A Pál utcai fiúktól a Testről és lélekrőlig

Testről és lélekről
Vágólapra másolva!
Magyarország 1965 óta folyamatosan nevez a legjobb idegen nyelvű film kategóriájába. Eddig 10 magyar nagyjátékfilmes jelölésből két díj született, de van rövidfilmes és animációs Oscar-díjunk is. Ráadásul a Hollywoodba vándorolt magyarok is sokszor nyertek.
Vágólapra másolva!

Egyedül Franciaország nevez be régebb óta (1956) minden évben filmet a magyaroknál az Oscar-díjra. A hazai Oscar-nevezések története 1965-re nyúlik vissza, akkor Fábri Zoltán Húsz óra című filmje volt a hivatalos magyar nevezés, ami végül nem került be a jelöltek közé. Az 1966-ban megrendezett 38. Oscar-gála idegen nyelvű filmes kategóriája mégis történelmet írt: először nyerte el az amerikai filmakadémia elismerését „vasfüggönyön" túli film, a csehszlovák Üzlet a korzón, amit Ján Kádár rendezett.

Az 1969. április 14-én, a Los Angeles-i Dorothy Chandler Pavilionban megrendezett 41-ik gálán viszont már izgulhattak a magyarok.

Akkor szintén Fábri-filmet neveztünk, a Molnár Ferenc regényéből készült A Pál utcai fiúk-at. Sajnos ekkor viszont épp a szovjetek írtak Oscar-történelmet, Szergej Bondarcsuk monumentális Tolsztoj-adaptációjával, a négyrészes Háború és béké-vel, az első szovjet Oscarral.

Ezt követően 1976-ban Makk Károly Macskajáték, 1979-ben Fábri Zoltán Magyarok és 1981-ben Szabó István Bizalom című filmje kapott Oscar-jelölést. Bár a legjobb idegen nyelvű film díját 1981-ben sem sikerült elnyerni, ráadásul Szabó István remekműve helyett egy nagyon rossz szovjet film nyert,

épp az 53-ik Oscar-gálán született meg az első magyar díj: Rofusz Ferenc animációs filmje, A légy nyerte meg a rövidfilmek kategóriáját.

Rofusz mai napig is különös hatású filmje egy légy szemszögéből ábrázolja a világot: a rovar betéved egy kertes házba, ahol idegenként térképezi fel a környezetét, miközben menekülnie kell üldözője, a légycsapóval felfegyverkezett ember elől. Egyébként, 1975-ben Jankovics Marcell, 2007-ben M. Tóth Géza animációs filmjét Oscar-díjra jelölték.

Rofusz Ferenc győzelme után a legjobb idegen nyelvű kategóriában sem váratott sokat magára az Oscar: 1982-ben Szabó István Mephisto című drámája nyert.


A Klaus Mann azonos című regénye nyomán, nemzetközi szereposztással készült, az 1930-as évek Németországában játszódó megrázó filmdrámában a Klaus Maria Brandauer alakította színész feladja elveit, és karrierje érdekében behódol a hatalomnak. Szabó István filmje rendkívül erős ellenfelekkel szemben nyert, az egyik jelölt Andrzej Wajda cannes-i Arany Pálma-győztes A vasember című filmje volt, de nagyon jó film volt a svájci A csónak megtelt és az olasz Három fivér is, utóbbit Francesco Rosi rendezte.

Mephisto (Klaus Maria Brandauer) Forrás: AFP


A Mephisto után két évet kellett várni az újabb jelölésre, 1984-ben Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadása című filmje végül Ingmar Bergman Fanny és Alexander-ével szemben maradt alul a versenyben.

A Mephisto sikerét követően Szabó Istvánt még kétszer jelölték a díjra: a Redl ezredes és a Hanussen című filmjeiért (1986-ban és 1989-ben) – és a Saul fiá-ig nem is jutott közelebb más a díjhoz, egyedül a Szász János rendezte A nagy füzet került be a kilences szűkített mezőnybe, 2012-ben, illetve M. Tóth Géza rövidfilmjét, a Maestró-t jelölték 2006-ban a legjobb rövid animációs filmre. Egyébként, 2005-ben Annette Bening egy Golden Globe-díjat köszönhetett Szabó Istvánnak a Csodálatos Júlia című film főszerepéért, amelyért Oscar-díjra is jelölték. Vagyis, összesen öt Szabó István-filmet jelölték Oscar-díjra, a Csodálatos Júliával együtt. Ráadásul Szabó István a filmtörténelem egyetlen rendezője, akinek egymás után forgatott négy mozifilmjét egyaránt a legjobb külföldi film Oscarjára jelölték. Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen. (A közben forgatott német-osztrák koprodukcióban készült A zöld madár hivatalosan tévéfilm volt.)

Egészen 2016-ig kellett várni az újabb magyar Oscar-sikerre: akkor Nemes Jeles László fesztiváldíjakkal gazdagon kitüntetett Saul fia című filmje nyert. Egy évre rá újabb magyar Oscar-született: Deák Kristóf Mindenki című alkotása a rövidfilmes kategóriában győzött.


Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjének Oscar-jelölésével már harmadik éve folyamatos az Oscar-jelenlét, március 4-én derül ki, a díjeső is szakadatlan marad-e.

A Testről és lélekről nem is az első Enyedi-film a hivatalos magyar nevezések között, első nagyjátékfilmjét, Az én XX. századom-at 1989-ben nevezték a díjra, de végül nem került a jelöltek közé.

Testről és lélekről Forrás: Mozinet

Érdekes, hogy milyen, a magyar és egyetemes filmtörténet szempontjából jelentős filmek nem jutottak el a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában a jelölésig. A teljesség igénye nélkül: Szegénylegények (Jancsó Miklós, 1966), Apa (Szabó István, 1967), Szerelem (Makk Károly, 1971), Örökbefogadás (Mészáros Márta, 1975), Az ötödik pecsét (Fábri Zoltán, 1976).