Nemes Jeles László szerint Melis László kivételes művész volt

2018.02.13. 13:45

Megrendülten értesült Nemes Jeles László rendező, valamint a Saul fia és a Sunset stábja Melis László zeneszerző haláláról; az Oscar-díjas filmrendező a zeneszerzőt "kivételes művésznek" nevezte az MTI-hez kedden eljuttatott visszaemlékezésében.

Nemes Jeles László az MTI-nek felidézte: az életének 65. évében, hétfőn meghalt Melis Lászlót gyerekkora óta ismerte és szerette, nagyra tartotta, tisztelte munkásságát és büszke rá, hogy együtt dolgozhatott vele.
Az ő zenéje nélkül a Saul fia kevesebb lenne. Boldog vagyok, hogy megoszthattuk a díjak örömét. Kivételes művésznek tartom, a most készülő Sunset zenéjét is Melis László szerezte. Az utóbbi hónapokban nagyon szoros kapcsolatban dolgoztunk, a közös munkával a napokban lettünk készen. Nekem ő sokkal többet jelentett, mint egy munkatárs. Elmondhatatlanul fáj a hiánya - írja.
Az Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző számos kamara- és szólódarab mellett 1981-től mintegy 20 játék- és kisjátékfilmhez írt kísérőzenét és több mint 200 színházi és rádiójáték-zenét hozott létre.
Nevéhez fűződik többek között A mosoly birodalma (1985) és a Kleist meghal (1994) című kamaraoperák, a Gyöngykánon (1994), a Black and White (1999), Az időről és a folyóról (2000), a Csellómánia (2000) és az Örmény legenda (2001) című alkotások.
Művészete elismeréseként a San Remó-i filmfesztivál zeneszerzői nagydíjában 1993-ban, a filmkritikusok díjában 1995-ben, Erkel Ferenc-díjban 2008-ban részesült. A legjobb filmzene díját 2007-ben vehette át Forgács Péter Miss Universe 1929 című alkotásának zenéjéért Katalóniában, a Memorimage filmfesztiválon.

Nemes Jeles és Forgács alkotásai mellett olyan filmek zenéjét szerezte, mint az Álombrigád (1985), a Céllövölde (1990), Az alkimista és a szűz (1998), a Presszó (1998), a Dolina (2006) vagy A nyomozó (2008).

KAPCSOLÓDÓ CIKK