciók, mindenki teszi a dolgát, és naponta hét-nyolc jelenetet felvesznek, miközben a napi átlag gyakran ennek a harmada szokott lenni.

Csányi Sándor és Farkas Franciska az Örök tél forgatásánForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az is lényeges, hogy a forgatás előtt lepróbálták az összes jelenetet. Az alapos előkészítésre azért is szükség volt, mert Szász saját bevallása szerint ez a legnagyobb léptékű film, amit eddig készített. A költségvetés is magasabb – négyszázmillió forintos támogatásból készül –, aminek eredményeképp 28 napot tudnak forgatni, szemben a korábbi Szász-filmek 17-19 napos forgatási idejével. Sok a tömegjelenet, a szűkös női barakkban egyszerre 30-40 színész van folyamatosan kamera előtt, kevés az intim jelenet, ahol a főszereplők félrevonulnak.

Ne meséld, hanem mutasd

De az is újdonság, hogy az Örök tél nagyobb hangsúlyt fektet a képi történetmesélésre, mint a rendező eddigi filmjei. „Ezt úgy kell elképzelni, hogy nem dialógcentrikus a film” – ecsetelte Szász, majd ellenpéldának emlékeztetett Kulka János hatperces monológjára A berni követ-ből. A javarészt egy lakásbelsőben játszódó Félvilág-nál még három szereplő beszélgetését igyekezett vizuálisan felturbózni, most viszont azt a célt tűzte ki, hogy a kamaradráma jelleget elvetve a „ne meséld, hanem mutasd” elvét alkalmazva mutassa be a nagyobb szabású történéseket.

Szobabelső az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

„Nem úgy kell elképzelni, mint a Saul fiá-t, hogy követjük a szereplőket, hanem elindulunk mondjuk egy lábközeliből, nagytotál a vége, és közben nem szólal meg senki. Úgy visszük a néző figyelmét, koncentrációját, hogy közben ne kelljen verbális információkat átadni” – fejtette ki a rendező, és szavaiból érezni a lelkesedést, felszabadultságot, amiért markánsabb képi megközelítésre nyílt lehetősége.

A láger lakóit játszó szereplők az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

Ezt persze nem azt jelenti, hogy volt egy szószátyár forgatókönyv, amiből a rendező kéjes örömmel húzott ki minden második sort. Köbli Norbert eleve minimalista módon írta meg a szkriptet, részben a főhős jelleméből fakadóan, aki egy visszafogott, szelíd lány, ritkán mondja ki, amit gondol, érzéseit az arcáról, tekintetéből lehet kiolvasni. Szász úgy vélte: „Norbinak is az okoz nagy örömet, hogy kevés a dialóg, amit a filmbe írt, és mégis érthetőek, mégis működnek a snittek.”

Az író átadta a stafétabotot, most már csak szurkol

A forgatókönyvíró ezt maga is megerősítette, ő is kint volt ugyanis a forgatáson. Szigorúan mint külső szemlélő. Felmerül a kérdés, vajon mennyire tudja elengedni a könyvét ilyenkor egy író, mennyire tudja kivonni magát a munkafolyamatból. Úgy tűnik, viszonylag könnyen. „Az én munkám jó esetben ekkorra már véget ért” – mondta Köbli, aki azért tud nyugodt lenni, mert a könyvét Szász védi és képviseli a forgatás alatt. „Én már túl vagyok a munkán, átadtam a stafétabotot Attilának. Marhára elfáradtam a futásban, örülök, hogy lassíthatok, átadhatom neki, és nézhetem, hogy ő fut vele. Ebben a fázisban szurkoló vagyok.”

Köbli Norbert az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

Előfordul persze, hogy Köbli észrevesz valami kis hibát, amit szóvá tenne, de mint mondta, forgatókönyvírói karrierje során hamar megtanulta, hogy hasonló esetben fékezze a nyelvét, mert valószínűleg más is látta, ha nem sikerült jól a felvétel, csak még nem tart ott, hogy foglalkozzon a kérdéssel. „Várok, és ha azt érzem, senkinek nem tűnik fel valami sarkalatos dolog, szólok. De itt is ügyelek arra, hogy a sztorival kapcsolatban tegyek megjegyzést, ne pedig a színészi játékkal, kameramozgással, fényekkel. A megrendezés Attila feladata, és azért dolgozom vele, mert hiszek abban, hogy jobban csinálja meg, mintha én rendezném.”

Köbli eddig háromszor jött ki a forgatásra, leginkább azért, hogy a stáb lássa, érdekli a film. Meg persze, mert neki ez igazából szórakozás, és már a soron következő projektjén, a Válótársak harmadik évadján dolgozik. Idén augusztustól forog még az Apró mesék is, szintén Szász Attila rendezésében. Köbli tisztában van azzal, mekkora privilégium, hogy egy évben kettő filmet is csinálhatnak: „Tudjuk, hogy ez nem jár senkinek. Minden egyes projekttel bizonyítani akarunk, hogy érdemes támogatni minket.”

Az Örök tél forgatásánFotó: Hirling Bálint - Origo

Az Apró mesék-kel is az lesz a Nagy András operatőrrel, Hargittai László vágóval együtt kialakult csapat célja, hogy erősen vizuális film szülessen, amelyben az író jobban eltűnik, és a rendezésre, a fényképezésre kerül a hangsúly. Hogy ez mennyire sikerül, arról a közönség először az Örök tél-nél győződhet majd meg. A forgatás áprilisig tart, a filmet pedig két részben fogja bemutatni a köztévé 2018 februárjában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK