Vad Balaton: csodák karnyújtásnyira

2018.04.20. 19:53

Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika sorozatuk negyedik darabján már javában dolgoznak, míg a harmadik, a Vad Balaton különleges változatát több mint ötven magyar mozi vetíti csütörtöktől. A moziváltozat hosszabb, szélesvásznú és 4K minőségű: így még nagyobb élményt ígér. Az utóbbi évek Magyarországon forgatott természetfilmjei bebizonyították, hogy ugyanolyan lenyűgözőek tudnak lenni, mint amelyek egzotikus tájakon készültek. A Vad Balaton még ehhez képest is meg tud lepni, hiszen mindenki járt már a Balatonnál, látta mennyire birtokba vette az ember, de a filmből kiderül, hogy változatos a vadvilága is.

Temérdek film van már, aminek a címe úgy kezdődik, hogy „vad", ez egyfajta márkanév lett. A 2000-es évek elején a BBC készített hatrészes, egy-egy földrészt bemutató sorozatokat. Afrikával kezdték, de emlékezetes a földrésznyi Kínáról szóló hat rész is. Ez a kezdeményezés tette védjeggyé a „vad" jelzőt a címben. Azóta egyre másra készülnek a „vad" természetfilmek, de ez nem csak egy tartalom nélküli jelző, hanem a műfaj megújulásáról van szó. A kissé ráerős ismeretterjesztő tempó helyett játékfilmes eszközök bevetéséről, mint például a külön a jelenetekhez komponált filmzene. Hangsúlyosak a dramaturgiai elemek is, különböző állatszereplők szemszögéből követjük az eseményeket, konfliktusokat élhetünk át. Az utóbbi két évtizedben nagyon megnőttek az elvárások egy-egy természetfilm képi világával kapcsolatban is. Ma már elképzelhetetlen a műfaj látványos lassítások, timelapse technika, éjszakai és vízalatti felvételek nélkül, és beépült az arzenálba a drónok használata is.

Forrás: Pannon Entertainment

A „vad" divat 2011-ben érte el Magyarországot, ekkor készítette el német kezdeményezésre a Svédországban élő magyar természetfilmes, Török Zoltán a Vad Magyarország című filmet. Mindenki rácsodálkozott, hogy tényleg nemcsak afrikai tematikával lehet lebilincselő természetfilmet forgatni. Nemzetközi fesztiválokon és forgalmazásban is sikeres lett a Vad Magyarország. Ráadásul a magyar nézők szívét megmelengette az élmény, hogy milyen szép országban is élünk, még ha gyakran elfeledkezünk is erről.

Forrás: Pannon Entertainment

Mosonyi Szabolcs operatőrként dolgozott a Vad Magyarország munkálataiban. Mivel látta, hogy nagy rá a közönségigény, a Nemzeti Média- és Hírközlési Tanács mecenatúra programja pedig megfelelő támogatást biztosított, belekezdett az egy-egy magyar tájegységet bemutató „vad" sorozatba. Bagladi Erika producere és forgatókönyvírója, Mosonyi Szabolcs operatőre és vágója ezeknek a filmeknek. Állandó munkatársuk még Mátyás Attila Merkaba zeneszerző. A 2013-as Vad Szigetköz után következett 2016-ban a Vad Kunság. Ezután ismertsége miatt a Balatonra esett a választás, hiszen ennek a filmnek akár a nemzetközi piacon, főleg Németországban és Ausztriában is jó esélyei lehetnek.

Forrás: Pannon Entertainment

Szokás szerint két évig tartott a forgatás, hiszen a „vad" filmek mindig négy évszakot követnek végig. Az első év inkább a terepfelmérésé, a szerencsének nagyobb szerepe van benne, hogy mennyi használható felvétel készül. A második év már pontos ütemterv szerint zajlik, mert Mosonyi Szabolcs már tudja, hogy mikor hova érdemes menni. Rengeteg forgatási nap, sok-sok órányi felvétel kell ahhoz, hogy a végeredmény kellően hatásos legyen. A Vad Balatonban láthatunk például hollófiókát, ahogy elkezd megtanulni repülni. Ezt az első próbálkozást csillapított zuhanásnak lehetne leginkább nevezni. Felejthetetlen képek készültek a kárókatonákról, ahogyan csatárláncban halásznak. A párzó kockás siklók pedig gruppenszexbe gabalyodnak egy vastag faágon. A film szerkezete egyébként arra épül, hogy a Balatonnál számos geológiai korszak „terméke" megfigyelhető, az állatokon kívül ezekről is sokat megtudhatunk.

Forrás: Pannon Entertainment

A forgatásnál komoly problémát okozott az ember intenzív jelenléte a tó körül. Igyekeztek, hogy minél kevesebb emberkéz alkotta építmény jelenjen meg a képeken, de ezt nem lehetett teljesen kiküszöbölni. Emberek nem szerepelnek, kivéve azt a néhány snittet a Kék Szalag vitorlásversenyről és strandolókról, amíg a narráció megemlíti, hogy az ember is fontos tényező ezen a vidéken.

Már javában készül a sorozat negyedik része Vad erdők, vad bércek – A hiúz nyomában címmel. Az Északi-középhegység a helyszín, és Mosonyi Szabolcs igyekszik az utóbbi időben itt megjelent fajokat (hiúz, medve, farkas) is bemutatni. Azonban nemcsak a „vad" sorozat köti le az alkotót, például két részes filmet készített az invazív fajokról Csendes gyarmatosítók címmel. Következő közönség elé kerülő filmje pedig a Tiltott zóna, ami a Pest megyei Táborfalva melletti gyakorlótéren készült. Ez egy 1875 óta lezárt katonai terület, amelynek sajátos élővilága alakult ki. Nemcsak Mosonyi Szabolcs dolgozik a magyarországi természeti értékek bemutatásán, tavaly készült el Olma Frigyes ötévnyi munkájának eredménye, a Gemenc – Az árterek világa című film, aminek köszönhetően kimutathatóan megnőtt a turisták száma azon a vidéken.