A Kölyöktől a Diktátorig - 40 éve halt meg Charlie Chaplin

2017.12.25. 17:18

Furcsa járás, egy keménykalap és egy sétapálca. Charlie Chaplin kellékei, amiket mindenki ismer. És amik könnyen leírhatók. Ami nehezebb: zseniális és fájdalmas humora, szomorúsága, érzelmessége. A mára ezerszeres közhellyé vált „kisember” szeretete, akit hol a szegénység, hol a kapitalizmus embertelensége, hol a diktatúrák kegyetlensége gyötör. Igen, furcsa járás, keménykalap, sétapálca. Természetes, hogy mindenkinek ez jut eszébe Chaplinről. Először. De ahogy a némafilm legnagyobb rendezői közül voltaképpen csak Chaplin élte túl a némafilmeket, élte túl saját magát, úgy élte túl kellékeit is. Igen, letette kellékeit és másfeledik (egy zseninek természetesen lehet másfeledik is) majd a második élete ugyanolyan zseniális volt, mint az első. Kölyök, Aranyláz, Nagyvárosi fények, Modern idők, A diktátor, Monsieur Verdoux, Rivaldafény. Évtizedek múltak el, némafilm, félig-meddig némafilm (átmenet a néma- és hangosfilm között, átmenet a két figura között), klasszikus hangosfilm. Mind Chaplin, mind csoda. Szikora Babett összefoglalja az Origo olvasóinak a zseniális filmművész, Charlie Chaplin különös, olykor ellentmondásos életét.

„Semmi sem állandó ebben a fránya életben, még a bajaink sem.”

Charles Spencer Chaplin valószínűleg 1889. április 16-án született Londonban. Már élete első tíz évében rengeteg megpróbáltatás érte.

Szülei kabarékban énekeltek. Apja id. Charles Chaplin viszonylag sikeres volt, de ifjabb Charles születése után otthagyta családját, majd nem sokkal később végzett vele halálos szenvedélye: az alkohol. Charlie Chaplin anyja, Hannah Hill szintén énekes volt, egy nap azonban a színpadon állva elvesztette hangját. Az akkor ötéves Chaplin állt be a helyére. Ekkor állt először színpadon.

Peter Ackroyd Chaplinről szóló könyvében azt állítja, hogy Hannah ezután prostituáltként próbálta eltartani a nyomornegyed közepén két fiát, Charlie-t és féltestvérét Sidney-t, majd nemsokára egy elmegyógyintézetbe került. A két fiú ezután sok időt töltött árvaházakban. Sokat nélkülöztek, legtöbb idejüket az utcán, és nem iskolákban töltötték.
Charlie mindössze tízévesen állt munkába utcai mutatványosoknál. Előbb a 8 Lachasteri fiúk tánccsoport, majd 1908-ban Fred Karno pantomimtársulatának tagja lett.Karno a kor legismertebb impresszáriója volt. Társulatainak saját műhelyet tartott fenn, ahol kitalálták a komédiákat, elkészítették a háttereket.Fred Karno nemcsak zseni, hanem az a férfi, aki a slapstick műfajt megteremtette- mondta róla Hal Roach.

A slapstick olyan bohózat volt, ami főleg helyzetkomikumra épül. A szereplők csetlenek-botlanak, az egész „műfajt" nagy esések és üldözéses szituációk jellemzik. Karno előadásai nagyrészt megegyeztek a kor rövid vígjátékainak felépítésével. Chaplin tehát a legjobb helyre került.

„Végül is minden csupán rögtönzés.”

Chaplin ennek a társulatnak köszönheti, hogy turnéjukon eljutott az Egyesült Államokba, ahol pedig Mark Sennett szerződést ajánlott neki a Keystone stúdiónál. Első filmjében, a Making a Living-ben (1914) még egy monoklis csalót játszik, nem az ismert csavargó figuráját - az csak a következő filmjében született meg a Kid Auto Race at Venice-ben. Chaplin önéletrajzi írásában (Chaplin: Életem) mesélte el, hogy fogalma sem volt, milyen figurában jön majd ki a Keystone ruhatárából. Az ellenmondásokra figyelt. Bő nadrágot, szűk zakót, kicsi kalapot és óriási cipőt választott. A bajuszt azért tette fel, hogy idősebbnek tűnjön.

Chaplin, a csavargó.Forrás: AFP

A karakter saját megfogalmazásában: sokoldalú fickó, csavargó és úriember, álmodozó, költő, magányos, aki állandóan kész kalandra és romantikára.”A csavargó hatalmas siker lett, több mint 80 rövidfilmben szerepelt.

Chaplin neve hamarosan ismerté vált, azonban ő elégedetlen volt a stúdió munkatempójával, és több szabadságra vágyott. Bár filmjeit már maga rendezhette, szerződése lejártával mégis másik stúdióhoz ment át a több gázsit, és legfőképp a több szabadságot keresve. Az Essanayhez 1915-ben, a Mutualhoz 1917-ben szerződött le.
1917-től független producerként dolgozott saját filmjein, így teremtve meg magának a teljes szabadságot.A Chaplin, a rendőr és a Gyógyforrás már a First Nationalnél készültek el.

„Az én tehetségem: megmutatni és kifejezni a sors csapásait, éspedig úgy, hogy a keserűség, ami eltölt, a nézők számára vidámság legyen. Hiszek a nevetés és a könny hatalmában.”

Első filmjeiben főként improvizált, a legfőbb cél a nevettetés volt, de Chaplin egyre fontosabbnak tartotta, hogy művészetével fontos társadalmi kérdésekre is reflektáljon. Már az olyan rövidfilmekben, mint a Chaplin, a bevándorló vagy a Kutyaélet is az élet nehézségeiből és kegyetlenségeiből űzött gúnyt. Az 1921-ben készült A Kölyök, már nagyjátékfilmnyi terjedelemben foglalja össze Chaplin tapasztalatát a nyomornegyedben töltött gyermekkorából. Ebben Chaplin, a csavargó magához vesz egy gyereket, akit el akarnak tőle szakítani, de minden erejével igyekszik őt megvédeni. A film sikerének egyik alapja, hogy a vígjáték és a dráma tökéletes arányban váltakoznak benne.

1919-ben Douglas Fairbanksszel és May Pickforddal megalapították a mai napig működő United Artistot. A céljuk az volt, hogy filmjeik forgalmazását saját kezükben tarthassák.

A humor a sarkon ólálkodik. (A Kölyök)Forrás: AFP

1920-ban elvált első feleségétől, a házasság nem volt boldog. Chaplin köztudottan a nagyon fiatal lányokhoz vonzódott. Mildred Harrist mindössze 16 éves volt, amikor elcsábította. Miután Mildred bejelentette, hogy gyereket vár, Chaplin, hogy megússza a botrányt, elvette a lányt. Ám a terhesség hazugság volt, ami nem tett jót a kapcsolatuknak, és Chaplin legszívesebben a háta közepére kívánta volna a házasságot. Elhanyagolta, megcsalta és lenézte Mildredet. Végül aztán Mildred valóban teherbe esett, a gyerek azonban három nap után meghalt. Chaplin elköltözött, Mildred pedig beadta a válókeresetet.

Chaplin első filmje a United Artistnál A párizsi nő vagy másik címen Bohémvér volt 1923-ban. A Bohémvér a Chaplin életműből azzal tűnik ki, hogy Chaplin íróként és rendezőként is a drámai oldalát csillogtatja meg. A célja nem a nevettetés volt, ennél már többet akart mondani. A történet egy fiatal nőről és régi szerelméről szól egy új életben, amiből nem biztos, hogy van visszaút.
A nézők azonban nem ezt az irányt várták, amikor Chaplin nevét olvasták a plakátokon. Mivel a főszerepet nem is Chaplin játszotta, csalódottak voltak, és ez lett a legkevésbé sikeres filmje.

„Minden élőlény között csak az ember tudja előre, hogy meg fog halni, mégis, egyedül az ember tud nevetni. Megnevettetni az embert annyi, mint elterelni figyelmét a halálról.”

Következő filmjeivel visszatért a komédiákhoz, de a komoly üzenetet sem hagyta el. Az egyik leghíresebb filmje, az Aranyláz (1925) is úgy érzékelteti a jobb élet reményében arany után kutató csavargó megpróbáltatásait, hogy a véresen komoly élethelyzeteket finom humorba csomagolja. A film egyik híres jelenetében a csavargó kifőzi a bakancsát, a cipőfűzőt úgy tekeri villájára, mintha csak spagetti lenne. Egy másik éhezős jelenetben társa, Big Jim már vizionál a koplalástól, és csirkének látja Chaplint.

