Bogdán Árpád: A romagyilkosságok bárhol megtörténhettek volna

2018.02.17. 17:48

A 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon egyetlen nagyjátékfilm képviseli Magyarországot, Bogdán Árpád második mozija, a Genezis, melyet a Panoráma szekcióban mutatnak be. A rendezőt kérdeztük a romagyilkosságokról, vallásról, a Bibliáról, hogy milyen eljutni a Berlináléra, és hogy miért is lett színészből rendező. A film ősbemutatója február 18-án, vasárnap este lesz Berlinben.

Origo: Meglepett, hogy a Genezis-t beválogatták  a Berlináléra?

Bogdán Árpád: Emögött nagyon szívós produceri munka van. Ahhoz, hogy bekerülj Európa második legnagyobb filmfesztiváljára, nem elég, ha jó filmet csinálsz. Rengetegen készitenek ugyanis jó filmet. A producernek tudnia kell egyengetni a film útját. A rendező inkább a készítés alatt képviseli a filmet, utána viszont a producernek kell azt marketingelni. Lehetett persze számítani arra, hogy meghívást kap a Genezis, mivel az első filmem, a Boldog új élet is a Berlinálén debütált, és a fesztiválok szeretik visszahívni a „kölykeiket", hálisten nem feledékenyek. Egy ilyen beválogatás azt is jelenti, hogy a fesztivál szívügyének tekinti a film témáját.

Origo: Egy évtized telt el az első filmed, a Boldog új élet és a Genezis között.

Bogdán Árpád: Volt egy filmtervem, a Halottlátó, aminek a forgatókönyv-fejlesztését az MMKA támogatta, és nemzetközi fórumokon is népszerű volt. De aztán összeomlott a korábbi filmtámogatási rendszer, és beállt egy két évig örvénylő vákuum. Az újonnan felállt Filmalap támogatta a filmet, de addigra elvesztettük a külföldi koprodukciós partnereket. Ez egy nagy büdzsét igénylő filmterv. Ezzel elment vagy 6-7 évem, de ilyen előfordul, egy film készítése gyakran 4-5 évbe is telik. Nagyon lassú folyamat, a forgatókönyvből például több változat készül az évek során a visszajelzések alapján. És ez csak a forgatókönyv. A Halottlátó misztikus realista thriller, ami második filmnek elég bátor vállalás. De az eltelt évtized alatt emellett írtam forgatókönyveket, novellákat, verseket, meséket és csináltam kisfilmeket is.

Origo:Hogyan jött a Halottlátó után a Genezis? Mindkettő roma témájú, biblikus ihletésű történet.

Bogdán Árpád: A Halottlátó bibliai mitológián és roma meséken alapul. Egy titkos roma kolóniáról szól, akiknek az a különleges képessége, hogy átlátnak a túlvilágra, hidat tudnak képezni az élők és a holtak között. Kordában tartják a negatív energiákat, így vigyáznak a többi emberre. A Halottlátó-t a romagyilkosságok idején írtam, ami hatással volt a történetre, de konkrétumaiban nem jelenik meg benne a téma. A Genezis idejére már megérlelődött bennem, hogy mit mond számomra ez a gyilkosságsorozat. Ami a bibliai motívumokat illeti, nem vagyok vallásgyakorló ember, de hiszek valamiféle rendezői elvben, egy kreátorban, ha úgy tetszik. A Biblia a pozitív és negatív történetein keresztül egyfajta erkölcsi kódex az emberiség számára. A romák elleni gyilkosságsorozat példátlan bűnügy, engem az érdekelt, hogy ez a tragédia hogyan rajzol át egy társadalmat. A társadalom legkisebb egységein akartam ezt megvizsgálni, egyéneken, családokon.

Bogdán ÁrpádForrás: Genezis produkció

Origo: Ezért követsz három főhőst.

Bogdán Árpád: A társadalom különböző rétegeiből: egy roma kisfiú, egy kamaszlány és egy nagyvárosi ügyvédnő. A gyilkosságsorozat bemutatásával az ő életük megváltozására koncentrálok. Mindhárman más szinten értelmezik a történteket. A romagyilkosságok bárhol megtörténhettek volna, a gonosz, mint olyan, számomra egyetemes téma, nem lokális. Azért is egy kisfiú szemszögén keresztül ábrázolom a tragédiát, mert ő még nem látja át ennek a szociális, etnikai, társadalmi kontextusát, csak annyit tud, hogy elveszítette a családját.

Origo: Egy ilyen film esetében sok múlik a színészi játékon.