1924-ben az Aranyláz forgatásán ismerkedett meg Lita Grey-vel, akit feleségül vett. Ismét egy 16 éves lányt. Amikor Lita is bejelentette, hogy terhes, Chaplin előbb abortuszra akarta rávenni, majd jelentős pénzt is kínált neki, ha máshoz megy hozzá. Lita azonban csak a házasságban látta a megoldást. A férfi végül Mexikóban elvette a lányt, de ez a házasság is olyan boldogtalan volt, mint az első. Chaplin csapdában érezte magát. Mikor Lita másodjára is terhes lett, a férfi szinte belebolondult: viselkedése kiszámíthatatlanná és félelmetessé vált. A lány végül beadta a válókeresetet. Mivel megfenyegette Chaplint, hogy nyilvánosságra hozza azon színésznő neveit, akikkel megcsalta, és akiknek nagyrészt férjük is volt, Chaplin mindenben engedett Litának. 625 ezer dollárt és mellé még 200 ezer dollár gyerektartást fizetett a nőnek. A válásba Chaplin teljesen beleőszült, és sofőrje szerint megpróbált öngyilkosságot is elkövetni.

„Búcsúzni annyi, mint egy kicsit meghalni.”

A hangosfilm már megnyerte magának a nézőket, amikor Chaplin még mindig némafilmeket forgatott. 1931-ben a Nagyvárosi fények mégis az egyik legnagyobb sikere volt. Chaplin is erre a filmjére volt a legbüszkébb.

A Modern idők-ben (1936) már felismerte, hogy a némafilm nem él meg sokáig, és a csavargó pedig csak a komikus mozdulataival, pantominnyelvvel marad önmaga. Először ennek a filmnek a végén halljuk a hangját, amikor halandzsa nyelven énekel. A gépesített világ szatírája egyben a csavargó karakter utolsó filmje is.

Filmbeli partnere Paulette Goddard volt – a harmadik felesége (és az egyetlen, aki nagykorú volt az esküvőn). 1932 és 1942 között tartott a kapcsolatuk. Chaplin azt állította: 1936-ban feleségül vette a nőt, de valójában csak élettársi kapcsolatban voltak.

Chaplint mélységesen érdekelte a politika is. 1940-ben leforgatta a Diktátor-t, mely egyértelműen Hitler karikatúrája volt. Ezzel a filmmel népszerűségét kockáztatta az elszigetelődéspárti Amerikában. Sőt, amikor fülébe jutott, hogy Hitlernek kifejezetten tetszett a film, meg is bánta, hogy leforgatta. 1946-ban a Monsieur Verdox című filmjével odáig ment, hogy Henri Landru sorozatgyilkos, és a háború által szentesített tömegmészárlást vette egy kalap alá.

Politikusabb filmjei mellett Chaplin többször visszautasította az amerikai állampolgárságot.Az FBI már a húszas évek óta aktát vezetett róla. Ezzel egy időben Joan Barry több dologgal is megvádolta, valószínűleg politikai nyomás hatására, egyebek mellett apasági keresetet nyújtott be ellene. Bár a vérvizsgálat bebizonyította, hogy nem Chaplin a gyermek apja, mégis járandóságot fizetett a nőnek a gyerek 21 éves koráig.

A hollywoodi feketelistázás idején, az 1950-es években Chaplint kikiáltották kommunistának, ami rányomta bélyegét a művészetére és népszerűségére is. Nem szívesen látott vendég lett az Egyesült Államokban. Mikor aztán a Rivaldafény londoni bemutatójára utazott, az FBI rávette a legfőbb ügyészt, hogy tegye semmisé a visszautazási engedélyét. Chaplin nem térhetett vissza Amerikába, így Svájcban telepedett le negyedik feleségével Oona O'Neill-lel, Eugene O'Neill drámaíró lányával, akivel végre boldog házasságban élhetett, és akitől 8 gyermeke született. A feketelistás korszakról készült az Egy király New Yorkban (1957) című filmje, amiben kigúnyolja az amerikai McCarthy-féle kommunistaellenes paranoiát.

 

Egyre fogyott körülötte a levegő (Chaplin az Egy király New Yorkban c. filmben).Forrás: AFP

1972-ben egy rövid látogatásra tért vissza Los Angelesbe, amikor átvette az életművéért odaítélt Oscar-díját. Másik nagy elismerése, hogy 1975-ben a királynő lovaggá ütötte.

Utolsó rendezése A hongkongi grófnő (1967) volt Sophia Loren és Marlon Brando főszereplésével. Ez a filmje sajnos már nem ért fel régebbi alkotások sikerével. Ugyanakkor tele volt tervekkel, ám a The Freak (A csodabogár) című filmjét már nem tudta befejezni. 1977.december 25-én meghalt.

Kalandos életéről, művészi nagyságáról Richard Attenborough rendezett filmet 1992-ben. A Chaplin címszerepét Robert Downey Jr. játszotta.