Bogdán Árpád: Mielőtt elkezdett volna érdekelni a forgatókönyvírás és a rendezés, színész voltam, sokat játszottam különféle színházakban. Nem voltam különösebben jó, de remek rendezőkkel dolgoztam, akiktől eltanultam, remélem, hogyan kell színészt vezetni. Persze nem egészen ugyanolyan a színházi és a filmes színészet, más mimikát és gesztusokat igényel a színpad és a kamera, de a hitelesség mindkét esetben követelmény, egy darabot ugyanúgy el kell tudnia hinni a nézőnek, mint egy filmet. A Genezis alkalmával inkább kiválasztani volt nehéz a színészeimet, nem dolgozni velük.

Origo: Miért nyergeltél át filmkészítésre?

Bogdán Árpád: Szerettem a színház világát, de nem éreztem magam vérbeli színésznek. Nem öltem bele annyi energiát, mint a legjobbak. A fordulópont az volt, amikor felkértek, hogy egy kiállításon mondjak József Attila verseket. Arra hegyezték volna ki, hogy a Mama című versből azt mondjam, hogy „cigány vagyok”, de én ezt olcsónak éreztem. Inkább az tűnt jó ötletnek, hogy József Attila versei, naplói, feljegyzései alapján összeszerkesszek egy önálló estet. Nem is a Szabad ötletek jegyzéke ihletett meg, hanem akkoriban olvastam Kozmutza Flóra naplóját, amiben benne vannak a József Attilával való levelezései. Ebből nekem összeállt egy történet, ami mögé akartam egy filmet. Addig sosem forgattam, bár gyermekkoromtól kezdve rajongtam a filmekért, ha volt pénzem, mindent megnéztem az artmozikban. A József Attila-projektig sosem gondolkodtam filmkészítésben, de a verseim nagyon képszerűek, azt mondták rájuk, hogy erős vizuális gondolkodásról árulkodnak.

Bogdán Árpád a Genezis forgatásánForrás: Nemesházi Péter

Megírtam a monodráma szövegkönyvét, majd ez alapján a forgatókönyvet, és felkerestem Sipos Gábor producert, pályáztunk és nyertünk. Lett belőle egy 87 perces, artisztikus kísérleti film, ami a monodráma teljes játékideje alatt ment a háttérben zenével és zajjal. A Stúdió K-ban lett aztán bemutatva, elég nagy sikere volt a darabnak, és jópár évig műsoron is volt. Sipos a premiert követően megkérdezte, hogy van-e filmötletem. Annyit mondtam neki, hogy van a fejemben egy magányos figura, aki az éjszaka közepén sétál egy békásmegyeri lakótelepen hideg, csillogó bőrkabátban. Ebből lett a Boldog új élet főhőse, aki gyökértelenül kerül ki a nevelőotthonból, nincs felület, amin meg tudna tapadni, és emiatt reménytelenség lesz úrrá rajta.

Origo: A Boldog új élet vizuálisan művészi, atmoszférikus film, ehhez képes milyen a Genezis stílusa?

Bogdán Árpád: A Boldog új élet egy lélektani road movie, a történetvezetése valóban nem hagyományos, mellette hangulatfestéssel is operál. Ez nem rendezői érettségtől függ, ugyanis egy magányos, szomorú történet nem kíván hagyományos dramaturgiát, inkább a karakter lelkivilágát kell megmutatni. A Genezis történet-orientáltabb, de a hangulatfestést sem akartam elhanyagolni. Nem elég, ha a néző megérti a történetet, éreznie is kell valamit, ahhoz pedig az atmoszférateremtésen át vezet az út. Műfajilag ez dráma, ahogy a Boldog új élet is, mindkét filmben vannak mágikus realista elemek, még ha nem is olyan dominánsan, mint a Halottlátó-ban. Ez az én rendezői nyelvem, ha úgy tetszik. Nem csak motívumok, de még konkrét helyszínek is visszatérnek a Boldog új élet-ből, a két film egy szerzői univerzumba tartozik.

Bogdán Árpád a Genezis forgatásánForrás: Nemesházi Péter

Origo: Más érzésekkel forgattad a második filmedet, ami már egy nagyobb büdzsés, Filmalapos projekt?

Bogdán Árpád: A Boldog új élet szerelemből született, részemről legalábbis. A Genezis készítése viszont a szerelemérzeten túl megfontoltabb jelenlétet igényelt. Már tőlem is. Három helyszínen forgattunk, egy romatelepen, Dunaújvárosban és Budapesten, amit nehéz lett volna precizitás nélkül összeegyeztetni. A forgatás sem volt rendhagyó, mert bár ismertem a romatelepek világát, az amatőr szereplőknek el kellett nyernem a bizalmát, ami miatt sokat jártam oda ismerkedni velük, szoktatni őket a stábhoz.

Origo: Fogjuk még látni a Halottlátó-t?

Bogdán Árpád: Időközben támadtak új ötleteim, de újra akarom indítani. Át fogom írni a forgatókönyvet, most már többet akarok, mint egy szimpla misztikus thrillert. Pályázni fogunk vele a Filmalaphoz.